Biztos sokan hallottatok már arról, hogy a 2010/31/EU direktíva szerint, 2020-tól már csak 'közel nulla energiafogyasztású ' épületek épülhetnek. Ehhez kapcsolódóan hol is tartunk az energiahatékonysági szabályozással és milyen változások várhatóak a közeli jövőben?

Örök 'dilemma', hogy attól lesz-e alacsony az épület össz energiafogyasztása, mert az elfogyasztott energiát helyben megtermeli, vagy mert alacsonyra szorítjuk le az igényt? (Aktív vagy passzívház?)

Mit határoz meg a 'közel nulla' érték?

Fontos tudni, hogy sem a fogalom pontos tartalmát nem határozták meg, sőt a szabályozás kidolgozását, ütemezését, bevezetését tagállami hatáskörbe utalták. Innentől kezdve bennünket elsősorban az érdekel, hogy hol is tart manapság kis hazánkban az energiahatékonysági szabályozás, és milyen változások várhatóak a közeli jövőben?

Az épületek energetikai minőségére jelenleg még egy 2006-os regula vonatkozik. (A 7/2006. (V.24.) TNM rendelet az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról). Ez a lassan már 8 éves jogszabály nem tekinthető túl korszerűnek. Erre és a közeli jövőben várható változások előkészítésére, az elmúlt években szakmai/társadalmi vitát követően készült is egy belügyminiszteri előterjesztés a követelményértékek folyamatos, ütemezett szigorítására (tervezett életbelépési ütemek: 2012, 2015, 2019. A 2015 és 2019-re tervezett értékeket az előterjesztés 4. és 5. melléklete tartalmazza). Ezt az előterjesztést a kormány végül nem tárgyalta meg, így továbbra is a korábbi értékek maradtak érvényben. Időközben eltelt 2012 és lassan már 2013 is és ma még mindig csak a 2006-ban elfogadott energetikai szabályoknak kell megfelelnie az újonnan épülő, illetve felújított épületeinknek.

Azt nem lehet mondani, hogy a háttérmunka nem zajlana (ahogy erről a Holnapház is beszámolt korábban) hiszen készülnek az alátámasztó anyagok, azonban sajnos úgy tűnik nincs meg a politikai akarat. Persze egy felkészült, tudatos építtető már ma is lényegesen komolyabban szigeteli az épületét mint ahogy azt az előírás megköveteli, azonban - az átlagos felkészültségű építtetők kedvéért, és nem utolsó sorban a minőségi hozzáállás irányába történő elmozdulás érdekében - fontos lenne ha a szabályozás is legalább követné a példamutató gyakorlatot.

November elején megtartott Passzívházak és Energiahatékony Épületek Szakmai Konferencián több felszólalás is érintette ezt a fontos kérdést. Ezek alapján is az a kép alakul ki a hallgatóban, hogy sajnos az itthoni szabályozás nem csak az európai színvonaltól, de még saját korábban kitűzött terveinktől is jócskán le vagyunk maradva.

2015-től szigorodó szabályozás?

A 'közel nulla' energiafogyasztási szint előszobájának tekinthető költségoptimalizált energetikai követelményértékek bevezetését optimális esetben is csak 2015-re várhatjuk. (Ezt is csak a középületek esetében, míg lakóépületek és minden más esetben 2018. jan .1. a határidő - lásd: 1246/2013 (IV.30.) Korm. rendelet).

Az itt bevezetésre kerülő követelményértékek a jelenleg hatályoshoz képest jelentős elmozdulást mutatnak (22-45 % közötti szigorodás, javulás várható a különböző épületszerkezet hőszigetelési jóságában). Azonban az idézett rendelet még csak egy tervezett menetrendet jelöl ki, hiszen a kormány ebben még csak felkéri az illetékes minisztert, hogy a bevezetéshez szükséges rendeletmódosítási előterjesztést készítse elő.

Amennyiben ez a módosítás a tervezett ütemezésben megvalósul, abban az esetben is még csak a korábban 2015-re beütemezett szintet fogja tartalmazni. Kérdés, hogy ezt követően milyen módon és ütemezésben érhető el a 2020-as határidőre az ennél jelentősebb minőségi ugrást megkövetelő 'közel nulla' szint.

Tekintettel a kevés új építésre szerencsés, hogy a jogalkotó hozzáállásában is felértékelődni látszik az épületfelújítások kérdésköre, ám a hosszútávú épületfelújítási stratégia még kidolgozásra vár.

Hallani olyan kommentárokat, hogy a 2020-as határidőt követően már csak passzívházakat szabad építeni.

Ez sajnos többszörösen sem igaz. Egyrészt sem a direktíva, sem jogszabály nem nevesíti a passzívházakat. Másrészt a közel nulla energiaigény pontos definíciója sem ismert jelenleg, sőt a rendelkezésre álló kalkulációk alapján a tervezett energetikai színvonal a passzívházak mértékéhez képest alacsonyabb (megengedőbb) lesz.

Mindezzel együtt igaz az, hogy a passzívház mint műszaki, minőségi és komfort követelményrendszer maximálisan korszerű lesz még ekkor is.

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

Felhasznált kép forrása: coroflot.com