passzív napenergia hasznosítása
Egyértelmű, hogy fűtési energiafelhasználásunkat csökkenthetjük, ha mennél nagyobb arányban sikerül a rendelkezésünkre álló napenergiát begyűjteni és hasznosítani. A cél az lenne, hogy mennél kevesebb gépészeti közreműködésre legyen szükség, hiszen ha minderre az épület szerkezetei is képessé tehetőek, azzal jelentős beruházási, működési előnyökhöz juthatunk.
energigyűjtő fal egy egyetemi épület homlokzatán - Kansas University, USA
Üvegház, naptér
Az épülethez csatlakozó, azzal 'összenyitható', transzparens határoló szerkezettel rendelkező és mesterséges fűtés nélkül kialakított tereket nevezzük így. A nagy üvegfelületeken keresztül átjutva a hősugárzás elnyelődik a határoló szerkezetek felületén, illetve ennek hatására a léghőmérséklet is megemelkedik. A fűtött lakótérrel érintkező falszerkezet a puffer tér miatt elhatárolódik a külső tértől, így csökken a hőleadása, másrészt az előmelegített levegő a szellőztetés során fellépő veszteség mérséklődését is eredményezi.
üvegház, naptér és a működés elve
Az optimális üzemeléshez az ideálisnak mondható dél közeli tájolás mellett nem szabad elfeledkezni a hatékony, külső oldali árnyékolás, valamint a megfelelő (át)szellőztetés megoldásáról sem.
Az energiagyűjtő falak kialakításának is hasonló az elve
Az alap egy (általában) jelentős hőtároló kapacitással rendelkező fal, ami elé valamilyen napsugárzást átengedő, de jelentős hőszigetelési képességgel bíró szerkezet (pl. üvegezés vagy transzparens szigetelés) kerül.
transzparens szigetelés és működési elve
Egy hasonló elven működő, u.n. passzív szolár fallal szerelt épületet már bemutattunk korábban az Új dán minimalizmus c. cikkünkben.
Ezt lehet kiegészíteni - a különböző kialakítási módok függvényében - további mozgatható árnyékolószerkezettel, illetve szellőzőnyílásokkal.
a működés elve télen nappal és éjszaka
a működés elve nyáron nappal és éjszaka
A koncepció itt is az, hogy a napsugárzás hőterhelésének jelentős része a szerkezetben (falban) elnyelődjön, tárolódjon, hogy aztán némi késleltetéssel jusson a lakótér helyiségébe. A hőszállítás módja lehet a falon keresztül létrejövő hővezetés illetve a falon átmenő szellőzőjáratok időszakos megnyitásával kialakuló természetes légmozgás.
Szellőzőnyílások nélkül tömegfalról (fentebb), ezekkel együtt u.n. Trombe-falról (alábbi ábrák) beszélhetünk.
Trombe-fal működési elve télen nappal, illetve éjszaka
Trombe-fal működési elve nyáron nappal, illetve éjszaka
Fázisváltó szerkezet
A működési séma a tömegfalhoz hasonló, azzal a különbséggel, hogy a hőtároló kapacitást nem a szerkezet nagy tömege, hanem a fázisváltó anyag halmazállapot változását kísérő jelentős energiaáramlás biztosítja.
A fázisváltó anyag - és ezzel együtt a fázisváltási hőmérséklet - megválasztása azonban alapos megfontolást igényel. A magasabb hőmérsékleten tárolt energia értékesebb (fűtésre intenzívebben használható), azonban a fűtési idény egészében kevesebb olyan időszak várható, amikor a napnyereség elegendő a magasabb hőmérsékletű halmazállapot változáshoz, így kevesebb szoláris energia tárolható el így.
Egy ilyen szerkezeti megoldást mi is bemutatunk korábban az Építészeti blöff, vagy a jövő szerkezete? és a Mit tud ez a csoda üveg? bejegyzéseinkben.
Kapcsolódó irodalom: Dr. Zöld András: Energiatudatos építészet
képek forrása: holcimfoundation.org, telikert.eu, foek.hu, mk.unideb.hu
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.
