Sokat sejtető a cím, de a válasz prózai: szinte teljesen ugyan úgy, mint egy hagyományos épületben. De azért van, ami meglepő lehet: Egy passzívházban éves szinten ugyanannyi energiát igényel a melegvíz-előállítása, mint a fűtés!A Holnapház és a Kardos Labor közös épületgépészeti cikksorozatának 3. része.

A fenti kijelentés természetesen nem azt jelenti, hogy egy passzívházban többe kerül a melegvíz termelés, mint egy „normális” épületben inkább csak azt, hogy amíg az épület fűtési- (és hűtési) energia fogyasztását töredékére tudjuk csökkenteni a passzívház technológiával, addig a hálózati hidegvíz felmelegítése pontosan ugyanannyiba kerül itt is.

A fűtési fejezetben felsorolt hőtermelők mindegyike alkalmas használati melegvíz (HMV) előállításra is.

Milyen költségekre számíthatunk a példaként említett napi 200 literes fogyasztásnál (cirkuláció nélkül!) éves szinten:

A. Villanybojlerrel (141 000 Ft)
B. Villanybojlerrel, csúcskizárt árammal (90 000 Ft)
C. Levegős hőnyerőoldalú kompaktkészülék (60 000 Ft)
D. Földgázkazán, itt a kondenzációs megtakarítás nem számottevő (42 000 Ft)
E. Pelletkazán (42 000 Ft)
F. Talajszondás hőszivattyú (38 250 Ft)

A szobai kandallót kizártuk a HMV előállításból (júniusban begyújtani a kandallóba…), bár a téli időszakban azért működtethető lehet megfelelő kialakításban.

Van tehát egy éves költségünk (átlagos, napi 200 literes fogyasztással számolva) – egy 4 fős családnál 38-141 ezer Ft – energiahordozótól függően – amit szeretnénk minimalizálni.
 

Milyen megtakarítási lehetőségeink vannak?

A fentieknél lényegesen többet fizetnek azok, akiknek cirkuláltatva van a melegvíz-hálózat. Olykor ennek akár a többszörösét, azért a mellőzhető kényelemért, illetve vélt megtakarításért, hogy a csapolón azonnal meleg víz folyjon. Valóban vízmegtakarítással jár a cirkuláltatás, de az egész évben üzemelő „fal- vagy padlófűtés” (attól függően, hol halad a melegvíz-vezeték) hőenergia fogyasztása akár egy nagyságrenddel is meghaladhatja a vízmegtakarítás összegét.

A cirkuláció kikapcsolásán felül egy érdemi lehetőség van: egy napkollektoros rendszer. Az interneten beszerezhető „túlígéretekkel” szemben évi 60-65% megtakarításra, kiváltási arányra számíthatunk. Ezt ésszerű beruházással nem lehet fokozni, a napos órák számával való szoros összefüggés miatt.

A legnagyobb megtakarítást a villamos bojlernél érhetjük el, 90 000 Ft-ot évente. A hőszivattyúnál a legszerényebbet, évi 22 500 Ft körül.

Napkollektor működési elve
 

Érdemes ezért napkollektort telepíteni?

Attól függ, milyen hosszú távon gondolkodunk. Nagymértékben függ mindez a távlatilag várható energiaáraktól, de egy esetleges építés során a leendő telepítés helyét és a gerincvezetéket mindenképpen érdemes kialakítani, így később nem jár majd semmilyen rombolással a kiépítés.

A beruházás esetleges indoka lehet az is, hogy 2021-től az EU-ban már csak 'közel 0 energiaigényű' házakat lehet majd építeni. Most még építhető ennél „gyengébb” is, de nem árt erre lelkileg felkészülni!

Ha egyszer az épület nulla energiafogyasztása lenne majd a cél, akkor a melegvíz-termelésre inkább gazdaságos a napkollektor, mint a napelem. Napkollektorból egy 1 kW teljesítményű egység 2-3 m² helyigényű (ára 100-200 000 Ft), míg napelemeknél ehhez a teljesítményhez 8-9 m² szükséges (ára 200-300 000 Ft). -  A végső döntésnél érdemes figyelembe venni a teljes rendszer kiépítéséhez szükséges valamennyi anyag, díj és engedély költségét is.

További, passzívházak épületgépészeti kialakításával foglalkozó cikkeink:

• Egy passzívházba kell fűtés?
• Lakóépületek levegőminősége
• Szellőztetés hőhasznosítással
• Gépi szellőztetés - előny vagy hátrány?
• Mire elég a légfűtés?
   

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

Forrás: energiakulcs.hu,
illusztrációk: sorrentoplumbingandgas.com.au, vilaglex.hu