avagy Hőszigetelő anyagok bemutatása 2.rész

Ez a bejegyzés a hőszigetelésekkel foglalkozó 'oknyomozó' cikksorozat 4. része. Az első részben végig vettük a hőszigetelés választás általános elveit és szempontjait, a másodikban elkezdtük megismerni a szóba jöhető konkrét anyagokat és megoldásokat, illetve azok legfontosabb tulajdonságait, illetve a harmadikban a hőszigetelés vastagságának meghatározásához kerültünk némileg közelebb. Most az anyagok bemutatását folytatjuk. Ebben a bejegyzésben az itthoni gyakorlatban talán kevéssé ismert megoldásokat vesszük górcső alá. Kezdésként nézzük a többé kevésbé környezetbarát, megújuló alapanyagból készülő hőszigetelő anyagokat:

Cellulóz

Aprított és darált használt papírból állítják elő. Tűz- és kártevők elleni védelem céljából bór tartalmú adalékanyaggal kezelik. Itthoni gyakorlatban általában ömlesztett vagy lőtt szigetelésként használják, ám létezik belőle lemez formájú kiszerelés is.

Jó hő és hangszigetelő képesség mellett fontos kiemelni az anyag páraáteresztő és szabályozó képességét. Kártevőkkel szemben ellenálló. Gyártási energiaigénye alacsony, újrahasznosítható, ökológiai szempontból is kedvező, költséghatékony. Ugyanakkor az anyag bejuttatása, fecskendezése nagy szakértelmet kíván, és csekély teherbíró képessége a felhasználás körét erősen korlátozza.

Hőszigetelő farost lemezek

Hulladék fa aprításával és rostosításával készül, a fa saját gyantatartalma tartja össze. Víz hozzáadásával nagy nyomáson és magas hőmérsékleten préselik lemezzé. 

A jó hő- és hangszigetelés mellett magas hőtároló képességgel rendelkezik. Újranövő hulladékból készül, újrahasznosítható, ám gyártási energiaigénye magas.
 

Fagyapot építőlemezek

Gyaluforgácsból készítik cement, gipsz vagy magnezit alapú kötőanyag hozzáadásával. 

Ásványi kötőanyag hatására a lapok nehezen éghetőek, ám hőszigetelési képességük emiatt csökken. Ökológia szempontból kedvező, hiszen megújuló alapanyagú hulladékból készül, egészségre ártalmatlan, ellenben a gyártása magas energiaigénnyel jár. További bevonat nélkül jelentős a vízfelvételi képessége. 

Gyapot, -lemez, filc

Növényi gyapotszálból készülő szigetelés, melyet - a cellulózhoz hasonlóan - bór tartalmú adalékanyaggal kezelnek a penészedési hajlam kiküszöbölésére és a tűzállóság fokozására.

Jó hő és hangszigetelő képesség. Kártevőkkel és penésszel szemben ellenálló, egészségügyi szempontból ártalmatlan, megújuló alapanyag, ám nedvességre érzékeny. Ökológikusságát megkérdőjelezheti a hosszú szállítási út illetve az előállítás vegyszerezettsége. 

Parafa, expandált parafa

Természetes illetve újrahasznosított alapanyagból előállított darálékot hevítés, vagy forró gőz hatása alatt nyújtják, préselik, formázzák. Alaphelyzetben saját gyantatartalma tartja össze, de létezik bitumenes kötőanyaggal impregnált változat is.

Jó hő és hangszigetelő, emellett nagy teherbíró képessége, öregedés és rovarállósága, nedvességre érzéketlensége emelendő ki. Ökológiai szempontból kifogástalan, hiszen általában kötő-, és tűzgátló adalékanyag mentes (az impregnál kivitel egészségügyi szempontból aggályos), ám ellene szól, a hosszú szállítási útvonal és a más alternatív alapanyagokhoz (pl. cellulóz) képesti magas ára.

Tőlünk nyugatabbra fokozatosan teret nyernek

egyéb természetes alapanyagú szigetelések,

ám ezek (gyapjú, -lemez; len, lenrost lemez; kender, kenderrost lemez; kókusz) itthon az építőiparban még gyakorlatilag hírmondóként sem ismertek.

Ami a helyi sajátosságokból fakadóan egy új és érdekes irány lehet, az a szalmabála hőszigetelés. Előnye - megfelelő helyszín, épülettípus és méret esetén - az olcsósága és - a helyi rendelkezésre állása mellett - maximális ökológikussága. Az anyag tűz-, nedvesség- és kártevő érzékenysége miatt azonban felhasználása megfelelő odafigyelést igényel.

Az ok, amiért itt ezzel részleteiben nem foglalkozunk az az, hogy maga az 'anyag' (a mezőgazdasági melléktermék - a bála) nincs bevizsgálva, és mint ilyen nem tekinthető egységes minőségi követelményekkel rendelkező 'terméknek'. Létezik ellenben már itthon is bevizsgált építési 'rendszer', ami a szalmabála kitöltő hőszigetelés mellett a fa tartószerkezetet valamint a kétoldali agyag (sár) vakolatot is tartalmazza.

Perlit, duzzasztott perlit

Lávakőből állítják elő, hírtelen hevítés közben duzzasztják. A kőzet víztartalma gőzzé válva a nyers perlit térfogatát megtöbbszörözi. Adalékszer alkalmazása nélkül száraz ömlesztett anyagként használják. Létezik lemezes megoldás is, amikor kötőanyak (műgyanta vagy bitumen) hozzáadásával préselik.

Nedvesség szabályozó és páradiffuziós képessége kedvező. Tömörítést követően jól terhelhető. Jól ömleszthető – üreges terek feltöltésére alkalmas – természetes építőanyag.

Magas gyártási és szállítási energiaigénye mellette a kőtőanyagok egészségügyi szerepe aggályos.

Végezetül ismerkedjünk meg egy nem megújuló, ellenben extrém 'high-tech' hőszigetelő anyaggal:

 

 

VIP vákumos szigetelt panel, vákumos hőszigetelő lemez

A lemez mikroporózus (kovasav) magból és légzáró, ragasztott burkoló fóliából áll, amibe a belső magot vákuumozás után hegesztik be. Az építőiparben kizárólag a pirogén kovasavas elemek használhatóak, mert jelenleg egyedül ezeknél biztosítható a több évtizedes használat.
 

Hővezető képesség – λ (W/mK)	0,005-0,008 !
Páradiffuziós ellenállási szám	párazáró
Fajlagos ár /m³   (EPS=100)	5000-10000

 

 

 

Extrém jó hőszigetelési képesség alacsony anyagvastagság mellett is. A használati időtartammal párhuzamosan kis mértékben, de nő a hővezető képesség – a vákuum nem marad meg tartósan.

Kb. 80 fokig hőálló.

 

Hátránya, hogy a lemezek utólagosan nem szabhatóak, sérülés érzékenyek és jelenleg még extrém  drága. Az EPS-hez képest 50-100 szoros, de még a kb. 1 nagyságrenddel jobb hőszigetelési érték figyelembevételével is 5-20 szoros a felára.

Képek forrása a gyártók, forgalmazók oldalai.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!