avagy egy építtető tapasztalatai - 1. rész
A Holnapház egyik aktív részvevőjével már találkozhattatok több helyen is. Egy éve saját passzívházában lakik. Jó néhány itteni bejegyzés kapcsán is kifejtette már véleményét, amely saját élményeiből táplálkozik. Kisebb unszolásra végül kötélnek állt, hogy megossza velünk tervezési, kivitelezési és felhasználói tapasztalatait.
Az interjú minden korábbi várakozásunknál izgalmasabbra sikeredett az első részben arról beszélgetünk, hogy vajon miért építtetett passzívházat, a második részben pedig személyes tapasztalatairól számol be interjúalanyunk.
Íme a beszélgetés első fele:
- Milyen megfontolások vezettek oda, hogy építkezésre adtátok a fejeteket?
50-es éveink elején járó pár vagyunk, ahol a gyerekek már kirepülnek. Az előző lakásunk egy 80-as évek végén épült 170 m²-es tetőtér beépítéses ház volt. Annak ellenére, hogy a kor elvárásaihoz képest jól leszigeteltük (6cm polisztirol homlokzati hőszigeteléssel) a kialakítás olyan volt, hogy mindig az egész épületet kellett fűteni. A húzós rezsi költségeket elégeltük meg, és úgy döntöttünk, hogy alacsonyabb fűtési igényű és esetleg szakaszoltan fűthető épületet építsünk, ami alkalmazkodik a család időközben megváltozott igényeihez.
a ház a kert felöl
- Mikor került be a tervezési gondolkodásba a passzívház idea?
Azt mindig tudtam, hogy szigetelni kell, de hol van most és a következő 20 évre az optimum? Mert egy épületet nem a mai igényekhez építünk. A 2009-es Construma kiállításon kerültem kapcsolatba a második magyar minősített passzívház építtetőjével, Boros Károllyal. Elmentem a házába Tényőre, a nála hallott és látottak győztek meg a passzívház gondolat hasznosságáról. Nekem mindegy lett volna, hogy a fűtési hőigény értéke éppen 15 vagy 30 kWh/ m²év - a régi házam kb. 120 kWh/ m²év-éhez képest-, de ami mégis a ph koncepció mellé állított, az ehhez kapcsolódó minőségbiztosítási rendszer. Azt óriási dolognak tartom, hogy már a tervezés első köreitől rendelkezésre állnak támpontok, amik az épület viselkedésére, rezsijére adatot adnak.
(PH minőségbiztosítás, ahogy én laikusként látom: PHPP számítás a tervezés során, független minősítővel történő terv előminősítés, kiviteli terv, PHI által bevizsgált és tanúsított elemek használata, építés közben független ellenőr alkalmazása, Blower door teszt, ezeket alkalmazva biztos, hogy olyan lesz a ház, amelyet korábban elterveztünk, ha kihagyunk valamilyen lépést, akkor csak talán, ami egy több 10 milliós házépítésnél nagy kockázat.)
Javaslom, ha valaki házat tervez építeni, mindegy hogy passzívat, vagy alacsony energiájút - mást szerintem nem érdemes - mindenképpen olyan építész tervezőt keressen, aki ehhez PHPP számítást is használ, mert a PHPP az egyes terv variációk közül a laikus építtetőnek is nagyon könnyen és átlátható módon segít dönteni! (A szerkesztő megjegyzése - ajánlott bejegyzés - A passzívház számoló-gép)
- A telekválasztás során az energiatudatos tervezési elvekre is tekintettel tudtatok lenni, vagy a telek kvázi adottság volt?
A településen több telket is megnéztünk, de végül egy olyan területen lévő telek lett elérhető, ahova már 25 éve vágytunk. Így a szerencse is kellett a telekválasztáshoz, bár a végleges döntésnél már kikértük egy tervező véleményét is, aki el is mondta, hogy szép a telek, jó a tájolása, de a lejtés miatti vízszigetelés miatt drágább lesz, mint egy sík területen levő és már akkor említette a nyugati nap hátrányát. Az adottságai számunkra ideálisak, a kilátás, a tájolás is szinte tökéletes, de a nyugati nap felé van a kilátás, így arra az oldalra árnyékoló kellett. Azt is csak javasolni tudom minden építtetőnek, ha teheti, a végleges telek kiválasztásához vegye igénybe a későbbi tervező tanácsait, mert ő biztosan a gyakorlati tapasztalatai alapján más szemmel nézi azt.
- A kommentjeidből úgy tűnik, hogy nagyon racionálisan gondolkozol. Mennyiben volt ez így az épület kialakításában is?
Igen, a korábbi tapasztalataimból okultam (pl. bár kondenzációs kazánt használok, ennek olyan kéményt építettem, ami nem csak ezt, hanem szükség esetén egy szilárd tüzelésű kazánt is ki tudjon szolgálni). Azt tudtam, hogy nyári belső túlmelegedés miatt tetőtér beépítést nem szeretnék. Azt gondoltam, hogy alaphelyzetben csak az egyik szintet fűtöm, az alsót meg csak akkor, ha vendégek jönnek, de az első év bentlakás után rájöttem, hogy nincs erre szükség, hiszen annyira minimális a fűtési igénye a háznak, hogy ez nem tétel. Az évi kábeltévé előfizetésünk sokkal több, mint a fűtési költség, pedig az egyik legolcsóbb UPC előfizetésünk van!
földszinti alaprajz
alsó szinti alaprajz - a helyiség elrendezésen jól láthatóak a passzívházas kialakítás elvei: északi oldalon kiszolgáló helységek (wc, fürdőszoba, gépészeti helyiség) a déli és nyugati oldalon pedig a főbb tartózkodási helyek (mint pl. nappali) találhatóak.
a-a metszet
b-b metszet
- Érdekelnének még a tervezési tapasztalataid. Nehéz volt megtalálni a végső megoldást, vagy szinte adta magát?
Tervezés során már az első vázlatok után sikerült ráérezni a fő alaprajzi elképzelésre. Nem voltak extra igényeink, kb. 80 m² lakóterületet akartunk, normális méretű előszobával, 30 m² feletti nappalival étkezővel. Az épület külső megjelenése egyszerű, de egy év bentlakás után elmondhatom, belülről nagyon jól lakható.
Sok építtető nem gondol bele, hogy az építéshez, de a költségbecsléshez is kell kiviteli terv. Ez nekem sem volt, de utólag azért látom ennek a hiányát. Most már tudom, hogy pár dolog kicsit átgondolatlan, és így sajnos némileg a megvalósítás is költségesebb lett. Újabb javaslat az építtetőknek: Az építész tervezővel töltött idő behozza az árát, de szintén tapasztalatból mondom, a tervezés bizonyos fázisa után - pláne egy passzívháznál - érdemes bevonni a tervezési folyamatba egy épületgépész szakembert is.
- A lakás gépészeti rendszeréről mondanál pár szót?
Kondenzációs gázkazán és padlófűtés van. Eredetileg is úgy álltam hozzá, hogy a magasabb költségek miatt nem szeretnék hőszivattyút. A korábbi tapasztalatokból tudtam, hogy az utólagos átalakítás mindig nagyon drága, ezért már most minden úgy készült (pl. a padlófűtés csövezése), hogy később, ha kell, hőszivattyúval akár 30 fok alatti előremenő vízhőmérséklettel is fűthető legyen a ház, ahol a levegős hőszivattyúk jobb COP-vel – nagyobb hatékonysággal - dolgoznak. Szerintem várható, hogy a levegős hőszivattyúk (talajvizes a sziklás talaj miatt szóba sem jöhetett) ára jelentősen csökkenni fog, és nem tudni, 10-15 év múlva nem lesz-e érdemesebb hőszivattyút alkalmazni, mint kondenzációs kazánt.
A képen a 12 kW-os kondenzációs kazán balra az indirekt fűtésű 200 literes melegvizes réteg tároló van. Ebben dupla csőkígyó van, az esetleges napkollektor bekötésre. Hátul a függőleges fekete cső szintén a napkollektor vezetéke, amit már beépítettünk, így csak vezérlő egységet és magát a tetőn kívüli napkollektort kell felszerelni, ha úgy döntünk.
A teljes gépészet egy 4,3 m2-es helyiségben van, ahol még a falra szerelt szellőztető gép valamint a mosógépünk is kényelmesen elfért. A kép tetején nem látszanak a szellőztető csövei, és a szellőztető elektromos fagymentesítő doboza. Ez melegíti a beszívott téli levegőt +2 fok körülire, hogy ne tudjon megfagyni a kondenzvíz a szellőztető hőcserélőjében.
Ezt ma már egy vizes kaloriferrel oldanám meg az elektromos fűtés helyett. Nem azért mert a gázzal fűtött melegvizet olcsóbb előállítani, mint a villamos melegítést, mert annak a tavalyi hideg télen kb. 800-1000 Ft/idény villamos költsége volt, hanem mert a megfelelő méretezésű vizes kaloriferrel a lakásbemenő oldalon légfűtést lehetne működtetni. Ezt persze előzőleg a PHPP-vel ki lehet számolni, illetve a légvezetékeket hőszigetelni kell (ez nekem sajnos nem történt meg)
Másik ok, amiért a hőszivattyú képbe jött, az esetleges hűtési igény. A bentlakás során kiderült azonban, hogy aktív épülethűtésre nincs szükség (lásd bővebben lentebb).
A kéménynél is úgy gondolkodtam, hogy később, ha kell akár pelletes vagy más kazánt is rá lehessen kötni.
Az első gondolatom még az volt, hogy mennyezet vagy falfűtés is legyen (az esetleges hűtési igény miatt), de végül 10 perc alatt meggyőztek, hogy ilyen alacsony fűtési igény mellett felesleges a falat is bevonni. Ez az idei februári tartós -15 fokos hidegben a gyakorlatban is beigazolódott!
Arra is hangsúlyt fektettünk, hogy a fő melegvíz vételi hely (alsó szinti zuhanyzó) és a melegvíz tároló lehető legközelebb legyen egymáshoz. Később a gépészeti helyiségben levő mosógépet is melegvizet is fogadni képes berendezésre cserélem, mert a földgáz alapú melegvíz előállítás harmad annyiba kerül, mint a nappali áramot használó mosógépé, s ha valamikor napkollektorom lesz, az tovább javítja az energia mérleget.
- Nincs hűtés az épületben. A lakás nyári túlmelegedéséről milyen tapasztalataid vannak?
Először tartottam tőle, hogy nyáron a sok nagyméretű déli és nyugati ablak miatt túl meleg lehet, de az első év tapasztalatai alapján látható, hogy a déli tető túlnyúlás hozza, amit kell (lásd alábbi képek), és a túlmelegedés értelmes hozzáállással kézben tartható.
a tető túlnyúlás árnyékoló hatása az étkező ablakon. A kép ápr 30-án 13 órakor készült, a tető túlnyúlás már takarja a nappali és étkező déli ablakát. A garázs tetején terasz lesz, ennek korlátja készülőben. Itt a nyugati napot egy napvitorla és a hőszigetelt aluredőny csillapítja.)
A szellőztető rendszer nyári ágának használatával (ilyenkor a bejövő hűvös levegő a hőcserélő megkerülésével közvetlenül a házba jut) tudtuk tartani a belső maximum 25 fokot - a külső szigetelt redőnyt ilyenkor kb. 2/3-ig leengedtem - és érzem, hogy kézben tartható lesz még akár melegebb időben is. Az első évben ritkábban nyitottunk nyári éjszaka ablakot, de ezzel a passzív módszerrel szerintem még tovább lehetne hűteni az épületet nyáron. (Ha ez sem lenne elég, kitenném a konyhából a fagyasztó hűtő kombit nyáron a garázsba, amivel egy jelentős belső hőforrást iktatnék ki)
- Az épület nem minősített passzívház. Miért nem került sor a minősítésre?
A fő ok az ár volt (meglehetősen behatárolt volt a pénzügyi keretem). Mind a kiviteli tervet, mind a minősítés árát sokalltam, ebben - így utólag megvallva - tévedtem.
Azzal az elképzeléssel éltem, hogy ha az épület PHPP-vel ki van számolva, Passzívház Intézet által minősített elemeket (nyílászárók, szellőztetőgép) építek be, akkor nagy baj nem lehet. Azt gondoltam, hogy majd a kivitelezésen mennyit spórolok, de később rájöttem, hogy végül ezen többet buktam. Most már máshogy csinálnám! Az egyik tévedésem az volt, hogy nem csináltattam kiviteli terveket. Ha lett volna, előre tudhattam volna, hogy mi mennyibe kerül, mi lesz benne, mit kell számon kérnem.
a szellőző rendszer befúvó ágai a felső födémben betonozás előtt
A szellőztetés kiépítésén is sok plusz költségem keletkezett, főleg ez is tervhiány miatt (pl. az első födém már elkészült, amikor a szellőztetés tervezése olyan stádiumba jutott, hogy már tudtam, hogy jobb lett volna ebbe a födémbe is a szellőztető csöveit beépítenem. Ezért ott utólag, drága szakipari munkával és gipszkartonozással lett részben a csövezés kialakítva). Menet közben sokat okosodtam.
A minősítésre visszatérve azt gondoltam, hogy amitől én féltem, hogy a kivitelezést elrontják, azt Németországból amúgy sem tudják ellenőrizni. (Szerkesztői kiegészítés: a minősítés nem a kivitelezés felügyeletét jelenti, hanem már a tervek előzetes minősítésére is kiterjed. Aki előminősített tervekkel vág bele az építkezésbe tudhatja, hogy a terveken szereplő megoldások alkalmazása esetén elérhető a PH szint. – Ajánlott bejegyzés: Mennyit ér a minősítés)
2010-ben, amikor a házam épült, csak pár passzívház volt készen, ezért mind tervezési, mind kivitelezési tapasztalatokkal rendelkező szakemberek és műszaki ellenőrök sem voltak egyszerűen elérhetők. Ma már könnyebb, de 6-7 év múlva, amikor már legalább 500 ilyen ház lesz az ország minden pontján, még könnyebben lesz hozzáférhető megfelelő tapasztalatokkal és referenciákkal rendelkező szakember gárda. Örök kérdés volt, hogy a helyi vállalkozó meg tudja-e csinálni olyan szinten, mint ahogy az a PHPP-ben figyelembe vettük. De nekem ebben is szerencsém volt, mert a helyi kivitelező, aki a szerkezetépítés után vette át a házat, már szerzett tapasztalatokat PH szintű munkáról. (Persze most már laikusként azt is látom, hogy mind a tervezési, mind a kivitelezési munkák során nagyon kevés olyan új dolog van, amit már 20 éve ne ismertek volna akár hazánkban is, legfeljebb nem alkalmazták, vagy talán nem volt rá igény a tervezési és kivitelezési szakmai gyakorlat során.)
- Személyes tapasztalatod szerint az, hogy passzívház minőségű épület építését tűzted ki célul, ez mennyi többlet odafigyelést kívánt meg a munkálatok során?
Más ma már a kivitelezés, mint volt 20 éve. Akkor a kőműves mellett saját magam segédkeztem, most meg magam jártam végig a dolgokat, ahelyett, hogy terveztettem volna mindent rendesen. Most már azt mondom, hogy akinek nincs annyi pénze inkább kisebbet, de passzívházat építsen, és ne a feleslegesen nagyobbra vágyjon.
az oldalsó tető túlnyúlás, illetve az oromfal kinyúlása (alatta a falakon 30 cm szigetelés, ezért kellett ezeket kintebb tenni, hogy a kettő egy síkban legyen a vakolás után)
a hőszigetelt burok és a garázs találkozása. (30 cm Leier NF, 30 cm Austrotherm grafit és a garázs fal ismét 30 Leier NF.)
Aki most építkezik, annak éreznie kell, hogy nem mindegy hogy milyen házat épít. Milyen az, hogy építek egy házat sok-sok millióból és pár év után elavul?
Ez egy jó végszó, innen folytatjuk, az egy évnyi bentlakás tapasztalataival.
Az interjú 2. része itt olvasható.
A felhasznált illusztrációk az Építtető fotói, valamint az Engedélyezési Terv tervlapjai (tervező: Boros Passzívház Kft.) A PHPP számítást Benécs József végezte, a végső kivitelezés Erhard Zoltán munkáját dicséri.