avagy a központi gépi szellőztetés kialakításának főbb elvei
"Azt a folyamatot, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja légzésnek nevezzük."
Korábbi begyezésekben már elkezdtük az ismerkedést az energiatudatos épületek főbb gépészeti sajátosságaival és pro-kontra sorozatunkban a gépi szellőztetés előnyeit-hátrányait is górcső alá vettük. Most ebben a bejegyzésben igyekszünk sorra venni ennek a szervrendszernek a legfőbb sajátosságait.
Energiatudatos világunkban a központi szellőztetés két fontos feladatot lát el.
Egyrészt biztosítja a folyamatos friss levegő utánpótlást (ideális esetben a légtérfogat egy nap akár nyolcszor is kicserélődik!), másrészt - és itt jön elő az energiatudatosság paramétere - a hőcserélés segítségével a szellőztetés során távozó, elhasznált levegő (hő)energiatartalmának jó részét visszanyeri. (Ennek kiemelt fontosságát támasztja alá az is, hogy általános esetben a fűtési energia kb. harmada szolgálja a szellőzés során létrejövő hőveszteség pótlását.)
A fenti ábrán egy hőcserélős szellőztető berendezés működési elve látható.
A rendszer egyik fontos kritériuma a kiegyenlített szellőztetés elve, amikor is ugyan annyi levegőt viszünk be, mint amennyit elszívunk. A cél, hogy ne legyenek (nagy) nyomáskülönbségek, és emiatt ne legyen kényszerített in- illetve exfiltráció (a levegő szerkezeteken keresztüli be- illetve kiszivárgása)! Jelentős nyomáskülönbség esetén megnő a kontrollálatlan légcsere és ez energia veszteséggel, többlet energia bevitelével jár. (A kiegyenlített működést az üzembe helyezés során beszabályozással biztosítják.)
A levegő utánpótlásnak fontos higiénia szerepe is van.
Az épületben a biológiailag szükséges légcserét folyamatosan biztosítani kell.
Mint ezt egy korábbi bejegyzésből már tudhatjuk, normál üzemeltetés során óránként kb. 5 perc kereszthuzat kellene a levegő oxigén és széndioxid koncentrációjának optimális szinten tartásához. A CO2 szint csekély mértékű megemelkedése is fáradságérzetet és koncentráció csökkenést okoz. (Mérési eredmények tanúsága szerint, gépi szellőztetés mellett a CO2 szint minden további nélkül az ideális 1000 ppm érték (1 ezrelék) alatt tartható, hosszabb távon is.)
A légcsere másik fontos higiéniai szerepe a páratartalom egyenletes szinten tartása. Az optimális zóna 35-55% közötti relatív páratartalom tartományban található. Ablakos szellőztetés mellett gyakori probléma a túl magas páratartalom és az ezzel együtt járó páralecsapódás és penészképződés. Azonban a túlzott gépi légcsere sem kedvező, hiszen ilyenkor a páratartalom alacsony szintje okozhat kellemetlenséget. Ilyenkor a légcsere mennyiségének kismértékű csökkentése, pontos beállítása (általában a 20m³/fő/h érték az optimális) vezet megoldásra.
A gépi szellőzés hatékony kiépítése passzívházakban az u.n. zónás rendszer kialakításával történik. Bizonyos helységekben csak befújás, másokban – főleg a szag- és páratermelődés által érintettekben – csak elszívás működik, míg a közbülső helységek átáramlási zónaként vesznek részt a levegő cserélődésében. Ezzel a megoldással az ideális szinten tartható a levegővándorlás, sem túlzott energiafelhasználás, sem érzékelhető légmozgás nem jelentkezik. Előnye még, hogy így minden helyiségben kellően nagy légcserét tudunk biztosítani, ugyanakkor fajlagosan minimalizálni lehet a külső levegő cserélődését, hiszen a levegőt ténylegesen több helyiségben használjuk.
(Fontos, hogy a szellőztetési koncepcióba minden helyiséget be kell vonni és a zónák között a megfelelő átáramlási nyílásokat biztosítani kell!)
A szellőztető rendszer főbb elemei:
- külső levegő beszívása,
- levegőszűrők,
- fagyvédelem (elektromos, vagy talajhőcserélős),
- szellőző levegő csatornák a készülék és a kültér között (kellő hőszigetelés!),
- hővisszanyerős szellőztető készülék + állandó térfogatáramú, szabályozott ventilátorok,
- belső elosztó csatorna hálózat, zajcsillapítók, ellenőrző nyílások,
- beállítható befúvó-szelepek, átáramlási nyílások, elszívó szelepek,
- nyári bypass ág,
A szellőztető rendszer megfelelő működéséhez a térfogatáramokat helyiségenként kell megtervezni, és átadás előtt be kell szabályozni.
A felhasznált ábrák forrásai: 1, 2, 3, 4.
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!