avagy Mennyit ér a minősítés?
A passzívházakkal szemben magas követelményeket támasztunk, és jogos elvárás, hogy ezek megvalósulását is szeretnénk megkövetelni. Ekkor, emiatt jön képbe a minősítés. A Passivhaus Institute, mint a rendszer kidolgozója, és mint független intézmény, épület tartozékok és termékek mellett épületek minősítését is elvégzi.
Szükség van-e ezekre?
Passzívház épületek tervezése és kivitelezése során jó minőségű komponensekre van szükség: különlegesen jó hőszigetelési képességgel rendelkező, illetve magas szoláris nyereséget adó ablakokra, nagy hővisszanyerési hatékonyságú szellőztető berendezésekre, hőhídmentes csomóponti megoldásokra, stb. A rendelkezésre álló, a gyártók által megadott katalógus értékek sajnos az esetek többségében nem vethetőek össze, így sem a tervezőnek sem az építtetőnek nem áll rendelkezésére kellő ismeretanyag, amely alapján az épületelemek hatékonyságát egyértelműen meg tudná ítélni.
Ekkor jön jól, ha az adott termék rendelkezik ’Passzívházhoz alkalmas termék’ tanúsítvánnyal, mert azokat azonos módon, egységes feltételrendszer mellett vizsgálták, így a jellemző adatok egymással összehasonlíthatóak.
Jó példa erre például a passzívház ablakok kérdése. Sok gyártó hirdeti már magát jó minőségű, 3 rétegű üvegezéssel, de legalább ilyen fontos az ablakok esetében a keret, az üvegek összeépítése, az üvegperem / élkötés kialakítása, illetve az üveg keretbe illesztésének módja. (E témában lásd bővebben a passzívház ablakokkal foglalkozó bejegyzést: A legdrágább és leggyengébb láncszem? avagy Mik az ismérvei a jó ablakoknak?) Minősített termékek esetében azok minden paramétere és számítási eredménye, illetve tanúsítványa elérhető a www.passiv.de oldalon, míg egy minősítéssel nem rendelkező nyílászáró esetében a megrendelőnek, tervezőnek kell utánajárnia, hogy a gyártótól beszerezze az igazolásokat. Minősített termék esetében biztosak lehetünk abban, hogy a temék minden paramétere kielégíti a követelményeket. És sajnos kétségtelen, de a gyártók is megkérik ennek az árát. Mi sem bizonyítja jobban a minősítés értékét, mint hogy a gyártók rendre felárazzák a minősített termékeiket.
És mi a helyzet az épületek minősítésével?
Miben különbözik egy minősített épület, egy ’sima’ passzívháztól?
A válasz itt is egyrészt az egységes minőségbiztosítási feltételrendszerben keresendő, de ennél azért lényegesen többről van szó. Egy épület esetében a minősítés nem a kész termékre készül el, nem a kivitelezés után, hanem már a tervezés folyamatában elkezdődik. Így az esetleges terv-béli hiányosságokra idejekorán fény derülhet, és a megrendelő is biztos lehet abban, hogy az elképzelt épület valóban képes lesz a tervező által számított értékekre. A németországi passzívház intézet (Passivhaus Institute) által delegált auditor észrevételei alapján még a tervezési fázisban el lehet végezni a szükséges finomhangolásokat is. Több esetben ezek nélkül az épület a megcélzott 15 kWh/(m²év) érték helyett lényegesen kedvezőtlenebb, kb. 40-50 kWh/(m²év) fűtési hőigényű lett volna!
Később ez a szakmai segítség a kivitelezés során is fennáll, így biztosítva, hogy a tervezett, előminősített megoldás valósulhasson meg. Hallani olyan hangokat, amikor szakmai szereplők is degradálják a PHI minősítést. Ilyenkor inkább arról lehet szó, hogy az illető tudja, hogy a minősítés során kiderülnek a tervezői és kivitelezői hibák is, és nem vállalja a szembesülést ezzel.
A szakmai segítség akkor értékes, ha az auditor kellően felkészült, és nagy tapasztalattal rendelkezik a kérdésben. Magyarország első (és jelenleg még egyetlen) delegált minősítőjéről köztudott, hogy az ő közreműködésével készült el a PHPP (Passzívház Tervezési Csomag – bővebben lásd 'A passzívház számoló-gép avagy Mi az a PHPP?' c. bejegyzést) legelső verziója, és több mint 15 éve foglalkozik a passzívházak műszaki kérdéseivel. Az gondolom, hogy a hozzáértése megkérdőjelezhetetlen.
A fentiek tükrében nyugodt szívvel elmondhatjuk, hogy egy minősített épület emeli a passzívházak ázsióját, amit sajnos a minősítés nélkül elkészült – az esetek jó részében a követelmény értékeket el sem érő – épületek bizonyos hányada csak bitorol.
Itthon most még talán nem igaz, de a közlejövőben biztosan egyfajta – akár az ingatlan eladásakor konkrétan érvényesíthető - értéktöbbletet is fog jelenteni a megszerzett cím. (Kapcsolódó bejegyzés: passzívházak gazdaságossága). És az is biztosan segítene, ha az itthoni szabályozás megkövetelné, illetve támogatná az ilyen épületek megvalósítását. Míg tőlünk nyugatabbra állami támogatásban részesülhet, aki igazoltan energiatudatos épületet, pl. minősített passzívházat épít, addig nálunk gyakorlatilag nincs semmilyen ösztönző.
Ezek után természetesen minden építtető egyéni döntésén múlik, hogy a jelenleg kb. 1500 Euro minősítési díjat, illetve az épület kivitelezési, műszaki minőségét egyértelműen igazoló (légtömörség mérés – Blower door tesz, illetve hő kamerás termografikus) mérések plusz költségeit vállalja-e vagy sem.
Azt gondolom, hogy általában a minősítés és az ellenőrző mérések több százezer forintra jutó összköltsége kamatostul megtérül az elkészült épület minőségében, ennek ellenére az igazsághoz hozzá tartozik, hogy a külföldi tapasztalatok alapján az eddig megépült épületek közel 90%-a nem kerül minősítésre. És azt hiszem, nem tévedek nagyot, ha az mondom, hogy a magyarországi épületek esetében is valami hasonló arányról beszélhetünk. Ezt mi sem bizonyítja jobban, mint, hogy bár egyre többfelé lehet passzívházakba botlani, jelenleg - 2011 végén - összesen csupán 8 db megépült, magyarországi épület rendelkezik minősítéssel.
Illusztrációk: innen és innen.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!