avagy Kifűthető-e egy passzívház csak a szellőző levegő temperálásával?

Ez egy a fórumokon és beszélgetések során is többször vissza-visszatérő téma, amihez sajnos félreértések is tapadnak. Azt gondoltam, megér egy bejegyzést, hogy végre tisztába tegyük ezt a kérdés.

A kezdeti egyik cél a passzívház követelmények felállítása során az volt, hogy ezek az épületek akár csupán a szellőztető friss levegő temperálásával kifűthetőek legyenek.

Csatlakozó bejegyzés: 20 év alatt kb. 30 ezer - Egy kis passzívház történelem

Tekintettel arra, hogy ilyen épületek esetében a jó hatékonyságú hővisszanyerős szellőztetés, a szellőző rendszer úgymond alaptartozék, elvárás így ezzel a lépéssel az épületek gépészeti rendszerét nagymértékben egyszerűsíteni, olcsóbbítani lehet. A korábban már taglalt követelmények között az ’épület fűtési hőszükséglete’ szól erről:

Az a passzívház, amelyik kielégíti azt a követelményt, hogy a fűtési csúcshőigénye alacsonyabb, mint 10 W/m², kifűthető csak a szellőztető levegő fűtésével.

Természetesen a követelményérték meghatározásánál pár peremfeltételt fel kellett állítani:

- Ilyen például a légcsere mennyisége. Higiéniai szempontból szükséges és elégséges a kb 25-30 m³ légcsere óránként, személyenként. Tapasztalatból tudható, hogy nem szerencsés ennek az értéknek a megemelése. Túlzott légcsere esetén persze a levegővel nagyobb hőmennyiség szállítható az épületbe, ám ekkor a levegő páratartalma túl száraz lesz, így ez az irány kerülendő.

- Az idézett számítás átlagos alapterületre vonatkozik (30 m²/fő). Mivel a légcsere nagysága, a lakásba befújásra kerülő levegő mennyisége, és ezzel arányosan a levegővel beszállítható hőmennyiség a felhasználás módjától függ, illetve a lakók számával arányos, amennyiben az alapterület ezt az arányt túllépi, természetesen a számítás aktualizálása szükséges.

- A szellőző levegő hőmérsékletét sem emelhetjük a végtelenségig, ugyanis 50-52ºC felett a levegő kellemetlen szagot vesz fel, az úgy nevezett porégés jelensége miatt.

A fentiek alapján a szellőző levegővel bevezethető hőmennyiség számítása így alakul:

Szellőztetés V=30 m³/h fő
Átlagos, tipikus lakóterület A=30 m²/fő
Szellőző levegő hőmérséklete max. 50ºC
Hőmérséklet emelés ΔT = 30º
Levegő hőkapacitása cp = 0.33 Wh/(m³K)

Max lehetséges fűtési teljesítmény
P= V / A * cp * ΔT = 30 / 30 * 30 * 0.33 = 10 W/m²

Vagyis, amennyiben a tervezett épület csúcshővesztesége nem éri el a 10 W/m² értéket, a kifűtéshez elegendő lehet a szellőző levegő melegítése.

Persze itt rögtön felvetődik még egy kérdés, hogy jó, de a csúcshőveszteség értékét – és vele együtt a fűtési rendszerünk teljesítményét - mikor, és milyen időjárási feltételekre számítjuk? A valaha mért leghidegebb nap leghidegebb órájára? Megtehetnénk, de ebben az esetben túlméreteznénk a rendszert. Mivel, mint arról már volt szó korábban

Ajánlott bejegyzés: Ezért annyi, amennyi! - Passzívházak gazdaságossága 1. rész

a passzívház követelmény rendszer nem csupán műszaki, de gazdaságossági optimumot is takar, így itt is, ebben az esetben is ez a törekvés.

A méretezés során a területre rendelkezésre álló klímaadatokból indulunk ki. Passzívházak a nagyon jól hőszigetelt burok miatt lassan reagálnak a külső időjárás változásaira. Ezért, az épület magas termikus időállandója miatt – nagyon lassú lehűlés - a viszonylag rövid idejű időjárási változások (pl. hideg éjjel) áthidalódnak. A számítás során 2 különböző időjárási helyzetre készülünk. Nagyon hideg, de tiszta és így napos (van szoláris hőenergia nyereség) illetve a borús, és mérsékelten hideg időre (ekkor nincs szoláris nyereség). Érdekes, de a tapasztalatok alapján a szoláris hőnyereség magas értéke miatt sokszor a felhős, de enyhébb időjárási helyzetre számított érték lesz a kedvezőtlenebb és így a mértékadó.
 
Több megépült épületnél nem csupán a számítás, de az üzemeltetési tapasztalatok is rendelkezésre állnak. Ezek alátámasztják a fent leírtakat, miszerint a peremfeltételek betartása mellett igen is ki lehet fűteni ezeket az épületeket csupán a szellőző levegő melegítésével.

Végül még pár megjegyzés:
- A passzívházak méretezésére szolgáló program, a PHPP alapból 20 fokos belső hőmérséklettel számol. A minősítésnél is ezt az értéket használja, de persze ha a felhasználói igény ennél magasabb, akkor a fűtési rendszer méretezésénél ezt figyelembe kell venni.
- A számítás eredményeként kapott fűtési csúcshőigény érték, egy a lakás egészére számított középérték. Előfordulhat, hogy bizonyos helyiségben (tájolás illetve szoláris hőnyereség szempontjából kedvezőtlen helyeken, illetve ott, ahol plusz igény jelentkezik, pl. fürdőszoba) ezen felül akár kiegészítő fűtésre is szükség lehet. Ezekre a tervezés, méretezés során külön figyelni kell.

Az illusztráció forrása: visualphotos.com.

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!