Egy kis passzívház történelem
Stílszerű lenne úgy kezdeni, hogy már az ősember is … De az sajnos nem lenne igaz. :-)
A mai terminológia szerinti passzívház történet valamikor a 1980-as évektől kezdődik. Ekkor ugyanis Skandináviában már az alacsony energiaigényű épületek erős térnyerése figyelhető meg. Helyi egyetemeken már komoly épületszerkezettani kutatásokat folytattak az ilyen épületek továbbfejlesztési irányait keresve. Az alapok kidolgozása során arra a megállapításra jutottak, hogy megfelelő tájolás mellett, kompakt tömegű és kiváló hőszigeteléssel rendelkező, légtömör épületek építhetőek, melyeknél kiemelten jó hőszigetelésű nyílászárók és ellenőrzött szellőztető berendezések működtetése mellett elhagyhatóak a hagyományos fűtőberendezések.
Az első ilyen, az ekkor kidolgozott elméleteket a valóságba átültető épület megépítésére a 90-es évek elején Németországban került sor. Ekkor, a helyi minisztérium anyagi támogatásával, Wolfgang Feist német fizikus professzor vezetésével (aki később, 2001-ben munkájáért Németországban Környezetvédelmi Díjjal jutalmaztak) munkacsoport alakult. Ekkor dolgozták ki azokat az építési elveket, amelyek mentén 1991-ben Darmstadt városában megépült a világ első passzívháza.
A megvalósítás középpontjában az energiaveszteségek kiküszöbölése, a hővédelem és a hővisszanyerés állt.
Az épület egy 4 lakásos sorház, melyre megépítését követően is fontos szerep hárult. Az épület működését hosszú éveken keresztül tudományos alapossággal monitorozták, ezzel is segítve, pontosítva az addig összegyűlt tapasztalatokat.
A mérések kimutatták, hogy az eredeti célkitűzéseket sikerült elérni. A fűtési energiafelhasználás az első fűtési szezon közel 20 kWh/m²év értéke után kb 12 kWh/m²év értékre állt be.
Passzívház követelményekkel foglalkozik a Mi az a fűtési energiaigény és mi a hőszükséglet? c. bejegyzés
9 év használatot követően az épület tartósságát kiértékelendő ismételten végezték nyomás- és termografikus vizsgálatokat is. Ezek igazolták, hogy az épület továbbra is teljesíti a légtömörségi kritériumokat, valamint mentes a hőhidaktól.
A társasházat eredetileg felszerelték hagyományos fűtési rendszerrel és fűtőtestekkel is, de a mérési eredmények illetve a használók beszámolói, tapasztalatai is azt igazolták, hogy ezekre nem volt szükség. A fűtés egyedül a szellőző levegő melegítésével biztosítható volt. Sőt az egyik lakást kísérleti szinten továbbfejlesztették, ’nulla energiás házzá’ (a kísérlet ideje alatt egy éven át egyáltalán nem kellett fűteni).
Az első prototípus – a híressé vált darmstadti passzívház - tökéletesen teljesítette tehát a kitűzött célokat. Ezt követően kezdődött a kutatás második fázisa, amelyben a fő célkitűzés a kivitelezési többletköltségek lefaragására irányult. A megépült passzívházak száma közben folyamatosan emelkedett. 1999-re kb 300, 2006-ra már kb 6000 passzívház besorolású épület készült el Európában. A mennyiségi változás jelentős pozitív hozadékkal is járt. Egyre több minőségi termék jelent meg a piacon, s közben fokozatosan csökkentek azok árai is.
A passzívházak elterjedése rohamosan, exponenciálisan nő. Ausztriában 1995-ben épült az első ilyen épület, de 2010 végére már kb. 12 ezer épült meg, s ezek közül kb 3,5-4 ezer az utolsó évben. Európai szinten ekkorra kb 30 ezer ilyen minőségű épület készült el (családi házak mellett társasházak, irodák, oktatási létesítmények, stb).
2009-ig kellet várni, mire Magyarországra is elért ez a hullám, az első, itthoni épület képében. A Szadán megépült családi ház úttörő jellegét az épület gazdaságos, költségtudatos kialakítása tovább emeli. A külföldről hazatelepült tulajdonosok megtakarított pénzük befektetésén gondolkozva jutottak arra a döntésre, hogy passzívház építése nyugdíj előtakarékosságként is felfogható. A komfortos lakókörnyezet és az alacsony fenntartási költségek biztosítékot jelenthetnek hosszabb távra is.
Kapcsolódó bejegyzés: passzívházak gazdaságossága 1. rész - Ezért annyi, amennyi!
Az ilyen jellegű, energiatudatos épületek nemzetközi elterjedésében fontos szerepet kapnak a pontosan kidolgozott, kalkulálható állami támogatási rendszerek (ezekben is Németország, illetve Ausztria járnak az élen), amelyek itthoni elterjedésére nálunk egyelőre még várni kell.
A fotó forrása itt, a szadai épület dokumentációja pedig itt érhető el.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
