Ablak és a hőkomfort

 

A korábbi, ablakokkal foglalkozó bejegyzésben taglalt paraméterek az ablak kiválasztását segíthetik. Azonban eddig még nem beszéltünk az ablakok építészeti szempontjairól, melyek legalább ilyen fontos szereplői az energiatudatos épületek optimalizálásának.

A tájolás fontosságára most azért nem térek ki külön, mert erről volt már szó. De emlékeztetőül röviden annyit azért fontos tudni, hogy a déli homlokzati felületeken elhelyezett ablakok fűtési szezon alatti össz energiamérlege, megfelelő kialakítás mellett pozitív, vagyis a napsugárzás átengedésével több energiát hoznak be a lakásba, mint amennyi veszteségként távozik rajtuk keresztül.

Ajánlott bejegyzések: Tervezési elvek áttekintése és
Ablakok 1. rész avagy Mik az ismérvei a jó ablakoknak?

Ezen felül az építész feladata az optimális ablakosztás és üvegezési hányad meghatározása (ne legyen feleslegesen sok az osztás, a keret), hiszen a szoláris energia csak az üvegen keresztül jut be, így arányosan annál hatékonyabb, minél nagyobb a fajlagos üvegfelület.

Legalább ilyen fontos a megfelelő beépítési helyzet megtalálása. Nehézszerkezetű energiatudatos épületek és passzívházak esetében általános, javasolt megoldás az ablak beépítése a szigetelés síkjába, a falszerkezet elé. Ha lehetséges keretrászigetelést is alkalmazzunk, így biztosítva a hőhídmentes beépítést.

Az ilyen, illetve a hagyományos, megszokott - ablak a teherhordő falszerkezet külső síkjában - beépítés alkalmazása között jelentős fűtési hőigény eltérés (akár több kWh/m²év-nyi) is adódhat. A hőszigetelésbe történő, a passzívházaknál gyakorlatilag 

standardként alkalmazott beépítés az építőipar által napjainkban megszokotthoz képest több gyengítő hatást -a kialakuló beépítési fugákon keresztül illetve a gyengébb légzárás miatt létrejövő hőveszteségek, a mélyebb káva miatti nagyobb árnyékhatás számlájára írható alacsonyabb szoláris nyereség - is kiküszöböl.

A jó ablakon és a korrekt beépítésen tehát nagyon sok múlik. Passzívházak esetében, az extrém módon lecsökkentett hőigény miatt - ha lehet - még több.

PH-ak esetében a hőigény csökkentése mellett a másik cél, a lakókomfort emelése. Az ablakoknak itt is fontos szerepük van.

A komfortérzetet főleg a környező elemek felületi hőmérséklete befolyásolja, és ezek közül is a legérzékenyebbek az nyílászárók. Mivel a különböző határoló szerkezeteink hőszigetelési értékei eltérőek (a falak lényegesen jobbak, mint pl az ablakfelületek), azok különböző mértékben hűlnek le. Így ezek a felületek eltérő hőmérsékletet sugároznak az ember felé, s ezt a jelenséget sugárzási hőmérsékleti aszimmetriának nevezzük. Amennyiben az a hőmérsékletkülönbség, ami a különböző határoló szerkezet felöl ér bennünket 4 foknál több, (termikusan) kellemetlenül érezzük magunkat. (Hagyományos épület és ablak esetében ez az érték hideg téli időben 5-6-7 fok is lehet, míg PH esetében ez az érték inkább a 2-3 fok magasságában van.)

A hőmérsékleti komfortra való törekvés során a sugárzási hőmérsékleti aszimmetria mellett a másik cél a légtér eltérő magasságaiban kialakuló hőmérsékleti különbségek kordában tartása. Az ember két hőmérséklet érzékelője (fej, lábfej) a 2 foknál nagyobb különbséget zavarónak érzi. Az ablakok alacsonyabb felületi hőmérséklete légmozgást idézhet elő (ablaknál lehül, leszáll, a szobában felmelegszik, a hátsó falnál felemelkedik) ami a fent leírt, a hőmérsékleti rétegek közötti kellemetlen különbségek kialakulásához vezethet. – Hagyományos épületek esetében, hogy kiküszöböljük ezeket a kellemetlen hatásokat, minden esetben a hőleadó felületeket (pl. radiátorokat) az ablakok alatt helyezzük el.

Számítások és a tapasztalatok is igazolják, hogy a passzívház követelményrendszer ablakok számára megfogalmazott értékeinek betartása mellett komfortveszteség nélkül le lehet mondani a nyílászárók alatti fűtőfelületről. Passzívházak és passzívház minőségű ablakok alkamazása esetén nem szükséges a fűtési hőleadókat az ablakok alá, azok közelébe helyezni. Az esetlegesen szükséges radiátorok a helyiség bármely pontján (akár pl a szoba bejárati ajtaja felett is) elhelyezhető.

Ezzel egy újabb jelentős minőségi előrelépés elött nyílik meg az út. Egyrészt ez a helyzet lehetőséget teremt a gépészeti rendszer újabb egyszerűsítésére, másrészt a lakóterek teljesértékű használata és szabadabb bútorozhatósága előtt is megnyílik az út.

Csak emlékeztetőül. A fenti kritériumokat azok az ablakok teljesítik, más szóval azok az ablakok érik el a passzívház szintet, amelyeknek a teljes ablakszerkezetre számított Uw értéke  alacsonyabb, mint 0.80 W/m²K , és a beépítést követően (a beépítési hőhidak beleszámításával) sem haladja meg U ≤ 0.85 W/(m²K) a határértéket. (Az is elvárás az ilyen színvonalú ablakoknál, hogy a gyártó 2 tizedesjegy pontossággal adja meg az U értéket. Egy tizedes nagyságú hiba PH esetében akár 1m²-nyi külső falfelület hőveszteségével ér fel.)

Végezetül fontos még egy összefüggést megemlíteni. Passzívház kritériumrendszer alapvetően a fűtési energiaigényből indul ki, így a helyi klimatikus helyzet minden épület esetében figyelembe veendő. A tárgyalt követelmény értékek a közép európai klímaviszonyok mellet igazak. Rómában pl. elegendőek lehetnek a 2 rétegű hőszigetelt ablakok (Ug=1.20 W/m²K) is.

Az idézett tanulmány forrása:  www.klimahaus-bayern.de
 

Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!

2012.01.25. 22:46 | h.e.g.a | 5 komment

Címkék: ablak elvek komfort szoláris passzívház

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr853785572

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2012.01.30. 09:02:55

...betartása mellett komfortveszteség nélkül le lehet mondani a nyílászárók alatti fűtőfelületről...

Most, amikor -7 C van kint, a több mint 7 m2-es és földig érő erkélyajtó/ablaktól 50 cm-re ülve nem érzek hidegsugárzást, nem 'húz' a háromrétegű passzívházas erkélyajtóm. (Alatta csak padlófűtés van, ami csak tegnap ment kevesebb mint egy órát.)
Az, hogy a nappaliban a határoló felületek felületi hőmérséklete majdnem azonosan magas (az ablaknál is csak 18 fok körül lehet, nem tudom pontosan mérni)
kiemelkedően kellemes komfort érzetet ad 21,5 fokos léghőmérséklet mellet is.

Más:
a három rétegű és szigetelt üveg már nehezen tud tovább fejlődni, ahogy a táblázatból is látható, bár az üveg rétegek növelésével nagyot csökkent a hőátbocsátás, de a fényáteresztés (hőnyereség) is csökken, ezért ez így tovább nem fokozható. Van ugyan speciális nagy tisztaságú komponensekből készült üveg, aminek a fényáteresztése egy kicsit jobb, de az jóval drágább.

Olvastam egy olyan kétrétegű üvegrendszerről, ahol a rétegek között nem nemesgáz töltés, hanem vákuum van, amely nagyságrenddel jobb hőszigetelésű. Ennél a megoldásnál viszont az üveg táblák között kis üveg távtartók kellenek, hogy ne tudja nyomja összenyomni a légnyomás a két táblát.

Alfred Hitchcock 2012.03.08. 08:37:45

@kjapp: Akkor hát vissza kell térni az ősi geréb tokos megoldáshoz csak modern változatban. Két 1.4 es Uw értékű szerkezet jobban szigetel mint egy háromrétegű 0.8 as Uw értékű, mégpedig a közrezárt levegő miatt. Ha jól számolom simán el lehet érni a 0.2-es Uw értéket. 10-12 cm légrés kell a két felület között. Jól gondolom?

h.e.g.a 2012.03.08. 08:59:46

@Alfred Hitchcock: Nem sajnos a meglátásod hibás. Az üvegtáblák közötti légréteg vastagsága nem növelhető ’bűntettlenül’, hiszen egy adott vastagság felett légmozgás, légkeveredés alakul ki, ami erőteljesen megnöveli a hőveszteséget. Arról nem is beszélve, hogy a mai modern ablakok üvegrétegei között nem is levegő, hanem nálánál jobb hőszigetelő képességgel ellátott nemesgázok (Argon, Kripton) vannak.

Miként 'kjapp' is írta a jövő fejlesztések egyik útja, hogy az üvegtáblák közötti térben vákuum legyen, mert úgy a molekula szintű hőátadás minimalizálható. Természetesen ez tengernyi új problémát vet fel.

Alfred Hitchcock 2012.03.08. 13:18:05

@h.e.g.a: Értem, légáramlás lép fel az üvegtáblák között.
A gerébtokszerű kialakítás viszont teret adhat esetleg egy Trombe-fal működési elvnek, magyarul ha nyáron tűz a nap kinyitom a külsőt, hogy elvezessem a képződő hőt, télen meg inkább kinyitom a belsőt és bevezetem a hőt a lakásba.
Csak azért érdekelne egy ilyen megodás lehetősége mert úgy látom a gyengébb U értékekkel rendelkező üvegtipusoknak nagyobb a nyeresége. A mérnökök pontos számítással igyekeznek ezt megoldani a passzívházaknál de ha lehetünk egy kicsit aktívabbak az ablak nyitogatással és csukogatással akkor talán nagyobb az elérhető nyereség. Nálunk télen minusz 3 fokos külső hőmérsékletnél a napkollektor 30 fokos vagy még több.
Lehet hogy megint hibás a gondolatmenet de talán megvitatható.

h.e.g.a 2012.03.08. 14:28:04

@Alfred Hitchcock: Abszolút érdekes a gondolatmenet, több olyan ablak termék, család van, ahol van egy külső +1 réteg üveg, ami az ilyen jellegű hatásokra is használható (plusz a külső árnyékoló akár mögé is rejthető.) Ez már azért spéci kérdés, ezek hő- és egyéb technikai viselkedésével kapcsolatban nem venném a bátorságot, hogy nyilatkozzam, de érdemes lehet utánanézni.
Igen mint azt az itteni ábra is mutatja általában az U és g értékek egymás ellen dolgoznak ...

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása