Szellőztetés hőhasznosítással

A gépi szellőztetés egyedi kérdései - Hővisszanyerés, Fagyvédelem

 heat_exchanger_ir.png

Általános esetben a fűtésre fordított energia kb. harmada a szellőzéssel, szellőztetéssel keletkező hőveszteség pótlását fedezi. Ennek az értéknek a nagymértékű csökkentésére használhatjuk a légtechnikai rendszerekben a hővisszanyerős berendezéseket, megoldásokat.

(Ezek a berendezések lényegében különböző kialakítású hőcserélők melyek működési elve arra épül, hogy a kintről beszívott (hideg) levegőt előmelegítjik a lakótérből elszívott meleg levegővel.)

 

Egy hővisszanyerős berendezésről működés közben készült hőkamerás felvétel. Jól látszódnak a különböző hőmérsékletű áramló levegőrétegek és a hőcserélés létrejöttének zónája, a hőcserélő betét.
(forrás: passipedia.org)

Hővisszanyerők típusai elhelyezkedésük szerint lehetnek lakás és/vagy épületléptékben központiak, illetve helyiek. A helyi más szóval helyiségszellőztetési megoldások esetén bár a légtechnikai vezetékhálózat kiépítését megspóroljuk a rendszer alapvetően csak homlokzattal rendelkező helyiségek szellőztetésére alkalmas. Így a belső helységek és az irányított átáramlás csak korlátozottan lehetséges és a teljes rendszer kiépítése a több, helyi berendezés miatt anyagilag sem feltétlenül kedvezőbb. Ennek ellenére bizonyos egyedi esetekben – főleg pl. felújítás – alkalmas megoldás lehet.

forgodobos-hocserelo_1.jpgMűködési elvük szerint két fő hővisszanyerési megoldás ismert.

Az u.n. rekuperatív hőcserélés során a hőcsere mellett anyagátadás (pl. nedvességátvitel) nem valósul meg, míg a regeneratív elvű berendezésekben az is történhet. Az ilyen berendezésekben van egy rotációs (forgódobos) eszköz - mely hol a friss, hol a távozó levegővel találkozik – és ez segíti elő a hőcserélés létrejöttét. A forgódob kialakításától függ a nedvességátvitel mértéke, de ebben az esetben természetesen a légáramok bizonyos mértékű keveredése sem zárható ki.

 

A forgódob működési elve. (forrás: archiexpo.com)

Rekuperatív megoldás esetén az energiavándorlás az elszívott és a befújt légáram közötti mozdulatlan hőátadó felületeken, a légáramok keveredése nélkül valósul meg. Ebben az esetben a hővisszanyerésért egy speciálisan kialakított lemezes hőcserélő elem felel. Ezen betétek kialakítása az áthaladó levegőáramok haladási irányának függvényében többfélék is lehetnek (keresztáramú, ellenáramú, ill. ezek keverése).

lemezes-hocserelo-tipusok.jpg
Lemezes hőcserélő típusok.
(forrás: haustechnikdialog.de)

 

 

 

 

 

 

keresztaramu-hocserelo.jpg

 


A keresztáramú hőcserélő működési elve (forrás: top-fertighaus.de)

 

 

 

 

 

A gyakorlatban a legelterjedtebb megoldások a rekuperátor elvű, lakás szinten központilag kialakított berendezések. Hőcserélési hatékonyság alapján az ellenáramú megoldás tekinthető a leghatékonyabbak.

ellenaramu-hocserelo.gif

Ellenáramú lemezes hőcserélő működési elve (forrás paul-lueftung.net)

Passzívházak esetében a szellőztető berendezésekkel szemben több fontos kritériumot is megfogalmazunk, és ezek jó része összefügg a hővisszanyerővel is.

A hővisszanyerés hatásfoka a hulladékhő hasznosításának nagyságrendjét mutatja meg. Az ablakos szellőztetés hatásfoka 0 %, szellőztető berendezések esetében nagyságrendben 30 és 90 % közötti értékről beszélhetünk. A 60 % feletti hővisszanyerés jónak tekinthető, 80 % felett pedig kiváló. Passzívházakban alkalmazott berendezésekkel szemben elvárás, a minimum 75%-os hővisszanyerési hatékonyság (hőenergia hatékonysági kritérium).

A hatékonyság meghatározása során a viszonyítás sem mellékes. Passzívházak és minősített berendezések esetében ezt az értéket a beszívott friss levegő és a kidobott levegő vonatkozásában határozzák meg. Ebben az esetben a mérleghatár a termikus épületburok! Minél jobban lehűl a kidobott levegő, annál hatékonyabb a készülék. A különböző berendezések összehasonlíthatóságánál a problémát az okozza, hogy a gyártók sokszor a helységből elszívott levegő és a befújásra kerülő szellőző levegő viszonylatában határozták meg a hőenergia hasznosítási hatékonyságot, és ez a metódus a fentitől eltérő (magasabb) eredményeket ad. A két eltérő számítási metódus között 12-15%-os különbség is elképzelhető, így berendezések összehasonlításakor fontos tisztázni az adatok helyességét.

További tényező a komfortkritérium, mely meghatározza, hogy a szellőző levegő minimum hőmérséklete még a -10° C külső esetén sem lehet 16.5° C-nál alacsonyabb illetve, hogy a szellőztetés maximális villamosenergia igénye a szállított levegő térfogatáramára viszonyítva nem haladhatja meg a 0.45 Wh/m3 értéket.

A berendezés választásánál figyelni kell annak beüzemelés során történő beszabályozhatóságára és üzemeltetés közbeni szabályozhatóságára is. Általános elvárás, hogy a normál működés (100%) mellett legyen lehetőség egy csökkentett és egy növel (70, illetve 130%) légtérfogat szállítási üzemre is.
A berendezés működési zajszintje nem haladhatja meg a lakóhelyiségben mért 25dB, és a telepítési helyiségben mért max. 35 dB értéket.

A higiéniai kritériumokat a megfelelő szűrők alkalmazásával lehet biztosítani. Alkalmazandó szűrő minőségek: külső-levegő szűrő min F7, távozó-levegő szűrő min G4.

Külön kiemelendő a berendezés és a hőcserélő fagyvédelme, amire azért van szükség, hogy biztosítható legyen a készülék és a rendszer rendeltetésszerű és szabályos működése komolyabb külső fagyok esetén is. A lakótérből távozó meleg, párás levegő a szellőztető berendezésben a hőcsere hatására lehűl, és a benne tárolt pára egy jelentős része lecsapódik. Ennek a kondenzátumnak - melynek az elvezetéséről gondoskodni kell – a lefagyása károsíthatja a készüléket, ezért szükséges gondoskodni a fagyvédelemről. Alap esetben a lefagyás veszélye elkerülhető a beszívott (hideg) levegő mennyiségének csökkentésével, extrém hideg esetén annak leállításával is, ám ebben az esetben nem teljesül az a kritérium, hogy a szellőztetés minden esetben, folyamatosan (akár hideg időben is) biztosítható legyen.

Paul-hocserelo-mukodesi-elve.jpg

Komplett, hővisszanyerős lakásszellőztető berendezés működési elve talajkollektoros (ground heat exchanger) fagyvédelemmel. (forrás: paul thermos operating manual)

Ezért a folyamatos működéshez mindenképpen javasolt valamilyen kiegészítő fagyvédelem kiépítése is. Ennek során a beszívott levegő előmelegítése történik meg vagy valamilyen előfűtő berendezés (elektromos, vagy melegvizes kalorifer), illetve valamilyen geotermikus temperálás (talajkollektor, folyadékos talajhőcserélő) alkalmazásával.

 

További, passzívházak épületgépészeti kérdéseivel foglakozó bejegyzéseink:

 

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
 

2012.05.30. 12:15 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: felújítás elvek szellőztetés fagyvédelem passzívház épületgépészet hőcserélés

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr494551042

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása