’Intelligens’ tégla, 'lélegző' fal ...

Sorra jelennek meg a hazai piacon is az egyre újabb, energiahatékonyabb, az üregeket ilyen-olyan (hőszigetelő) anyaggal kitöltő falazóanyagok. Vissza-visszatérő hivatkozási pont, hogy ezek a falazóelemek már önmagukban is tudják (vagy akár némileg túl is teljesítik) az éppen aktuális energetikai előírásokat és - nem mellékesen - alkalmazásuk esetén megspórolható a kiegészítő hőszigetelések használata.
 
Szinte nincs is olyan termékismertető-, illetve marketing anyag, amely hangsúlyosan ki ne emelné ezen szerkezetek 'lélegző' képességének a hatékonyságát a réteges szerkezetekkel szemben.
 
Két részes mini cikksorozatban próbálunk mögé nézni ezeknek az állításoknak, hogy megismerhessük kicsit mélyebben a kérdés épületfizikai összetevőit és megvizsgálhassuk a valós működés eseteit is.

_LT1a.jpg

A mai, tudatos hozzáállás megköveteli mindannyiunktól, hogy az épített környezetünk ökologiai lábnyoma és az energiafelhasználásunk is mennél kisebb legyen. Nekünk a jelen éghajlati övben télen energiát kell bevinnünk a tartózkodási környezetünkbe, nyáron pedig a túlmelegedéstől kell megóvni magunkat. Tesszük mindezt annak érdekében, hogy a komfortérzetünk megfelelő legyen, azaz szervezetünk a lehető legkisebb energiaráfordítással tudjon a saját környezetéhez alkalmazkodni.

Ez részünkről azt jelenti, hogy megfelelő műszaki megoldásokat kell alkalmaznunk annak érdekében, hogy az egyszeri beruházás és az üzemeltetés ráfordítás igénye (nyilván nem csak a pénz, de köznyelvi értelemben erről van szó) a lehető legkisebb lehessen.


1) A lélegző szerkezet

Falszerkezetek ’lélegzése’ alatt általában annak páraáteresztő tulajdonságát szokták nevezni. Ennek fizikai alapja, hogy a belső és a külső terek között kialakuló nyomáskülönbség kiegyenlítődésre törekszik. A folyamat kétirányú lehet, hiszen míg télen (belül melegebb, kívül hidegebb) belül van nagyobb nyomás (a különbség 20-80 Pa, azaz nem sok, de van), addig nyáron elképzelhető, hogy fordított a helyzet (pl. klimatizált terek).

A nyomáskiegyenlítődés az év teljes időtartama alatt zajlik, mégpedig a legkisebb munkavégzést (ellenállást) jelentő helyeken. Ilyen helyek a szerkezeteket alkotó elemek, anyagok csatlakozási, kapcsolati pontjai és felületei. (Természetesen az ablakok csukott állapota esetén, hiszen nyitott ablak mellett ez lesz a legkisebb ellenállás iránya.) Azokon a helyeken, melyek "zártak", tömörek vagy annak tekinthetők (pl.: megfelelő vastagságú vakolt felület) ott az ellenállás és így a kiegyenlítődéshez szükséges munkavégzés is nagyságrendekkel nagyobb. Ebből adódóan ezeken a helyeken a kiegyenlítődés mértéke ELHANYAGOLHATÓAN kicsi, összességében kevesebb, mint 1%. A kiegyenlítődési (nedvességvándorlás) folyamat tehát, nagyon nagy mértékben (99%) a szerkezeteket alkotó elemek, anyagok csatlakozási, kapcsolati pontjai és felületei mentén történik.

Ez a fizikai tényszerűség alapjaiban kérdőjelezi meg - általános esetben - a lélegző falnak, mint fogalomnak és a köré felépült közhelynek az értelmét, jogosságát.

_LT3.jpg

...de tegyük fel, hogy lélegző falszerkezet épül…fogadjuk el ezt a már köztudatba is átment formulát … nézzük meg, mi is történik ekkor? (A példában télen, amikor a kiegyenlítődés belülről kifelé történik.)

- A „lélegzés” biztosítása érdekében a határoló falszerkezet belső (meleg) oldali vakolati rétegét, azaz a légzárást biztosító szerkezetet el kell hagyni (ellenkező esetben a falszerkezet „lélegzése” a korábban már említett 1% mértéken belüli marad)
- A lélegző fal áll egyrészt porózus égetett agyag kamraszerkezetből, másrészt a kamraszerkezet KÖZÖTT - valamilyen hőszigetelésből, pl. - kőzetgyapotból.
- Ez a felépítés azt jelenti, hogy a kifelé irányuló páravándorlás legelőszőr a porózus kerámiával, majd ezen átjutva az ásványgyapottal találkozik, aminek a páradiffúziós ellenállása NAGYSÁGRENDEKKEL kisebb mint a kerámiáé… Ez eddig épületfizikailag helyes, hiszen a páravándorlás folyamatában teljesül az az ökölszabály, hogy kifelé haladva egyre kisebb páradiffúziós ellenállású anyag legyen.
- De ha ezt az elvet tartani akarjuk, akkor, amint átjutottunk egy agyag és egy ásványgyapot rétegen a következő réteg páradiffúziós ellenállása MÉG KISEBB kellene legyen, mint az ásványgyapoté. … azonban ez NEM teljesül…a következő réteg ISMÉT az agyag, aminek NAGYOBB a páradiffúziós ellenállása, mint a megelőző rétegé ... ez pedig HIBA és nem csupán elvi hiba… a 'páraelvezető' képesség csökkenéséből adódóan fizikai törvényszerűség, hogy párafeldúsulás, illetve ebből - és a szerkezeten belül kifele haladva értelemszerűen létrejövő hőmérséklet csökkenésből - adódóan KAPILLÁRIS KONDENZÁCIÓ jön létre … sőt a belső tér abszolút páratartalmától függően a falazóelemben lévő ásványgyapotban kondenzáció is létrejöhet (víz szabad formában) .

Meleg oldali légzárás biztosítása nélkül tehát BIZTOSAN kialakul a kapilláris kondenzáció és csak reménykedni lehet abban, hogy a fűtési szezon elmúltával ne gyűljön fel annyi nedvesség, ami ne tudna a nyári időszakban kiszáradni … és ha ki is szárad, azaz a laikus ebből nem vesz észre semmit, ez akkor is komoly szakmai hiba, hiszen az átnedvesedett szerkezet hővezetési tényezője töredéke annak, mint amennyi száraz állapotban lenne.

A fentiek alapján az ilyen falazóelemek esetében SZAKMAI HIBA a lélegző megnevezés.

Ilyen elemek alkalmazása esetén KÜLÖNÖSEN oda kell figyelni arra, hogy a nyomáskiegyenlítődés miatt létrejövő páravándorlás MÉG CSAK VÉLETLENÜL SE jusson a szerkezet közelébe! Egy ÚJ - gyártók által fejlesztett elem - esetében az lenne a helyes marketing, hogy a teljes körű szakmai adatok mellett (szakemberek számára közölt fizikai tulajdonságok) IGENIS közli a tisztelt gyártó azt is, hogy a falazóelem betervezésénél KÜLÖNÖS FIGYELEMMEL kell eljárni a lég- és párazárás tervezésekor … azaz esetünkben az ilyen új termékek megjelenésekor a gyártók által közölt igencsak hiányos műszaki adatok miatt erőteljes FÉLREVEZETÉSRŐL beszélhetünk.

AMÚGY meg: ha a külső határoló szerkezet (jelen esetben külső hőszigetelés és vakolat nélkül) „lélegzik”, akkor az épületbe bevitt, és pénzbe kerülő energiát szépen kukába dobja.

Erről szól a Légzárás fontossága c. korábbi bejegyzésünk 

Műszaki és szakmai szempontból igenis azt kell biztosítani, hogy a szerkezeteket alkotó elemek, anyagok csatlakozási, kapcsolati pontjai és felületei a nyomáskülönbség kiegyenlítését (energiaveszteség) adott határon túl ne tegyék lehetővé, a homogén felületek pedig meleg oldali légzáró szerkezettel rendelkezzenek (pl.: 1,5 cm vakolat). Emellett azonban meg kell azt engedni, hogy a használó (maga az ember) eldönthesse, hogy a mérnökök által létrehozott "zárt" (szellőzéssel ellátott) rendszert feloldhassa bármikor és bármelyik pillanatban, azaz magyarul a szellőzőrendszert kiiktathassa, kinyithassa az ablakot, ha ahhoz van kedve, sőt akár napokig nyitva is tarthassa, tehát a pénzét úgy szórja vagy úgy óvja ahogy ő szeretné.


Pulai Sándor építész
c. egyetemi docens
minősített passzívház tervező (CPHD)

Ez a cikk egy vendégbejegyzés ám gondolatmenetével, végkövetkeztetésével a Holnapház is teljes mértékben egyetért.

 A cikknek még nincs vége, folytatása itt olvasható. A következő rész tartalmából:

2) A falazati elemek összeépítése
3) Mi hát a mai körülények között az optimális megoldás?
4) Az ’okos’ falazóelemek és a passzívházak kérdése

Folytatás: A 'lélegző' fal és más okosságok

Felhasznált fotók forrása: 1, 23 

 Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz Facebook csoportunkhoz!

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
 

 

2012.10.11. 20:37 | h.e.g.a | Szólj hozzá!

Címkék: tervezés hőszigetelés vendégposzt energiatudatosság légtömörség pro/kontra lélegző fal

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr784830724

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Nincsenek hozzászólások.

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása