Sorra jelennek meg a hazai piacon is az egyre újabb, energiahatékonyabb, az üregeket ilyen-olyan (hőszigetelő) anyaggal kitöltő falazóanyagok. Vissza-visszatérő hivatkozási pont, hogy ezek a falazóelemek már önmagukban is tudják (vagy akár némileg túl is teljesítik) az éppen aktuális energetikai előírásokat és - nem mellékesen – alkalmazásuk esetén megspórolható a kiegészítő hőszigetelések használata.
Az előző bejegyzésben utánajártunk ezen falszerkezetek 'lélegző' funkciójának, most ezen a gondolatmeneten továbbhaladva nézzük meg az egyéb szempontokat is.
2) A falazati elemek összeépítése
Induljunk ki abból, hogy annó, öregapáink korában volt a falazóelem, ami (agyag) kicsi volt (elbírható súly), tömör és sík felületekkel határolt téglatest formával rendelkezett. Ezen elemek együttdolgozását a falazóhabarcs biztosította. Ebben az esetben a falazóhabarcs mind vízszintesen mind függőlegesen elkészült. Volt egy korrekt mondhatni teljes vastagságában tömör szerkezet. Ez egy dolgot biztosan tudott: volt és van hőkapacitása azaz a vastagságtól függően van kedvező hőtároló képessége, van kedvező (nagyon jó) hőcsillapítási képessége, nagy súlya miatt jó a mélyfrekvencia tartományban mért hanggátlása stb., stb…de mondjuk negatívum (bár kinek az kinek nem?) a magas élőmunkaigény. Szóval van pozitívuma is és negatívuma is.
A korszerűnek mondott kamra szerkezetű (üres vagy kitöltött kamra) égetett kerámia falazóblokkoknál az egyre jobb hővezetési tényező elérése érdekében a kamraszerkezet elvékonyításával és az agyaghoz speciális anyagok hozzákeverésével (porózusabb vázszerkezet), illetve a kamrák szintén speciális anyaggal történő kitöltésével (vagy nem kitöltésével) csökkent a hővezetési tényező értéke, azaz javult a hőszigetelési képesség. De közben csökkent a falazóelem nyomószilárdsági értéke, romlott a hőtároló és hőcsillapítási képesség, romlott a mélyfrekvenciás hanggátlási képesség stb., stb., stb.
Az elődeink által használt falazóelemek átalakulásának folyamatában a fentieken túl további változások is bekövetkeztek. Kialakult a horonyeresztékes / nút-féderes falazási mód. PUFF!!!!. Nehogy már a függőleges fugákba is habarcsot kelljen önteni, ááááá nem … csak a vízszintes felület legyen habarcsos kapcsolat. Ez a mára bevett gyártói innováció a falazatok állékonyságát jelentősen rontotta, a fal ugyanis MÁR NEM KÉPES semmilyen mértékben nyíróerőből származó igénybevétel felvételére.
Arról nem is beszélek, hogy a ’függőlegesen semmi habarcs, semmi kitöltő anyag’ kialakítás a légzárás, azaz a fentebb említett nyomáskiegyenlítődés szempontjából is egy jó nagy „pofon” volt, mert innentől kezdve biztosan (nem elhenyagolható módon) KELL a légzárást biztosító szerkezet, azaz KELL a megfelelő anyagminőségű és vastagságú vakolat.
De ez a "fejlődés" iránya...és ezen még tovább rontottak. A vízszintes fugákból is kivették a habarcsot, helyette jött a ragasztó 'hab', ami a kinyomást követően ÜVEGSZERŰEN MEREVVÉ válik. Ez azon túl, hogy a fal már nem képes nyíróerőt felvenni adott még egy lökést, mert a ragasztott fal már egyáltalán nem képes lekövetni a hajlításból eredő feszültségeket SEM … A vevő kap egy szuperlatívuszokkal marketingelt terméket és nem tudja, hogy a vámot mégis megfizeti, mert az állékonyság hiánya a statikus tervező asztalán mindenképpen megjelenik és a vélt nyereséget itt meg kell fizetni.
3) Mi hát a mai körülények között az optimális megoldás?
A jövő a réteges szerkezeteké akár átszellőztetéssel akár anélkül. Vagyis ilyenkor a főbb funkciókat eltérő szerkezetekkel oldjuk meg (pl. teherhordó falszerkezet plusz kiegészítő hőszigetelés) ahelyett, hogy egy konstrukcióval próbálnánk minden igényt egyszerre kielégíteni. A sok-sok nem marketingolt tulajdonság közül CSAK egy itt példaként megemlítendő, és ez a tulajdonság a határoló falszerkezet hőcsillapítási teljesítménye. Megfelelően kialakított réteges falszerkezet ugyanis rendelkezik olyan teljesítménnyel, mely biztosíthatja azt, hogy a nyári időszakban (idén pl.: a júliusi kánikulában) klimatizálás nélkül is a kellemes közérzet eléréséhez szükséges belső léghőmérséklet alakuljon ki, azaz elkerülhető maga a klimatizáslás (egyszeri beruházás) és annak üzemszerű fenttartása (folyamatos villamos energiafelhasználás, üzemeltetés).
4) Az ’okos’ falazóelemek és a passzívházak kérdése
Mindezektől függetlenül természetesen a fentiekben megvizsgált elemekből is lehet építkezni, sőt akár még passzívházat is LEHET építeni, de NEM is ez a kérdés. A kiemelt kérdés mindig az sok-sok egyéb kérdés mellett, hogy a létrehozott épület hogyan működik? Ez a szakemberek alapvető felelőssége és manapság sok esetben kétkedve kell kezelni a megjelenő marketing környezetet.
Ez a cikk egy vendégbejegyzés ám gondolatmenetével, végkövetkeztetésével a Holnapház is teljes mértékben egyetért.
Felhasznált fotók forrása: 1, 2, 3
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!