Elfelejthetjük a rezsit örökre! A passzívházaké, a zéró- és pluszenergiás épületeké a jövő

Október 15-én beköszönt a fűtési szezon, az áprilisig tartó időszakban – az időjárás függvényében – tetemes havi kiadással számolhatunk, sokan kényszerülnek kiadásaikat átcsoportosítani a magas fűtésköltség miatt. Pedig van megoldás: passzívház-technológiával nemcsak az energiaköltségek, hanem a környezetterhelés is jelentősen csökkenthető.

_euro_gate1.jpg

Euro Gate - az osztrák városnegyed, ahol kizárólag passzívházak létesülnek

Az Európai Unió döntése értelmében 2018-tól minden állami tulajdonú épület, 2020-tól pedig minden új épület esetén a szén-dioxid-kibocsátás drasztikus csökkentését célzó technológiát kell a megvalósítás során alkalmazni. Nemcsak új épületek esetén, hanem átfogó felújításnál is. A passzívház követelményrendszer maradéktalanul megfelel ennek a célnak. A nyugati országokban, sőt, távol-keleten is robbanásszerűen terjed a technológia. De mi a helyzet Magyarországon?

A világon eddig mintegy 40 ezer passzívház épült – döntő hányaduk Ausztriában és Németországban. Üzemelő passzívházak tízezrei bizonyítják tehát, hogy a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. A hagyományos technológiával létesült épületek energiaköltségeihez viszonyítva a passzívházak 85-90 százalékkal kevesebb energiát fogyasztanak, a fűtésigény elenyészően kevés.

A világ első passzívházát maga a koncepció megteremtője, Feist professzor építtette a németországi Darmstadtban, a négylakásos sorház egyik lakásában 1991 óta lakik a családjával. Az Innsbrucki Egyetem épületfizika professzora világhírű szaktekintély, legutóbb a Brit Építészek Királyi Intézete választotta tiszteletbeli tagjává.)

A világon fellelhető passzívházak döntő többsége lakóépület, de az utóbbi években sokféle épülettípus létesült a kimagaslóan energiahatékony technológiával. Bécsben épült meg a világ első magasháza – a Duna-parti banképületet 2013-ban adták át.

Az osztrák fővárosban nagyszabású fejlesztés kezdődött: az Euro Gate városrészen kizárólag passzívházak létesülnek. Az egykori Aspang vasútállomás telkén, Landstrasse kerületben kialakítandó új városnegyedben kizárólag passzívház-minőségű lakásokat, irodákat és kereskedelmi létesítményeket építenek.

Ausztria amúgy is élen jár az energiatudatos hozzáállás meghonosításában. Nagyon jó példa erre Innsbruck városa, ahol a Lodenareal és az O3 névre hallgató - már megvalósult - pédaértékű projecteket mi is bemutatattuk korábban.

A kivitelezés első üteme már megvalósult: 800 lakás épült, ezekbe összesen közel hétezren költöznek majd be. Az építkezés összköltsége 103 millió euró, a bécsi önkormányzat több mint 40 millió euróval támogatja a programot.

_passzivhaztemplom3.jpg

Szászfenesen épülhet meg Kelet-Közép Európa első passzívház-technológiát alkalmazó temploma. Látványterv: Abos Ede

Egyre több oktatási intézmény és irodaház épül Európa-szerte passzívház standard szerint, sőt, a romániai Szászfenesen passzívház templom és parókia létrehozását tervezik. A megvalósult passzívházak bizonyítják: a Wolfgang Feist fizikusprofesszor által a kilencvenes évek elején kidolgozott passzívház elmélet működik. Kiválóan bevált, pont úgy, ahogy eltervezték: a rendszer a mai energiaárak mellett a hosszútávú gazdasági optimum körül valósítható meg. Ezen felül magas komfortot és biztonságot kínál a növekvő energiaárakkal szemben.
 

Magyarország lemaradásban?

Annak ellenére, hogy a technológia a nem túl távoli Ausztriában és Németországban már másfél évtizede jól ismert és elterjedt, hazánkban viszonylag későn, 2009-ben jelent meg, amennyiben az első megépült – minősítési tanúsítvánnyal rendelkező – passzívházból indulunk ki. (Több nyugat-európai országban is ekkoriban kezdtek megjelenni az első passzívházak.) A szadai lakóház Szekér László okl. építészmérnök, minősített passzívháztervező tervei alapján valósult meg, de az érdem nemcsak az övé, az épületgépészet és a kivitelezés sikere is, minden közreműködőnek újszerű kihívásokkal kellett megbírkóznia. A használatba vételt követő 4. évben interjú készült a tulajdonossal, aki elmondta: maximálisan elégedett a passzívházzal. (A cikk a Green Press Blogon olvasható.)

Szada1.JPG

A szadai passzívház

Látványtervek, fotó: Szekér László 

Az első magyar passzívház híre bejárta a médiát, ám azoknak, akik áttörést reméltek, csalatkozniuk kellett: nem mondható, hogy a magyarok kedve megjött a passzívházépítéshez. A gazdasági recesszió is keresztülhúzta a számításokat, lejtőre került az építőipar, a lakásépítés rég tapasztalt mélyponton van. Szekér László a tévhiteket cáfolandó összehasonlító elemzést készített, amely azt boncolgatja, hogy megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni? (Az elemzés itt olvasható.)

A passzívháztervező 2009 óta több passzívházat tervezett. Ezek közül külön említést érdemel a 2012-ben átadott passzívház iskolaépület. Budapest XX. kerületében, egy meglévő iskola bővítéseként épült meg az első magyar középület, amely megfelel a passzívház követelményrendszernek.

_PH isk 01.jpg

Az első magyar passzívház technológiával létesült iskolaépület, Budapest XX. kerület, Fotó: Szekér László

- Határidőre és többletköltség nélkül sikerült megvalósítani az épületet, amely pontosan annyiba került, mint egy hasonló nagyságú, de szokványos építésű iskolaépület – mondja Szekér László. A különbség az energiafogyasztásban van: 90 százalékkal kevesebb energiára van szükség a megfelelő komforthoz. A tantermekben folyamatosan friss levegő biztosított. Nemzetközi kutatások kimutatták, hogy az osztálytermekben nagyon hamar elfogy az oxigén, kevés a 45 percenkénti szellőztetés. Ezért tulajdonképpen az összes iskolában kötelezővé kellene tenni a folyamatos, energiatakarékos hővisszanyerős szellőztetést. Ez a projekt igazolta, hogy műszakilag lehetséges, és gazdaságosan megvalósítható ez Magyarországon – fejti ki a tervező.

_PH isk 14.jpg

A pesterzsébeti általános iskola új foglalkoztatójában autista gyerekek tanulnak, Fotó: Mesterházy Mónika

Gyakori kritika a passzívházakkal kapcsolatosan a többletköltség. Tapasztalt szakemberek szerint viszont a passzívház nem feltétlenül kerül többe, mint egy hagyományos technológiával létesült épület.

_100lakasospasszhaz1.jpg

Budapest XIII. kerületében 100 lakásos passzív társasház létesül. Fotó: Archikon Építésziroda

Számos példát lehet sorolni a Magyarországon megvalósult, megfizethető passzívházakra, kezdve az első, szadai passzívházzal, melynek a bruttó építési költsége négyzetméterre vetítve 236 000 forint volt. Négy évvel később a pesterzsébeti iskolaépület sem került többe bruttó 265 000 forintnál. Épületfelújításokra is vannak jó példák.

Passzívházak bekerülési költségeivel kapcsolatos a Mennyiból hozható ki egy passzívház? c. bejegyzésünk

A passzívházak közös jellemzője, hogy fajlagos fűtési energiaszükségletük 15 kWh/m2,év alatt marad, ez egy 120 négyzetméteres épületre vetítve 1800 kWh energiaigényt jelent évente. 10 kWh energiaigényt 1 m3 földgázzal, vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni, tehát egy ekkora ház éves fűtési energiaigénye a mi közép-európai klímánkon 180 m3 földgázzal fedezhető. Egy hasonló méretű szokványos, rossz energetikai minőségű épületnél ez 1500-2000 m3 földgázt igényelne. A passzívházak további ismérve, hogy a primerenergia fogyasztásnak is van felső határa, ez pedig nem lehet több, mint 120 kWh/m2,év. Ebbe az összes elhasznált energia beletartozik: a használati melegvíz előállításához szükséges energia, a szellőzés, világítás, gépészeti berendezések segédenergia-igénye, sőt a háztartási gépek és berendezések energiaigénye is. Ez nagyon magas követelményt támaszt a tervezéssel szemben.

Passzívházak követelményeiről bővebben itt találhatsz információkat

Kik tervezik a passzívházakat?

A német Passzívház Intézet minden évben megrendezi a Nemzetközi Passzívház Konferenciát, a világ minden tájáról érkeznek szakemberek.

_Konf_MG_6454k.jpg

Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia a budapesti Francia Intézetben. Fotó: Green Press

Magyarországon 2009 óta rendezik meg a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát – magyar és külföldi szakemberek számolnak be az újdonságokról. Idén novemberben is lesz konferencia, és passzívház nyílt napok

Nagyjából ötven passzívház épült 2009 óta Magyarországon, de nem mind rendelkezik minősítési tanúsítással. Tömeges igény egyelőre nem mutatkozik tehát a technológia iránt. Mi lesz azonban, ha 5-7 év múlva az Európai Unió szabályozása érvénybe lép, és kötelező jelleggel kell passzívházakat létesíteni? Van elegendő felkészült szakember?

Egy konkrét, épülő, minősített passzívház megvalósulásának főbb fázisaival foglalkozik a passzívház építkezés első kézből cikk-sorozatunk.

Jelenleg 44 magyar minősített passzívház tervező szerepel a Passivhaus Planer nemzetközi adatbázisban, az online nyilvántartásba kizárólag certifikált építészek, épületgépészek, kivitelezők, passzívház tanácsadók kerülhetnek be. Olyan szakemberekről van szó, akik eredményes vizsgát tettek a német Passzívház Intézetnél, illetve az intézet által kidolgozott - több országban elérhető - képzést követően vizsgáztak le, illetve megépült, saját tervezésű minősített passzívházzal bizonyítják jártasságukat a témában. A nyilvános adatbázisban több mint 3400 szakember található meg jelenleg a világ minden tájáról. A Passivhaus Planer azoknak nyújt támpontot, akik a gyakorlatban is jól működő passzívházat szeretnének; ennek feltétele, hogy referenciával rendelkező szakembert bízzanak meg a tervezéssel és a kivitelezéssel.

- Mivel a passzívháztervezés sok technikai részleten és több szakág integrációján alapul, elméleti és gyakorlati tudás nélkül nem lehet passzívházat tervezni és építeni - állítja Szekér László, aki a 2009-ben megalakult Passzívházépítők Országos Szövetségének egyik alapítója, 2012 óta elnöke.

- Természetesen lehet és kell is próbálkozni, saját kísérleteket végezni, sok mindent meg lehet tanulni autodidakta módon, de ma már felesleges hosszú éveket elpazarolni, hogy azokat az utakat végigjárja valaki, amit az elődök sokszor több éves vagy évtizedes munkával kitapostak. A passzívház technológia ma már egyszerűen megtanulható - mondja a szakember.

2011 óta magyar nyelven is elérhető az uniós Intelligent Energy Europe program keretében kidolgozott, tavaszi és őszi kurzusokkal induló Minősített Passzívház Tervező képzés. Nemzetközileg elismert képesítést ad, szeptemberben már a 6. évfolyamot indítják. A PAOSZ több tagja akkreditált oktató. Szekér László szerint hiánypótló a képzés. A képzés weboldala: www.passzívhaztervezo-oktatas.com.

- Nagyon nagy szükség van rá, mert a piac igényli, és egyelőre nincs jelen a hazai mérnökképzésben, az egyetemek - a Szent István Egyetem kivételével - nem készítik fel erre a tudásra jelenleg a hallgatókat, ami véleményem szerint komoly mulasztás.
 

A passzívházaktól a zéró- és pluszenergiás épületek felé

A passzívház koncepció egy tudományosan megalapozott, de egyszerűen kezelhető, praktikus módszer az épületek energiaigényének drasztikus csökkentésére. A cél az, hogy ne legyen szükség olyan energiaforrásra, amely nem biztosítható fenntartható módon.

A fenntartható energiaforrásokkal kombinált passzívházaké, a zéróenergiás és pluszenergiás épületeké a jövő, utóbbiakhoz a passzívház technológián keresztül vezet az út, a költségoptimalizált gazdaságos megoldás miatt.

Szekér László PAOSZ elnök szerint rövidesen megjelennek hazánkban is a megújuló forrásokkal kombinált passzívházak, a valóban fenntartható, rezsimentes épületek. Ha elérünk ide, nem lesz szükség mesterséges rezsicsökkentésre, elfelejthetjük a rezsit örökre.
 

Őszi passzívházas rendezvények

Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferencia 2013. november
Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok 2013. november 8-10. (részletek hamarosan)

 

Összeállította: Green Press | Mesterházy Mónika | forrás: greenpress.hu

2013.09.09. 11:59 | h.e.g.a | 26 komment

Címkék: szada vendégposzt darmstadt aktivház

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr665496212

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

RS 2013.09.10. 10:55:46

Ezt kellene támogatni és nem erőszakosan rezsit csökkenteni. Amúgy erre az előző választások előtt ígéretet is tettek, de természetesen nem valósult meg.

ilhabela_ 2013.09.10. 13:20:11

Mint épületgépész tervező szeretnék hozzászólni. Tehát sem a fenti cikk, sem a citált többi cikk nem ír arról hogy egy épület "passzív" módon üzemeltetéséhez szükséges rendszerek és berendezések milyen költséggel járnak:
-talajszonda/talajkollektor + hőszivattyú
-hűtő/fűtő kalorifer
-hővisszanyerős szellőztetés
-napkollektor
-napelem és a hozzá szükséges akkumulátorok
Amely több millió Ft, ha nem tízmilliós nagyságrend. Az utolsó kivételével ezek a készülékek sok áramot fogyasztanak, így könnyen megduplázódhat a villanyszámla.
Ezen felül karban kell őket tartani évente, akárcsak egy autót, normál falikazánt, vagy mint ahogy egy régi cserépkályhát is 10 évente át kell rakatni. Ennek is van egy költsége. A napelemek élettartama kb. 3 év, ha nem veri szét a jégeső, akkumulátor max. 10 év, a gépek használattól függően 5-15 év.

Ezzel szemben egy normál gázfűtésű háznál, csupán egy falikazán készüléket kell felszerelni, ahol munkadíjjal félmillió forintból egy jobb típus kijön és nincsenek a fent felsorolt költségek.

Tehát ki-ki számolja ki magának (ha már nekünk, szakembereknek nem hisznek) hogy megéri-e mindez. Továbbá nem gondolom hogy az adófizetők pénzét ilyen drága ketyerékre kéne költeni, mert ennyi erővel vehetnénk mindenkinek egy Mercedes személygépkocsit is állami támogatással.

Viszont Magyarország hatalmas termálhő kinccsel rendelkezik, amely kiaknázatlan. A fél ország fűtését meg lehetne oldani vele, mint ahogy kísérleti jelleggel egy alföldi lakótelepen ezt meg is tették, ez olcsóbb is lenne mint a földgáz és nem is függnénk az import energiahordozóktól.

Ami leginkább a kertes házakat illeti, a számítasaink szerint jó minőségű sok hőszigetelés, jól hőszigetelő nylászárók alkalmazása az amibe megéri befektetni.

ilhabela_ 2013.09.10. 13:28:56

Az a jellemző Magyarországon, hogy a megrendelő néhány fentihez hasonló cikk elolvasása után felsorolja az igényeit, amit mi meg is tervezünk, egy kivitelező cégtől meg is kapja az árajánlatot. Ezután heves indulatok kíséretében, miután felfogta hogy ezek drága játékok, újratervezzük a házát normál fűtésre. A többszörös tervezés miatti díjat nem fizeti ki, ellenben nagy üvegfelületeket és drága burkolatokat választ.
Csak az esetek 5%-ban valósul meg a passzívház vagy részben passzív ház.

2013.09.10. 16:07:53

@ilhabela_: Nos az Ön által felsoroltak nem szerepelnek csupán azokban a fellengzős, szépen megfogalmazott és meggyőzőnek ható rábeszélésekben, amelyekkel találkoztam az elmúlt években.

Nagyon jó dolog a passzívház - csak a beépített technológia karbantartási, állagmegóvási és felújítási költségei simán elviszik azokat a megtakarításokat, melyeket a passzívház technológiával megspórolunk.

Azt pedig csak halkan jegyzem meg, hogy a cikk két árat említ - egy négy évvel ezelőtti 236 000/m2, ami ugye manapság már nagyon nem annyi, valamint egy frissebb 265 000/m2, ami pedig egy iskola - nos aki csak egy kicsit is konyít az építőiparhoz és nem Budapest luxus kerületeiben építkezik, az tudja, hogy ma mennyiből lehet egy jól hőszigetelt házat építeni, melynek a későbbi költségei meg sem közelítik egy passzívházét.
Persze nem szeretnék abba a hibába esni, hogy összetévesszem a németországi, ausztriai költségeket (melyek hasonlóak a hazaihoz), valamint az ottani, illetve hazai átlag kereseti lehetőségeket.

Ennek megfelelően - bár nem vagyok ellene semmilyen új technológiának - igazat kell adjak Önnek.

komment2010 2013.09.10. 16:38:06

@ilhabela_: Önhöz lenne pár kérdésem, mint végzett épületgépészhez. Nem meghazuttolni szeretném Önt vagy Önnel kötözködni, csak megosztanék 1-2 észrevételt illetve sokkal többet kérdeznék! :)
Először is soha nem építkeztem, nem terveztem házat illetve gépészeti kalkulációkat sem végeztem soha. Ennek fényében legyen kedves megítélni a kérdéseim helyességét vagy "butaságtartalmát". :)
1., Ha jól értem Önt a fent említett rendszerek mindegyikének beépítése szükséges ahhoz hogy a ház megkaphassa a tanúsítványt. Ez így ebben a formában igaz?
2., Ha ez igaz, de a működéshez (amennyire értek hozzá) ugye nem mindegyik elem létszükséglet akkor bár tanúsítványt nem adnak de elhagyhatók egyes rendszerek amik mondjuk drágábbak és nem feltétlen térülnek meg idővel a karbantartási és/vagy üzemeltetési költségek miatt. Ez így igaz?
3., A Ft/m2-es kalkulációk ebben az esetben a gépészeti rendszerek nélkül értendők de feltételezem bizonyos előírásoknak (nem a megszokott standard házak esetében alkalmazott) meg kell felelni úgymint fődémszigetelés, az épület falainak szigetelése (min 12-15 cm-es szigetelés), stb. Ez így igaz?
4., Amennyire én ismerem (nem sokat de utánaolvastam) pl. a napelemekre vállat garancia 10-15 éves nagyságrendeben van és ezen idő alatt garantálják szintén hogy a hatásfok nem csökkenhet a névleges hatásfok 905-a alá. Szintén a kivitelezés elég jó védelmet ad jégverés ellen is, persze nem 10-szer egymás után. :) Én nagyobb veszélyt látok az akkumulátorok előregedésére és cseréjére mint arra hogy a napelemek 3 év alatt tönkremennek. Lehet rosszul tudom. Hasonló adatokkal bírok a napkollektorokra is.
5., A hővisszanyerős szellőztetésről magyar és nemzetközi viszonylatban is nagyon jókat olvasok. Ezzel a rendszerrel pontosan mi is a baj?
6., A hőszivattyús/talajszondás megoldásokról viszont én is csak "rosszat" hallottam. Sőt személyes tapasztalat (kollégám szülei vettek ilyet) alapján kijelenthetem rengeteg a kontár kivitelező is kis hazánkban.
Én személy szerint úgy látom, hogy egy jól megtervezett/tájolt/kivitelezett és kiválóan szigetelt épület ami alternatív energiaforrásokat is alkalmaz (napelem+napkollektor kombináció) kombinálva egy fagázosítós fűtéssel optimálisan üzemeltethető rendszert ad, nem feltétlen horribilis összegekért és a karbantartéási rész sem veszi el a kenyeret a gyerekek szájától.
Válaszát várom tisztelettel! :)

w32blaster 2013.09.10. 19:32:40

@ilhabela_: Elnezest de picit el vagy tevedve. Kerlek nezz utana pontosan mit jelent a passziv haz elnevezes.
Kozel sem azt, hogy alternativ futesi es aram forrast keresunk/vasarolunk.
A felsorolt rendszerek kozul a hovisszanyeros szellozteto rendszer elfogadott/engedelyezett passziv hazak eseten, az osszes tobbi nem.
Futes igy all ossze egy ilyen hazban:
- Bent tartozkodo eszkozok, emberek
- Hovisszanyero szellozteto rendszer
- Termeszetes napfeny
- Jo szigeteles.

Ezzel kb le is zarul a kor.
A fontos egy passziv haznal a leadott energia (ho es aram) csokkentese egy bizonyos erteken belul, nem pedig a felhasznalt alternativ energia forras.

ccvv 2013.09.10. 19:48:57

Ajtóstul a passzívházba... Azt hiszem,ez pontosan olyan, mint a villanyautó. A technológia vagy az üzemeltetés drága, esetleg bétaverzióban van... Persze, tudom, durván általánosítok. De szerintem akkor is fokozatosan kéne csinálni, először rászokhatnának az emberek a hungarocellre. Aztán a húsz centi vastag hungarocellre. Előbb a háromrétegű ablakra, csak aztán a négy- és ötrétegűre. És így tovább...

Don Quixote de la Ferko 2013.09.10. 19:50:14

Annyira szeretem ezeket a világmegváltó megoldásokat. Passzív ház, oszt nincs rezsid.
orbán a te barátod, az hülyíti így az embereket.

Ember. Beruházási oldalról hogy néz ez ki?
Gondolkozzál már egy picit, csak a gépészet 10-20-20 milla egy ilyen épülethez.
Régi épületet hogyan hőszigetelsz? Vállalod a 80 éves vályogházam? Padló felé mit csinálsz 180-as ajtómagasságnál, 220-as belmagasságnál?
B30-as családi házak tömege? Melyik tulajdonos vállalja a passzívházasítást a mai árak mellett.

Ennek az egész marhaságnak új ház építésénél van jelentősége, különben semmit nem ér.

ccvv 2013.09.10. 19:51:41

Amíg az emeleti zuhanyzó szürke vizét nem használjuk a földszinti vécé öblítésére, kár a napelemek százalékait hasonlígatni.

nyikk 2013.09.10. 22:07:18

@Don Quixote de la Ferko:
A passzívház mindig új építés, meglévő házat csak horror költséggel alakítanál passzívvá, ott inkább csak alacsony-energiás szint ami elérhető.
Azt kell megérteni, hogy egy passzívház teljesen más technológiával készül, amit plusszban költesz gépészetre, azt esetleg megspórolod a szerkezeten-építésen.
Elég csak az energia árát követni és látható, hogy olcsóbb sosem lesz, ergo érdemes vele takarékoskodni
A legolcsóbb energia az el nem fogyasztott energia.

nyikk 2013.09.10. 22:11:18

@ccvv:
Stadionépítés meg gázártámogatás helyett inkább a hőszigetelést támogathatná a qurmány...

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.09.10. 22:12:51

@ilhabela_:
...hogy a megrendelő néhány fentihez hasonló cikk elolvasása után felsorolja az igényeit, amit mi meg is tervezünk,...

elnézést hogy nem végzett épületgépészként csak egy passzívház építtetőként és lakóként belekotyokogok, de az valóban szomorú, hogy az átlag építtető sajnos az építészek és az épületgépészek többségétől nem kapja a számára megfelelő választáshoz szükséges információt (hogy egy adott technológia mire jó és mibe kerül és valóban szükséges-e) és ezért a pénzét "nagy üvegfelületekbe és drága burkolatokba" öli.

Abban egyetértünk, hogy az építtető hajlamos egy "átlag" háznál is több millió forintot olyan dolgokra költeni (pl. rosszul tervezett ház nyári hűtése, túlbonyolított, felesleges gépészet, drága burkolatok, fürdőszobai berendezések, garázs(!!!), tervezési hibák miatt fölös és haszontalan négyzetméterek a házban stb.) ami felesleges és utólag nehezen vagy nem javítható.
De ezek a hibák legalább annyira az építész és épületgépész rovására írható.

Csendesen javasolnám, ha meg nem sértem, hogy nézzen utána a német ezer-tető programnak, amely során még az 1990-es évek elején Németországban telepített napelemekkel kapcsolatos vizsgálatokat összegezte egy ottani egyetem. Ebből látható, hogy a több mint 20 éve a tetőkre telepített napelemek többsége még most is a névleges teljesítményének 90%-át adja (tehát a napelemgyártók 20-25 évre biztosított 85%-os teljesítmény garanciája nagyon óvatos vállalás) és az invertereket is csak egyszer kellett javítani vagy cserélni ezidő alatt. TEHÁT A NAPELEMEK ÉLETTARTAMA NEM 3 év, mint Ön írta hanem ennek legalább a NYOLC- TÍZSZERESE!

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.09.10. 22:23:26

...De ezek a hibák leginkább az építész és épületgépész rovására írhatók...

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.09.10. 22:32:52

@nyikk: ...A passzívház mindig új építés, meglévő házat csak horror költséggel alakítanál passzívvá, ott inkább csak alacsony-energiás szint ami elérhető...

Ez igaz, de 30 kWh/m2 körülire ésszerűen le lehet vinni. És ez a szint éppen az, amit a Passzívház Intézet a felújításoknál már passzívnak ismer el.

A szellőztetés az más kérdés, mert az sajnos nem nyilvánvaló, hogy bár a hővisszanyerő szellőztetés minden passzívház sajátja, minden egyéb újonnan épített házba és felújított (légtömörré tett) házba is be kellene építeni EGÉSZSÉGÜGYI és nem gazdaságossági okokból.

h.e.g.a 2013.09.10. 23:23:16

@ilhabela_:
Ahogy azt a mellékelt ábra mutatja sajnos még mindig akad olyan szakember, aki számára nem tiszta, hogy mit is takar a passzívház koncepció. A vitafelvető hozzászólásban felsoroltak közül nem szerepel a követelményrendszerben sem semmilyen hőszivattyú, sem talajszonda, sem napkollektor, sem napelem, még kevésbé akkumulátor. Az egyetlen, ami igen, az a hővisszanyerős szellőztetés. Azt azonban érdemes erről megjegyezni, hogy a mai, járatos építési technológiák mellet nem csupán a passzívházak, hanem gyakorlatilag minden huzamos emberi tartózkodásra tervezett épület esetében helye lenne.

A passzívház a fűtési energiaIGÉNY csökkentéséről (jó minőségű hőszigetelés, hőhídmentes és légtömör kialakítás, jól hőszigetelt nyílászárók, stb.) szól. Az építtetőre és szakmai segítőire (tervezők) bízza, hogy ezt az alacsony energiaigényt milyen gépészeti megoldással biztosítják.
Komoly tévedés azt hinni, hogy nem építhető, vagy nem minősíthető egy passzívház akár kondenzációs gázkazánnal is. Van erre is példa, még ha itthon nem is túl jellemző.

Az is sok minden elárul ha egy szakember, egy tervező kritika és észrevétel nélkül elfogadja az építtető igénylistáját, ahelyett, hogy segítené őt a szóba jöhető, és az építtető számára optimális megoldások megtalálásában. Azt hiszem a tervező egyik fontos feladata éppen ez (kellene, hogy legyen).

h.e.g.a 2013.09.10. 23:26:03

@...elmúlik...:
Az árak kérdésében javasolom a 'Mennyiből hozható ki egy passzívház?' (holnaphaz.blog.hu/2013/01/09/mennyibol_hozhato_ki_passzivhaz) c. bejegyzésünket is elolvasni. Nem vállalkoztunk arra, hogy számszerűen adjunk választ a kérdésre, viszont végigvesszük a passzívházak és a hagyományos épületek között elképzelhető költség különbségeket, és ezek alapján ki-ki maga is átláthatja a valósan jelentkező eltéréseket, és érzékelhető a nagyságrend is.

¿Qué tapas hay? 2013.09.11. 00:09:29

"10 kWh energiaigényt 1 m3 földgázzal, vagy 1 liter fűtőolajjal lehet fedezni,"

Egy terminológiai kérdés: mit értünk "energiaigény" alatt? Beleszámít a fűtés energiavesztesége is? (Gondolom igen, mert a fenti számok kb. a két tüzelőanyag fűtőértékét adják ki kWh-ban)

h.e.g.a 2013.09.11. 08:17:40

@ccvv: 'Azt hiszem,ez pontosan olyan, mint a villanyautó. A technológia vagy az üzemeltetés drága, esetleg bétaverzióban van... '

Pont az a lényeg, hogy a passzívház követelményrendszer nem béta verzió. A 'technológia' az építőiparban járatos, ismert megoldásokat alkalmaz a különbség max. annyi, hogy ezeket a különálló elemeket egy cél érdekében, egységként kezeli.
Az üzemeltetés nem drága, mitől is lenne az? A fő cél éppen az üzemeltetési - rezsi - költség csökkentése, kordában tartása.

A példánál maradva, itt nem egy konkrét autóról, vagy működési módról van szó, csupán annyit határozunk meg, hogy a jármű pl. max 1.5 liternek megfelelő üzemanyagot fogyaszthat. Hogy ezt az értéket az autógyár mivel éri el, ehhez milyen energiahordozót használ, abban szabad a gazda. Több tízezer működő épület igazolja a koncepció életképességét, de ettől még természetesen mindenkinek az egyéni döntésén múlik, hogy megismeri és azt és utána alkalmazza-e, vagy sem.

Fokozatosság: Az építési szabályozásnak pont az lenne a feladata, hogy fokozatosan rászoktassa az építtetőket - és persze az építőipart is - az energiával való takarékosságra, az ilyen szerkezeti megoldások használatára.

h.e.g.a 2013.09.11. 08:23:35

A passzívház kritériumrendszernek van egy meglévő épületekre kidolgozott/optimalizált/egyszerűsített verziója is. Egy felújítás esetében értelemszerűen nincs meg az a fajta szabadság, ami egy új tervezés esetén, hiszen ilyenkor alkalmazkodni kell a meglévő adottságokhoz.
Az EnerPHit minősítés a fűtési hőigény igazolhatón 25 kWh/(m²év) alá történő leszorításával érhető el. (bővebben: holnaphaz.blog.hu/2012/01/16/hatalmas_potencial)

ccvv 2013.09.11. 10:10:55

@h.e.g.a: Bocsánat, én maximálisan "átlagjúzer" vagyok és nekem ez jött le.

Azt viszont teljes mértékben fenntartom, hogy a kiépítés és az üzemeltetés drága. Attól lenne az, hogy az alkalmazott technológia élettartama fajlagosan nagyon rövid. Bonyolultsága miatt pedig szervizigényes. (Szerintem. Mondom ezt nem szakemberként.)

Az autós példára visszatérve, a szabályozás nagyon rossz irányba terelte az autógyárakat: az alacsony fogyasztás és káros anyag kibocsátás miatt gyakorlatilag minden autó turbós lett (nekem is kellett már javíttatnom a turbót), és kitalálták a kéttömegű lendkereket (ezt még nem; negyedmilliós tétel, 150-200.000 km. után sok autóban nagyon gyakran elromlik). Nem is sorolom tovább az autós példákat.

h.e.g.a 2013.09.11. 10:45:27

@ccvv: Miért lenne az üzemeltetés drága, mitől lenne az alkalmazott technika élettartama rövid?

Pont az a lényeg, hogy nem aktív - gépészeti - elemekkel csökkentjük az üzemeltetési költséget, hanem elsősorban passzív eszközökkel (megfelelő telepítés, tájolás, hőszigetelés, stb.) úgy, hogy a bevitt hő mennél kisebb része menjen veszendőbe. Ezért egy passzívház esetében általánosságban elmondható, hogy a fűtési energiaigény 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a bent tartózkodó személyek és a használt berendezések hőleadása biztosítja, így csupán a már amúgy is nagyon alacsony energiaigény 1/3-át kell a fűtési rendszerrel - épületgépészettel - biztosítani.

Az épület szerkezeteinek, valamint a fűtési rendszernek az élettartama lényegileg azonos egy hagyományos épülethez, ami egy passzívház esetében többlet, az egyedül a hővisszanyerős szellőztetés. Ebben az esetben egy kb. hűtőszekrény méretű, de annál általában lényegesen egyszerűbb működésű berendezésről van szó, aminek az elektromos energia igénye valahol az 50-100 W nagyságrendjében mozog. Igen van némi karbantartás igény, ami lényegileg a szűrőcserét jelenti kb fél évente, de ez sem egy extrán jelentős kiadás. (Van itt a hozzászólók között ph tulajdonos, hátha ő majd pontos értékekkel szolgál.)

Igen, az autós hasonlat nem teljesen jó, hiszen a épületek esetében nem elsősorban a fűtési rendszert kívánjuk hatékonyabbá tenni (analógia az autók motorjához), hanem a fűtési igényt csökkentjük. Olyan ez, mintha hirtelen rájönnénk, hogy pár egyszerű megoldással jelentősen csökkenthetjük a járművek lég-, és súrlódási ellenállását, és ezáltal sokkal kevesebb benzinre lesz szükségünk egy adott táv megtételéhez. Passzívházak esetében valami ilyesmi történik, egy átlagos mai magyar épülethez képest 80-90%-al lehet csökkenteni a fűtési energiaigényt!

Ajánlott olvasmány: Hogyan véd egy passzívház a magas rezsiszámlától? >> holnaphaz.blog.hu/2013/07/30/hogyan_ved_egy_passzivhaz_a_resziszamlatol

ccvv 2013.09.11. 11:21:11

Az üzemeltetés és kopó-fogyó-elromló alkatrészek alatt (illetve ezek elromlása, szervizigénye, élettartama alatt) a talajhőszivattyút, a napenergia-paneleket, a szürkevíz-derítőt, a házi szélturbinát, az elektronikát-drótokat-csöveket-kütyüket értettem.

Ha a passzívház alatt elsősorban azt értjük, hogy csinálunk jó minőségű ötrétegű ablakokat és extrém hőszigetelésű falakat, "oszt jónapot", akkor persze ezek mind nincsenek.

h.e.g.a 2013.09.11. 11:57:02

@ccvv: Igen passzívház alatt - némileg leegyszerűsítve - a jól átgondolt épületet, magas szinten szigetelt épületburkot, valamint a hővisszanyerős szellőztetés egységét értjük. A többi már extra, azt meg ki-ki döntse el, hogy neki ezek közül mi az ami kell, ami megéri.

Don Quixote de la Ferko 2013.09.11. 12:52:05

@nyikk:

Így van. Semmi újat nem mondtál. Jelen gazdasági helyzetben minimális azok száma, akiket érdekel a passzívház.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.09.11. 12:52:55

@h.e.g.a: ...van némi karbantartás igény, ami lényegileg a szűrőcserét jelenti kb fél évente, de ez sem egy extrán jelentős kiadás...

A szellőztető gép be és kimenő ágán a szűrő ellenőrzés nem árt 3-4 havonta, minden második ellenőrzésnél sűrített levegővel lefújatom a port. Most tervezem a cseréjüket ez kb. házhoz szállítással együtt 10-12 eFt lesz, két és fél év üzem után. (Lehetnek olyan környékek, ahol ezt gyakrabban kell cserélni!)

Elektromos energia felhasználás: Nekem a passzívházba költözés után kb szinten maradt a villamosenergia szükségletem. Ez átlagban havi 145 kwh/hó.
Megtakarítás :
-A régi házamhoz képest csökkent a világítás igény,
-Téli fűtésnél a passzívházban CSAK EGY keringető szivattyú kell a régiben kettő volt+a kazán. Most az kazán üzemidő 180 óra/fűtési idény, a régi házban 1450-1500 ó/fűtési idény.

Többlet:
Szellőztető gép két alacsony fordulatszámú ventilátorának napi időkapcsolóval programozott kb 17 órás üzeme.
Téli hőcserélő előtti levegő előfűtés ez kb 800 Ft/fűtési idény.
A passzívházban elektromos a fűzőlap működik, a régiben ez gázzal lett megoldva.

h.e.g.a: ...épület szerkezeteinek, valamint a fűtési rendszernek az élettartama lényegileg azonos egy hagyományos épülethez...

nekem már az az érzésem, hogy hosszabb lesz, mert a passzívházban a gázkazánom éves üzemideje sokkal kevesebb mint a régiben, ezért ha az élettartam üzemidő arányos, a kazánnak jóval hosszabb időt kell kibírnia egy passzívházban.

Szellőztető gép élettartam: Két alacsony (hangjából ítélve) fordulatszámon járó ventilátor van benne. Ezek terhelése kicsi, előtte szűrt a levegő, bár konkrét tapasztalat nincs, több tízévre becsülöm az élettartamukat.

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome