A 'g' érték és az ablak energetikai szerepe | Ablakismereti kisokos -2

Az ablakoknak igen fontos, kettős szerepük van. Fontos, hogy jól szigeteljenek, azonban az üvegezés milyensége azért is felel, hogy a napsugárzás mennél nagyobb része a bejusson a belső térbe, hiszen ennek a fűtési szezon során jelentős energetikai haszna van.

A korábbi bejegyzésünkben (>> Hogyan válasszunk ablakot?) a jó minőségű ablakokat hőszigetelési képességük szempontjából vizsgáltuk. Hiába jó ebből a szempontból egy ablak, ezzel egy passzívház esetében még csak félmunkát végeztünk. Legalább ilyen fontos, hogy az ablak (az üvegezés) hogyan, milyen mértékben képes hasznosítani a napsugárzás hőenergia tartalmát.

Sokan nem figyelnek az üvegezés hőenergia átengedő képességére. Olyat is hallani, aki bár tud róla, de mégis alábecsüli ennek (az u.n. 'g' értéknek) a szerepét 'hiszen télen amúgy is jóval kevesebbet süt a nap mint nyáron!' Nézzünk egy kicsit utána ennek:

Mi az a 'g' érték és mit mutat meg?

Már a meghatározása is sokatmondó - összenergia átbocsátási tényező.
Azt mutatja meg, hogy az üvegszerkezet a külső felületére érkező hőenergiának hányadrészét engedi át. Ahogy egyre összetettebb, egyre jobban hőszigetelő üvegszerkezeteket alkalmazunk (a jó hőszigetelés miatt 'kell' alkalmaznunk) azzal együtt kerül egyre jobban előtérbe ez a paraméter.

Nagymamáink idejében, az egyrétegű üveglappal szerelt ablakokon még a napsütés szinte veszteségmentesen jutott át, hiszen ezek a sugárzó energia több mint 90%-át (g=0.9-0.92) átengedték. Ahogy nőtt az üvegrétegek és a rájuk felhordott bevonatok száma azzal párhuzamosan romlott le ez az érték valahova 0.5 környékére (a 3 rétegű üvegek esetében).

Passzívházak esetében elvárás, hogy a fűtési szezon egészében a déli tájolású ablakok több energiát engedjenek be, mint amennyi hő rajtuk keresztül veszteségként távozik.

Ez az igény - és a kielégítésükre tett kísérletek - hívták életre a most már egyre jobban elterjedő u.n. szolár üvegezéseket.

Passzívházaknál - azért, hogy a jó közérzethez ne legyen szükség az üvegezett nyílászárók előtti fűtésre, vagyis hogy az üvegfelület belső hőmérséklete még a leghidegebb téli időszakban se lehessen kellemetlenül hűvös - fontos komfortkritérium, hogy az üvegezés illetve az ablakszerkezet egészének hőátbocsátási tényezője ne legyen gyengébb egy adott szintnél. (Ug < 0.80 W/m2K, az ablak egészére az Uw < 0.85 W/m2K)

Ahhoz, hogy az üvegezés biztosítani tudja azt az energiafeltételt - vagyis, hogy déli tájolás esetén a fűtési szezon egészében a szoláris hőnyereség magasabb legyen mint a hőveszteség - a 'g' érték sem csökkenhet egy adott szint alá.

Képletekkel kifejezve : Ug < S x g     ahol:
Ug az üveg U értéke,
g az üveg összenergia átbocsátási tényezője és
S az adott területen a sugárzással elérhető energia intenzitás, ami közép-európa esetében kb 1.6W/m2K

Vagyis egy 

• Ug=0.8 g=0.5 értékkel rendelkező üveg energetikailag lényagileg semleges, de 
• Ug=0.6 g=0.5 értékkel rendelkező passzívház üveg 0.2 W/m2K energiát 'termel'*
• Ug=0.52 g=0.5 értékkel rendelkező passzívház üveg 0.28 W/m2K energiát 'termel'*
• Ug=0.62 g=0.62 értékkel rendelkező passzívház Solar üveg energia mérlege pedig már 0.37 W/m2K energia többletet mutat*

*Természetesen mindez tisztán déli tájolás és teljes árnyékolás mentesség esetén értendő.

Végezetül nézzünk néhány egzakt példát konkrét épületek PHPP számításából az ablakok energetikai szerepére:

Kivonat két konkrét passzívház PHPP számításából

Jól látszódik, hogy a déli irány mind a két esetben bőven pozitív energiamérleg szempontjából (hiszen a szoláris nyereség lényegesen - kb. kétszer - magasabb, mint a veszteség). Emellett az egyik épület esetében még a keleti, a másiknál a nyugati oldalon lévő ablakok is nyereséget hoznak. Ki kell emelni, hogy összességében mind a két (konkrét, valós passzívházról van szó) esetben a teljes épület egészére nézve jelentősen (35-65 %-al) magasabb az ablakok nyeresége, mint vesztesége. Olyan, mintha az ablakoknak negatív lenne az U értékük, vagyis összességében termelik az energiát! ;-)

És, hogy miért nem szabad mégsem túlzásokba esni és tele szórni üvegezett felületekkel még a passzívházakat sem?

Nem csak azért, mert lesz majd egyszer nyár is és akkor konkrétan melegházzá változna az épület, hanem télen sem mindig előnyös a túl sok üveg. Bár a fűtési szezon egészében előnyös, de mivel minden télen vannak hűvös, de nap mentes időszakok, a túl nagy mennyiségű üveggel rendelkező épületek (az ilyen felületek fajlagosan - az épület egyéb szerkezeteihez képest - gyengébb hőszigetelő képessége miatt) több hőt vesztenek, vagyis hamarább lehűlnek. És így időszakosan akár jelentősebben is megnőhet a fűtési igény.

Ha tetszett a bejegyzésünk csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.

A felhasznált kép forrása: bauelemente-bau.eu