Igen, a hazai éghajlat mellett mindenképpen. A fagymentesen tartáshoz valóban nem szükséges, azonban a komfortérzet biztosításához már elengedhetetlen valamilyen kiegészítő fűtés, bár ennek mértéke sokkal alacsonyabb, mint más épületeknél.
Általános szabályként elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő biztosítja.
A Holnapház és a Kardos Labor közös épületgépészeti cikksorozatának folytatása.
Milyen hőleadókat használnak egy passzívházban?
A légkezelő berendezés elosztó csőrendszerén keresztül
a fűtési energia egy része szétosztható az épületben, de szükséges lehet kiegészítő fűtés a tartózkodási célú helyiségekben. Ezt a megoldást akkor alkalmazzák, ha tisztán villamos fűtéssel működtetik az épületet.
csatlakozó bejegyzés: Mire elég a légfűtés?
Előnye a fajlagosan alacsony bekerülési költség és a karbantartás-mentesség, hátrányát - a relatíve magas fűtési számlát - viszont évtizedekig „élvezhetjük”.
Az előző megoldás kiegészítői lehetnek még elektromos fűtőpanelek, amelyek „viszonylag” olcsóak, viszont üzemeltetésük magasan a legdrágább.
Alkalmazhatóak radiátorok
- szokatlanul kis méretek szükségesek - de nem feltétlenül kell egy passzívházban az ablakok alá építeni őket, bárhol elhelyezhetőek. Hűtési feladatot a radiátorokkal nem tudunk ellátni, erre más megoldást kell választani (árnyékolástechnika, frisslevegő előtemperálás).
Padlófűtés,
amelynek hűtési célú felhasználása sem szentségtörés egy passzívházban.
Falfűtés,
amely tökéletesen megfelel a fűtési és a hűtési feladatokra is, bár sosem fogunk merni jó érzéssel egy tiplinek lyukat fúrni a falba. Későbbi lakás átrendezésnél az eltakarás egy szekrénnyel az adott rész kiiktatását jelenti a fűtési rendszerből.
Mennyezetfűtés (födémtemperálás),
a passzívházak minimális fűtési/hűtési energiaigényét bőségesen fedezi a legkellemesebb sugárzó hőátadással. Óriási előnye, hogy a lakás átrendezésekor sem kerül takarásba, biztosan nem helyezünk rá új bútort. A monolit betonfödém építési fázisában minimális költséggel kialakítható.
Mennyezetfűtés csőkígyója ferde zárófödém alsó síkján, kivitelezés közben a zsaluzatra rögzítve. Link
Milyen hőtermelők közül választhatunk?
Zárójelben egy 130 m²-es passzívház várható éves fűtési költsége (20°C-os belső hőmérséklet, 2010-es energiaárak mellett).A. Elektromos fűtőpanelek, villamos fűtőbetét a légkezelő gépben (91 600 Ft)
Az elektromos fűtőpanelek az olajradiátor mai karcsú kivitelű leszármazottai, kialakításuknál inkább a sugárzó hőleadásra törekednek, gyakran időprogramos elektronikával is rendelkeznek. A sugárzó hőleadásból származó megtakarítás vélhetően elmarad a reklámozott ígéretektől.
B. Passzívház kompakt készülék - levegős hőszivattyú (50 000 Ft)
A kompaktkészülék egy passzívházakhoz kifejlesztett berendezés, amely tartalmazza a légkezelő gépet, és egy levegős hőszivattyút fűtés és melegvíz-termelés céljára. Ezek a szerkezetek rendelkeznek még egy nagyteljesítményű villamos fűtőbetéttel is, hiszen nagy hidegben a szellőztető levegőből kinyerhető hőenergia nem elegendő a hőszivattyúnak, ilyenkor a gép a szabadtérből is „vételez” hideg levegőt. (Egyes gyártmányok nem „vételeznek” külön külső levegőt, ezeknél a villamos fűtőbetét magasabb üzemóraszámot kénytelen vállalni).
Az együttes üzem alatt az energetikai együttes hatásfok érték (COP) rendkívül alacsony. A kompaktkészüléknek is szüksége van még a szellőztető levegő előtemperálására, vagyis kell még egy levegő/talaj hőcserélő, vagy egy talajszondás kalorifer egység a korrekt működéshez.
Mit takar a COP érték?A hőszivattyú által kinyert hőenergia és a befektetett elektromos energia arányszámát nevezzük COP-nek (COP=Coefficient of performance), teljesítmény tényezőnek. Ez az ún. munkaszám mutatja meg, hogy a hőszivattyú kompresszorát meghajtó 1 kWh villamos energiával hány kWh hőenergiát lehet előállítani. Ebben az összefüggésben a hőszivattyú hatásfoka nagyobb, mint 100% (általában 350-550%). A COP érték az év folyamán változhat a hőforrás hőmérsékletének változásával, ezért az egy évre vonatkozó energiaszám (JAZ - Jahresarbeitszahl: éves munkaszám) pontosabb képet ad a hőszivattyú teljesítményéről.
A kompaktkészülékhez tartozik még egy puffertároló, amelyből kinyerhető a meleg víz, és a fűtési célú fűtő víz is innen kerül elvételre. Ezen eszközök együttes bekerülési költsége viszonylag magas. A hőszivattyú optimális hatásfoka ezzel a módszerrel nem érhető el, mivel a felületfűtésekhez szükséges 30-35°C-os fűtővizet is a magas hőfokú tárolóból keveréssel állítják elő. Így a fűtési COP éppen olyan alacsony, mint a HMV (használati meleg víz) előállításhoz tartozó COP érték.
A kompakt készülékek jellemzően német gyártóktól származnak, így nincsenek ellátva hűtési funkcióval, csak a beszívott levegő előtemperálásával juthatunk némi hűtési energiához. Léteznek talajhőt hasznosító kompaktkészülékek is, amelyekre a hőszivattyús rendszerek ismérvei vonatkoznak.
A képen a Dunakeszi passzív sorház egyik lakásának gépészeti helyisége és kompakt készüléke látható. Link
C. Pelletkazán vagy vízteres pelletkandalló (27 500 Ft pellet, plusz 5 500 Ft elektromos áram)
A pellet használatával csökkenthetjük az ökológiai lábnyomunkat, és elérhető a földgáztól való függetlenség. A fűtőanyag költsége előre finanszírozandó, megoldandó feladat a tárolás száraz helyen. A pelletkazán használható lehet a meleg víz előállítására is, de a pelletkandalló választása ebből a szempontból nem jó megoldás, hiszen nyári bekapcsolása nem életszerű, miközben a melegvíz-termelés igénye miatt mégis szükség lenne rá.
Mindkét esetben teljesen zárt égésterű - amikor az égési levegőt a külső térből külön vezetéken keresztül juttatják a berendezéshez - megoldás szükséges. Ha a kazánt az épület hővédő burkán kívül kerül elhelyezésre és a levegő-beáramlás biztosított, akkor lehet szokványos nyitott égésterű is.
D. Kondenzációs földgázkazán felületfűtéssel (26 000 Ft gáz, plusz 3 500 Ft elektromos áram)
Passzívházhoz illő, néhány kW teljesítményű földgázkazán nálunk még nem került forgalomba, a nagyobbak azért alkalmazhatóak. A földgázellátás jövőjét figyelembevéve nem biztos, hogy ez a fűtési mód a legjobb választás.
E. Talajszondás hőszivattyú (20 200 Ft)
A talajszondás hőszivattyú helyett néhány évvel ezelőtt jómagam is inkább a talajvízzel üzemelő gépeket preferáltam volna, hiszen ezzel a megoldással a legtöbb esetben magasabb COP értékek érhetők el. Viszont a kútpárok engedélyeztetési procedúrája és költségei jelentősen megnőttek, valamint a kutak vízhozama és víznyelő képessége sok év távlatában megjósolhatatlan, így komoly rizikót jelenthet az épület üzemeltetésében.
A 20 méternél nem mélyebb hőnyerő szondák és talajkollektorok kikerültek az engedélyeztetés köréből, létesítésük illetékmentes. Így aztán a mérleg nyelve a szondás hőszivattyús rendszerek felé billen, különösen egy alacsony energiaigényű épület esetén.
2010-ben bevezetésre került az egész országban elérhető „H” tarifa, amely alapján a hőszivattyúk a fűtési idényben csúcskizárt áram tarifán (régen éjszakai áramnak neveztük) kaphatnak villamos energiát a nap 24 órájában, folyamatosan. Ezen túlmenően a „H” tarifás áramra a fűtési rendszer szivattyúi, a szellőztetőgép és a napkollektoros rendszer is csatlakoztatható.
(A napkollektoros fűtésrásegítés nem véletlenül maradt ki a felsorolásból. A passzívház önmagában is egy méretezett napenergia hasznosító eszköz („a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia …”), így a fűtési szezon átmeneti, naposabb időszakában - amikor a napkollektorok be tudnának segíteni - eleve nem igényel fűtést. Az épület déli frontján lévő ablakok együttes hőnyeresége egy azonos felületű napkollektoros rendszerével közel megegyezik.)Jól látható, hogy a legalacsonyabb éves fűtési költség a 'hagyományos' gázfűtéssel és a talajszondás hőszivattyús rendszerekkel érhető el. A várható beruházási költség ez utóbbi megoldás esetén azért jelentősen magasabbra tehető, így a két megoldás közötti megtakarítási potenciál egy soha meg nem térülő beruházásnak tűnik.
Miért lehet érdemes mégis talajszondás hőszivattyús rendszert választani?
Egy készülékkel lefedhetjük a fűtési/HMV előállítási/hűtési feladatokat, és egy szolgáltatóval kevesebbel állunk majd kapcsolatban.
A hőszivattyúk hűtő/fűtő modelljei belső ciklusfordítással képesek fűtő módból hűtő módba kapcsolni. Ez a kompresszor járatása miatt egy költségesebb hűtési üzemet jelent. Free-cooling, magyarul szabadhűtés az az üzemmód, ahol csak a hőnyerő oldal (talajkör) hűtőhatását használjuk ki, mindössze kis fogyasztású keringető szivattyúk bekapcsolásával. (Ez a szolgáltatás a levegős hőnyerő oldallal működő hőszivattyúknál nem elérhető.)
Ezen az úton haladva később tovább fejleszthetjük a passzívházunkat zéró-energiás épületté, hiszen villamos áramot napelemekkel egyszerűbben tudunk otthon előállítani a hőszivattyú ellátására, mint a gázkazán ingyenes üzemeltetéséhez biogázt.
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.
Forrás: energiakulcs.hu
