Homlokzati falak hőtárolása

Hogyan válasszunk falszerkezetet?

Gyakori kérdés, szinte minden építtető felteszi a tervezés elején, hogy: miből legyen a fal, milyen falazatot javasol a tervező? Persze gombhoz a kabát, de mégis ez egy olyan terület, amiről általában mindenkinek megvan a saját elképzelése, miközben fontos műszaki szempontból is.

Brick-wall.jpg

Persze egy ilyen kérdésre soha sincs egyértelmű, egy szavas válasz, hiszen minden épület, építtető más, mások az igények, az anyagi lehetőségek ... így nem is lehet egyértelmű választ adni. Egy falnak persze sok, akár egymásnak is néha ellentmondó paraméternek kell megfelelnie (teherbírás, térelhatárolás, hő- és hanggátlás, 'könnyű' építhetőség, stabilitás, rögzíthetőség, méretpontosság, beépített energiatartalom, környezetbarátság, ár, ...). Ha a kérdést szétbontjuk, és egyszerre csak egy-egy aspektusát elemezzük csak, akkor azokra viszont már levezethető egy preferencia sorrend.

Most ebben a bejegyzésben hőszigetelés és hőtároló képesség szempontjából vizsgáljuk meg a nálunk járatos, u.n. nehézszerkezetű falakat.

Összesen 5 különböző falszerkezetet vizsgáltunk meg

mindnek 44-45 cm a nyers mérete és a hőszigetelési képességük is eléggé hasonló, hőátadási tényezőjük 0,19 és 0,11 közötti tartományban van:

  1. Van itt homogén fal aminek a 'lelke' az újabban már itthon is elérhető olyan kerámia falazóelem, aminek a belső üregeit - a jobb szigetelés érdekében - gyárilag hőszigetelő anyaggal töltötték ki. - pl: Porotherm T
  2. A következő szerkezet egy pórusbeton falazóelemből és 'hozzá való' ásványi szálas hőszigetelő lapból álló réteges falazat. - pl: Ytong + Multipor
  3. Az utóbbi időben komoly piaci térnyerést értek el a hőszigetelő, bennmaradó zsaluzat utólagos kibetonozásával készülő falrendszerek. - pl: Thermoblock, Isoteq,Prokoncept, Isoshell, stb.
  4. És végezetül vannak 'hagyományos' égetett kerámia falazóelemből (pl. Porotherm 30 N+F), illetve
  5. mészhomok téglából (pl. Silka) készülő falszerkezetek. Ezek mindkét esetben külső oldalon kiegészítő hőszigeteléssel készülnek.

Az eltérő megoldások adatai és a keresztmetszetben lezajló hőmérsékleti viszonyok az ábrákról is leolvashatóak. Jól látható, hogy a hőtároló funkcióval bíró szerkezetek tulajdonságai és valós szerepük is jelentősen eltérő a különböző konstrukciókban:

 

_280Falak_1PT.jpg

A téglagyárak legújabb fejlesztése, amikor is kvázi homogén - értsd nincs szükség plusz hőszigetelés utólagos elhelyezésére - falszerkezet jön létre (1), ebben az összehasonlításban a legkevésbé jól vizsgáztak. A teljes hőlépcső a falazat anyagában játszódik le, így míg a tégla belső felülete 19.4 fokos, külseje -9.1 C. Jól látható, hogy a fagypont vonala is a falazat anyagába kerül. A hőtárolásban a belső kb. 15 cm-nek van csak szerepe, így minden megoldás estében a belső falsíktól mért 15 cm-es sávban is megvizsgáltuk a szerkezet hőmérsékletét. Ennél a kialakításnál itt 9.6 C fokot kapunk, ami nem tűnik túl jó értéknek és a falazat testsűrűsége (hőtároló tömege) sem tekinthető magasnak 700 kg/m3.

_280Falak_2Y.jpg

 

 

Pólusbeton fal plusz ásványi hőszigetelő lap alkalmazása esetében (2) a fal közepén mért 12.3 C már egy fokkal jobb érték, azonban itt az előbbihez képest még könnyebb falazatról beszélhetünk, így annak hőtárolási képessége is erősen korlátozott.

_280Falak_3Tb.jpg

 

 


  

 

 

 

Bennmaradó, hőszigetelő zsaluzatos (ICF) rendszerek (3) esetében hiába viszonylag magas hőmérsékletű (15 C) és nagy tömegű (2200 kg/m3) a vizsgált mag, a problémát az okozza, hogy a vasbeton kitöltés el van szigetelve a belső tértől. Így sajnos az ebben tárolt hő gyakorlatilag nem tud részt venni a lakótér komfortjának alakításában, a hőmérséklet kiegyenlítésében.

 

Felsorolásunk végére maradtak a különböző falazóelemekből készülő, külső oldali kiegészítő hőszigeteléssel ellátott falak:

_280Falak_4P30.jpg

 



Hagyományos tégla (4) esetében a falazat tengelyében számítható 15.1 C fok eddig a legmagasabb, és mivel a lakótérrel közvetlen a kapcsolata, segítheti a jelentősebb hőingások áthidalását. A feltételes módnak a fő oka, hogy bár u.n. nehéz szerkezetről van itt is szó, a falazat anyagának testsűrűsége a kerámia belső szerkezete miatt csupán 800 kg/m3 körüli.

_280Falak_5S.jpg

Összehasonlításunkban a legjobb eredményt e téren egyértelműen a mészhomok téglás falazat (5) hozta a maga 18.3 C fokos belső mag hőmérsékletével és jelentős (2000 kg/m3 körüli) testsűrűségével.

 

Végezetül megállapítható, hogy hőtárolás szempontjából az ideális megoldást a magas tömeggel, de gyenge hőszigetelési képességgel rendelkező falazati megoldás valamint a külső oldali hőszigetelés által alkotott réteges szerkezet adja.

A hőtárolásnak a fűtési időszakban is jelentős szerepe lehet, de talán még legfontosabb, hogy a nyári, kánikulai csúcsok áthidalásában segítsen. Értelemszerűen az eddig leírtak ugyan így igazak a nyári hőállapotokra is. Akkor is az a megoldás a kedvezőbb, amikor a hőtárolásban közreműködő szerkezet maghőmérséklete a lehető legközelebb tud maradni a lakótér hőmérsékletéhez, illetve jelentős tömegkapacitásával áll a hőtárolás rendelkezésére.

 

Megjegyzések:
- Ne feledjük el azonban azt sem, hogy egy épület esetében messze nem csak a külső falak működnek közre a hőtárolásban, hiszen besegítenek a belső falak, a padló és födémszerkezetek is.

- A szerkezeten belüli hőmérsékleti változások sem játszódnak le egyik pillanatról a másikra így a számított értékek és az eltérések is a valóságban kisebbek lehetnek. A nagyon hideg téli esték, vagy nyáron a nagyon meleg időszakok sem állnak fent annyira hosszú ideig, hogy a teljes folyamat lejátszódhasson, hiszen akár az időjárás, akár csak a napszak változásának hatására rendszeresen kialakul a fő terheléshez képest kedvezőbb hőmérsékleti állapot (pl. hideg téli napon kisüt a nap - felmelegítve ezáltal a falazat külső felületét -  kánikulai meleg nappal után hűvösebb éjjel következik, amikor is vissza tud hűlni a falazat külső felülete, stb.)

 

További bejegyzéseink a hőtárolás témaköréből:

 Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is! 

Még több energia, még több tudatosság, még több építészet
 

A felhasznál kép forrása: energysavingtrust.org.uk

2013.05.16. 09:07 | h.e.g.a | 9 komment

Címkék: számítás hőszigetelés falszerkezet hőszigetelő zsaluelem hőtárolás U érték epitemahazam

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr625301515

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

Sword 2013.05.17. 19:24:17

Régóta van egy meglátásom, ami beigazolódott: tömör tégla+hőszigetelés a legjobb párosítás.
Passzívháznál sem árt, ha lehet lazítani a szigorú "mikor ne nyissunk ablakot" dolgon. A falnak legyen olyan hőtároló tömege, hogy ne okozzon gondot nyáron egy nyitva hagyott ablak, stb.
Ügyesen tájolva, árnyékolva még a nyári hűtést is meg lehet spórolni szerintem.
A könnyűszerkezetes házakat ezért nézem semmibe.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.05.18. 06:51:30

...Passzívháznál sem árt, ha lehet lazítani a szigorú "mikor ne nyissunk ablakot" dolgon...

szvsz nincs "ne nyissunk ablakot dolog". Sok esetben felesleges ablakot nyitni. De lehet nyári éjszakákon mi is szoktunk.

...Ügyesen tájolva, árnyékolva még a nyári hűtést is meg lehet spórolni szerintem...

teljesen igazad van, ez így van.

kjapp · https://napfenyesblog.wordpress.com/ 2013.05.18. 07:05:33

Egy, szerintem egyre fontosabbá váló kérdéssel még említés szintjén sem foglakozott az írás, a hangszigeteléssel. Egyre zajosabb környezetben élünk, illetve érzékenyebbek vagyunk a zajra. A falszerkezet hanggátlása szorosan összefügg annak tömegével, illetve a külső hőszigetelés anyagával. (minél nagyobb a tömeg, annál jobb a hanggátlás)

Csak említés szintjén írnám tapasztalatomat: A mostani soklyukú 'egyirányú hőszigetelésre optimalizált' vázkerámia tégláknak csapnivaló a hangszigetelése a sokat szidott B30-as téglához is. Ebbe belejátszik az is, hogy ellentétben a közfelfogással, a széleskörűen külső hőszigetelésre alkalmazott polisztirol hőszigetelések hanggátlása szintén gyenge. (Szerencsére nagyon csendes környezetben lakom.)

Szívesen olvasnék egy ezzel a témával is foglalkozó cikket, kitérve a nyílászárók hőszigetelésbe tételének hanggátlásra való hatására is.

h.e.g.a 2013.05.24. 11:47:53

@kjapp: A hangszigetelés - ha úgy tetszik - külön szakma. Különböző szerkezetek a környezeti hangok különböző frekvenciáira illetve a lég- és testhangokra is eltérő módon reagálnak. Komolyabb beruházásoknál - épp ezért - általánosan elfogadott egy akusztikus szakember bevonása a tervezés-kivitelezés folyamatába.

dreschma 2017.10.17. 17:48:18

Milyen lehet a Phorotherm NF 30 + Multipor szigetelés?

dreschma 2017.10.17. 17:49:33

bocsánat az elütésért...

kritizator 2017.11.06. 10:32:13

@dreschma: milyen szempontból ???

hőszigetelés?
hanggátlás?
hőtároló tömeg???

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása