Meglévő épületállomány szigetelésével a célérték fele elérhető
Magyarország csak épületállományának teljes körű szigetelésével lesz képes teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Az Unió új energiahatékonysági keretirányelve ugyanis az energiafelhasználás 30%-os csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os visszaszorítását írja elő.
Nálunk még nincs, a környező országokban már van támogatás a családi házak szigetelésére
A fenti célokat hazánk csak akkor lesz képes teljesíteni, ha a társasházak szigetelését célzó programok folytatása mellett, a hazai épületállomány 73%-át kitevő családi házak szigetelésére is életképes finanszírozási modellt dolgoz ki. A várhatóan októberben életbe lépő szigorú és immár kötelező érvényű irányelvek teljesítéséhez viszont már a 2015-ben életbe lépő energetikai előírásoknak megfelelő (legalább 20 cm vastag utólagos hőszigeteléssel egyenértékű) szerkezetek alkalmazása válik szükségessé. Ezzel a hőszigetelés vastagsággal a mérések alapján bizonyíthatóan elérhető az akár 45-50%-os fűtési energia- és költségcsökkenés is.
Sürgető feladatokat és drasztikus lépéseket ír elő az EU
Az Európai Unió energiapolitikájának legfőbb célja a 30%-os a primerenergia felhasználás csökkentés és az üvegházhatású gázkibocsátását 40%-os mérséklése mellett az, hogy a megújuló forrásból (szél, víz, nap, geotermikus, óceáni, biomassza stb.) származó energia részarányának az összes megtermelt energia mennyiségén belül 27%-ra kell emelkednie. A korábbi direktívától eltérően, az EU ezen célok elérését számon is kérheti a tagállamokon és szankcionálhatja majd.
Magyarország lehetőségeit a gyengeségei adják
Hazánk energiafogyasztása az ezredforduló óta jelentős mértékben nem változott, éves szinten 1050-1090 PJ között mozog. Leginkább a megújuló energia arányának növelésekor indulunk hátrányos helyzetből az EU többi tagállamához képest, hiszen míg az Unióban a teljes energiamennyiségnek átlagosan már 20%-a származik megújuló forrásból, addig hazánkban ennek mértéke csak 13%, de sajnos nem állunk jól épületeink hőszigetelése terén sem. Miközben az Unióban átlagosan 10-ből 2 lakóépület szigetelt, addig hazánkban mindössze 1 épület tekinthető energiahatékonysági szempontból korszerűnek. Ez tehát azt jelenti, hogy hazánk számára a legnagyobb energia-megtakarítási potenciált otthonaink korszerűsítése, egy komplex energiahatékonysági program megvalósítása jelentené.
Magyarország éves energiaszükségletének 30%-át a lakossági szektor használja fel, felülmúlva az ipari és közlekedési szektort is. Az Unióban az energiaveszteség 40%-áért felelnek a korszerűtlen épületek, addig hazánkban ez az arány még ennél is magasabb. Az ország családi házainak mindössze 10%-a mondható energetikai szempontból korszerűnek, holott hazánkban a lakóépületek 73%-a családi ház. Panelprogramunk eredményeként a lakásállomány 18%-át kitevő épülettípusnak a KSH adatai szerint 50%-a szigetelt részlegesen és csupán 20%-uk teljes mértékben.
A magyar lakóingatlanok éves fűtési (és meleg víz előállítási) célú primer energiaigénye az Energiaklub statisztikái szerint 360 PJ. Ebből az értékből a családi házak megtakarítási potenciálja 128 PJ, amely értéket további 24 PJ-lal növelhetné a panel és nem panel társasházak teljes körű szigetelése.
Ez azt jelenti, hogy ha minden magyar lakóingatlant, beleértve az eddig hanyagolt családi házakat is, korszerű szigeteléssel látnánk el, akkor azzal 152 PJ energiát, azaz mintegy 1,3 milliárd fűtési célú földgázt takarítanánk meg, amely 4,375 millió tonnával csökkenti szén-dioxid kibocsátásunkat is.
„Kijelenthető tehát, hogy önmagában korszerű hőszigetelés alkalmazása és az összes lakóépület szigetelése révén Magyarország a 2030-as Uniós célértékek 45-50%-át teljesíteni tudja” – mondta Aszódi Tamás, a Knauf Insulation ügyvezető igazgatója. „A panelszigetelési program napokban bejelentett 10 milliárd forintos állami támogatása és a családi házak energiahatékonyságának javítására szánt 1 milliárdos pályázati keret az első, de apró lépésnek tekinthető. Az uniós célok eléréséhez legalább évente 100 milliárd forinttal szükséges támogatni a lakóingatlanok hőszigetelését, amelyre támogatási összeget nem hirdettek meg, miközben a környező országokban, például Szlovákiában és Lengyelországban már finanszírozási mechanizmus is léteznek erre a célra” - tette hozzá a szakember.
Ablakon bedobott pénz
A Knauf Insulation számításai szerint egy, a már működő panelprogram mintájára kidolgozott családi ház szigetelési program megvalósításához, melyben a költségeket egyharmad rész állami támogatás, egyharmad rész kedvezményes lakossági hitel és egyharmad önrész fedezné, közel 1,6 ezer milliárd forintra lenne szükség, ám egy ilyen program már 100 milliárd forintból elindítható lenne.
Az állam által adott támogatás fedezete biztosított, hiszen Magyarország szeptember 11-én írta alá az Európai Bizottsággal azt a partnerségi megállapodást, melynek keretében a 2014–2020 közötti fejlesztési időszakra 34,5 milliárd euro összegű támogatást kap az Uniótól. Ebből az összegből a tervek szerint 710 milliárd forint jut majd a Környezeti és Energia-hatékonysági Operatív Programra az elkövetkező hat évre. Ehhez 15% magyar társfinanszírozás is társul, ami a teljes összeget 835 milliárd forintra emeli.
A projekt évi 100 milliárd forintos beruházással elindítható, és gazdaságélénkítő, gazdaságfehérítő energiatakarékossági hatásai miatt már a második évtől kezdve folyamatosan visszahozná az árát, így az államnak mindössze „megelőlegeznie” kellene ezt az összeget.
A Knauf Insulation elősegítendő a szakszerű munkák elterjedését „jógyakorlat” pályázatot hirdetett, amire már megvalósított szigeteléssel lehet nevezni. A legjobb példákatat publikálják és havonta nagy értékű nyereménnyel díjazzák a megfelelő kivitelezést.
Részletek: nálamszigetelnek.hu
Forrás: Knauf Insulation sajtóközlemény
További információ: a klíma és energia politika 2030-as keretszabályozása (angol), európai parlamenti jelentés az éghajlat- és energiapolitika 2030-ra szóló keretéről - 2013/2135(INI) (magyar)
Csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet.
