avagy Tévhitek helyett tények - 1. rész
Magyarországon a passzívházak illetve az energiatudatos építkezés témája egy furcsa, tévhitekkel terhelt terület. Ezek sajnos a szakmai közvélemény bizonyos szegmenseiben legalább olyan mélyen gyökeret vertek, mint a hétköznapi érdeklődök körében, sőt ha lehet az építésztársadalmon belül még egy fajta megmagyarázhatatlan érdektelenség is kíséri a témát. Ezeknek a gyökere is valószínűleg a tévhitekben ered, így azt hiszem elsődleges ezen hiedelmekkel kell rögtön az elején leszámolnunk.
#1 TÉVHIT: ’A passzívházakon nincs nyitható ablak, illetve ha van, akkor sem szabad kinyitni.’
TÉNY: A passzívházakon van nyitható ablak, amit bármikor lehet (de nem kell) kinyitni.
Mivel a jó minőségű nyílászárók ára jelenleg még igen magas, fontos a nyílászárók kiosztásának gondos tervezése, racionalizálása. Egy fix üveg, a vele azonos méretű nyíló ablakkal szemben lényegesen egyszerűbb szerkezet, és így jóval olcsóbb is. Passzívházak esetében ennek a kérdésnek a végiggondolása többszörösen is indokolt, hiszen az ilyen épületbe való nyílászárók árai a kimagasló minőség miatt ma még különösen magasak. Ezért ekkor többszörösen igaz, hogy az ablakok az épületburok legdrágább (és mindeközben energetikailag a leggyengébb) elemei. (Ajánlott bejegyzés: Mik az ismérvei a jó ablakoknak?- A legdrágább és leggyengébb láncszem?)
A fenti félreértés esetünkben onnan eredhet, hogy téli üzemszerű működés esetén egy passzívházban szellőztetési megfontolásból nincs szükség az ablakok nyitására (ez nem azt jelenti, hogy nem lehet, nem szabad nyitni, hanem azt, hogy a levegő minősége szempontjából egyáltalán nem szükséges), hiszen az egyenletes friss levegő ellátást a szellőztető rendszer biztosítja. (Sőt ilyenkor hőveszteségi szempontból nem is szerencsés az ablaknyitás, hiszen azon keresztül hőcserélés nélkül távozik a benti felfűtött levegő.) Ugyanakkor a berendezés esetleges meghibásodása/karbantartása esetén, de különösképpen a nyári meleg időszakban, passzívházakban is elengedhetetlenek a nyitható felületek. Ilyenkor az éjszakai levegő az ablakokon át hatékonyabban tudja a felmelegedett épület áthűtését megoldani, mint a szellőztető berendezés.
Egyértelmű, hogy a fenti megfontolások miatt minden épületen, így egy PH szintűben is fontos, hogy legyenek nyitható ablakfelületek. Egy lakóépület különösképpen nem tervezhető ezek nélkül. De azt azért kijelenthetjük, hogy reális lehet az ablakok egy részének fixesítése, de ezt a munkát mindig a konkrét épület, és a konkrét felhasználás ismeretében a tervezés folyamán kell elvégezni.
#2 TÉVHIT: ’Passzívházban élni olyan, mint vastüdővel lélegezni, meghibásodás esetén meg is fulladhatunk.’
TÉNY: A levegő a passzívházakban tisztább, meghibásodása esetén az épület hagyományos módon, ablakokon keresztül is szellőztethető.
Kétségtelen, hogy a frisslevegő ellátást a passzívház minőségű épületekben, alapesetben egy szellőztető berendezés biztosítja. A rendszer tartozékát képezik a beáramló levegő szűréséért felelős filterek is, így a lakótérbe jutó levegő por-, pollen- és egyéb szennyezőanyag tartalma töredéke a kintről beszívottnak. A folyamatos légcsere miatt ugyanakkor a lakótérben még hosszabb használat mellett (pl. éjjeli időszakban) sem dúsulnak fel a használat során keletkező káros anyagok (pl. CO2).
Ajánlott bejegyzés: Gondolatok egy konferenciáról - tulajdonosi tapasztalatok
A szellőztető berendezések kialakítását hosszú élettartamra, folyamatos működésre tervezik. Egy esetleges hiba általában könnyen javítható, az alkalmazott technika egyszerű, bejáratott.
A tipikus tévhitek, illetve azok cáfolatainak témáját a következő poszt viszi tovább.
A kép forrása: Átalakított torpedók voltak az első vastüdők
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
