avagy PH követelmények - 3. rész
Vigyázat, most is egy kicsit jobban elmélyedünk a műszaki, technikai részletekben!
Az eddig végigvett követelmények (1. rész és 2. rész) alapvetően az épület határoló szerkezeteivel szemben állítanak fel elvárásokat. Van azonban még egy érték, ami ezen túlmegy, és ökológiai aspektusból vizsgálja az épületet. Itt, ebben a paraméterben az elhasznált energia tudatos felhasználását mérjük. E szerint az épület összes primerenergia szükséglete nem haladhatja meg a 120 kWh/(m²év) értéket. (Ezzel kapcsolatban lásd majd az ökológiai kérdéseket taglaló bejegyzéseket!)
Ajánlott bejegyzések: Miért spóroljunk az energiával?
Úristen, már több mint 7 milliárdan vagyunk a Földön!
Ebben az esetben nem csupán a fogyasztás helyén felhasznált úgynevezett végenergiát vesszük figyelembe, hanem ez az érték a teljes felhasznált energia mennyiségéről ad felvilágosítást. Így ebben benne van mind a nyersanyag energiatartalma, mind a szállítás és a feldolgozás során felhasznált (elvesztett) energia is.
Ez a mutató az épületek energetikai (ökológiai) megfelelését, az alkalmazott energiahordozó típusától függetlenül, egymással összemérhető módon jellemzi. Ha úgy tetszik megadja az épület üzemeltetése során keletkező 'energetikai lábnyom' nagyságát.
A kalkuláció során minden felhasznált energiahordozót át kell számítani, azonos ’alapra’ kell hozni. A gyakorlatban ez azt jelenti, hogy míg pl. vezetékes gáz (vagy olaj) esetében kb. 1.1-es szorzót használunk, addig elektromos áram esetén, a helyszínen felhasznált végenergia értéket kb. 2.7-es szorzóval vesszük figyelembe
/ Ezek az értékek az adott ország fejlettségétől, energiaipari ellátási rendszerétől (pl. erőművek típusa, hatékonysága) függően változhatnak. /
Az érték nagyságából is láthatjuk, hogy az elektromos áram a végfelhasználásig közel 60%-nyi veszteséget szenved el, az eredeti energiahordozó energiatartalmához képest.
Ebből is következik, hogy nem érdemes elektromos fűtési-, illetve melegvíz előállítási megoldást használni. Különösen igaz ez passzívházak esetében, hiszen akkor a primerenergia kritériumot is nagyon hamar meghaladhatjuk. Elektromos energia felhasználást olyan helyzetekre célszerű meghagyni, ahol ez az energiahordozó a mai életszínvonalon nem váltható ki (pl. világítás, számítástechnika, elektromotorok működtetése).
A passzívházak méretezésére szolgáló program jelenleg nem veszi figyelembe az adott épülethez köthető, megújuló elektromos áramtermelés (pl. napelemes rendszerek) mértékét. A program készítője a Passzívház Intézet abból indul ki, hogy ezek az energiahordozók (nap, szél, víz) időben csak korlátozottan állnak rendelkezésre, és mivel az előállított áram helyi tárolása jelenleg még nem megoldott így csupán helyi áramtermeléssel nem minden esetben biztosítható a szükséges energia mennyiség. Az is egy szempont, hogy az ily módon nyert energia jelenleg összességében drágább is az aktuális áram-mixnél.
Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy a szolárisan előállított melegvíz energiamennyiségét a program figyelembe veszi, annak értékét a primerenergia mérlegből levonja.
A korábbi példánál maradva a 100 m²-es épületünk teljes, éves primer energiára átszámított energiafelhasználása (a fűtés, a hűtés, a melegvíz előállítás mellett ide tartozik a gépészeti rendszerek működtetéséhez szükséges segédenergia, valamint az egyéb háztartási elektronikai berendezések fogyasztása is) nem lehet magasabb, mint 12 000 kWh.
Ezzel a passzívházak követelményeit taglaló - talán száraz, vagy néha túl szakmai - bejegyzések végére értünk, és áttérünk a következő témakör, a Tévhitek taglalására.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
