Kellene?
A passzívház tényleg egy műanyag fóliába csomagolt élettér?

Huhú. Rögtön három kérdés, ami valójában nagyon is összefügg, ezért megpróbálok egyben közösen válaszolni rájuk.

Lélegző fal? - Ez lenne talán a cél? :-)

A falak legfontosabb szerepe az épületek külső lehatárolásán kívül általában a teherhordás, és a biztonság. A friss-levegő bejuttatása – ergó ’lélegzés’ – az esetleg nagy-nagy többségében nem feladata, sőt önmagukban nem is lehetnek alkalmasak ennek ellátására. Kétségtelen tény, hogy a különböző szerkezeti megoldások részben eltérően viselkedne, de általánosságban a külső falak - a ma használatos építéstechnológiák mellett - közel légtömörnek tekinthetőek, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A mai jó minőségű ablakok estében már szintén mindegy, hogy milyen megoldásról beszélünk, műanyag vagy sem, a szükséges légcsere lebonyolítására alaphelyzetben, a nyílászárók csukott állapota mellett nincs esély.

Ergó az épületeink külső burka – passzívház ide vagy oda – nem képes biztosítani a benntartózkodók számára ideálisan szükséges friss levegő mennyiséget. De ez nem gond - a lélegzéses hasonlatnál maradva az ember sem a bőrén keresztül jut friss levegőhöz – vannak erre egyéb megoldások.

És ha nem szempont - mint ahogy nem az - a határoló szerkezetek (falak, stb.) 'légzése', akkor viszont teljesen jogos az a cél, hogy próbáljuk minimalizálna a rajtuk keresztül létrejövő hőveszteségeket. Ennek módozatai a jó minőségű nyílászárók, a megfelelő vastagságú hőszigetelések és a tudatos, légtömör kialakítás (ajánlott bejegyzés: A légzárás fontossága).

Minden lakásban óránként kb. 5 perc kereszthuzatra lenne szükség a belső levegő minőségének a fenntartásához, ami valljuk be sem az energiahatékonyság, sem a valós élethelyzet szempontjából nem reális. A bukóablak, és a jó minőségű nyílászárókba beépített egyedi szellőztetők a légcserére - bizonyos helyzetekben - akár megoldást is adhatnak, de ugye az nem kérdéses, hogy ilyen esetben a levegővel a hő egy jó része is távozik. Nem ellentmondás, hogy jó minőségben körbeszigeteljük a lakóterünket, majd ezen a burkon nyitunk egy rést, ahol a levegő (és az energia) szabadon jöhet-mehet?

Mai jó minőségű épületeinkben a hőveszteség jó része (akár fele-harmada is) a szellőztetés (filtrációs vagy direkt) számlájára írható. Ezen energiaveszteség nagy részének ’megfogására’ alkalmas a szellőztető rendszer és annak hővisszanyerője. A gépi szellőztetés ’haszna’ elsősorban a fűtési szezonban és éjjel ’pótolhatatlan’ ellenben szép tavaszi-nyári időben meg ha valaki úgy szeretné, nyugodtan nyisson ablakot, teraszajtót. Ezt passzívházban sem tilos!
 
Összefoglalásul: Az épületek falai - így egy passzívházéi - sem ’lélegeznek’, de ez nem is cél, a friss-levegő ellátás biztosításának nem ez a jó módja. PH-ak esetében törekszünk az épület egészének légtömörségét növelni (ha érdekel, hogy miért olvasd el A légzárás fontossága c. bejegyzésünkben), hogy ezáltal is csökkentsük a kontrollálatlan energiaveszteség mértékét miközben a friss-levegő ellátást energia újrahasznosító módon (ajánlott bejegyzés Szellőztetés hőhasznosítással) biztosítjuk.

A felhasznált fotó forrása: ingatlanmagazin.com