A kiviteli tervezési folyamat egy épülő passzívház példáján
Augusztus eleje óta tart az általunk tervezett lakóháznak - egy előminősített passzívháznak - a kivitelezése. Ennek kapcsán elindított, ''ph építkezés első kézből' cikksorozatnak a célja, hogy - a konkrét épület példáján keresztül - némi betekintést nyújtson a passzívházak előkészítésének, megvalósításának folyamataiba.
Az első bejegyzésben az épület tervezési előzményeit mutattam be, most a kivitelezési tervek készítése a téma. Ezt követően a minősítés folyamatának, majd a kivitelezés néhány érdekesebb részletének a bemutatása következik.
Általában az engedélyezési eljárásig kialakul az épület 'összképe'.
az 'összkép' :-) - Huszár András, Tóth Máté
A további tervezési fázisok (kivitelezési tervek) során ennek az alapos műszaki és csomóponti dokumentálása a cél. A kiviteli terv lényege, hogy részletes utasítást ad - tervlapok, csomópontok, rétegrendek és konszignációk révén - arra vonatkozóan, hogy milyen anyagokból és milyen technológiával épüljön meg a szóban forgó épület.
Egy jó kiviteli terv a megrendelő (és persze a tervező) számára is egy fajta garancia. Biztosítja, hogy az épület az elképzeltek szerint, a meghatározott műszaki szinten, ellenőrizhető módon valósuljon meg, ezáltal alapot ad az elvárt jó minőség, és ár/érték arány eléréséhez. Biztosítja továbbá, hogy már az ajánlatadás is egyértelműen meghatározott műszaki, mennyiségi és minőségi tartalomról szóljon - ezáltal is segítve a költségek előre kalkulálhatóságát és kontrollálhatóságát. A terv megléte a kivitelező számára is könnyebbséget jelent a különböző munkafolyamatok tervezhetősége, ütemezhetősége során.
A kiviteli terveknek egy magas igényszintet megkívánó épület esetében - egy minősített passzívház egyértelműen ilyen - ha lehet, még fokozottabb a jelentősége.
A konkrét épület kiviteli tervezésére visszatérve, itt is az épület meglévő, elfogadott megjelenését, méreteit tiszteletben tartva kellett megtalálni az adott kereteken belül még költséghatékonyan elérhető, optimális megoldásokat. Mindeközben a belső kialakítással kapcsolatban folyamatosan alakuló (változó) építtetői igényekhez is igazodnunk kellett.
jellemző metszetek a kiviteli tervből
Esetünkben építtetői oldalról az energiatudatosság mellett komoly igényként jelentkezett a környezetbarát, ökologikus (természetes, illetve újrahasznosított) anyagok és megoldások mennél nagyobb arányú alkalmazása. Ahol csak lehetett ezek a szempontok elsőbbséget élveztek. Az összes, menet közben felvetődött építészeti és műszaki megoldás folyamatos PHPP kiértékelésre került,
kapcsolódó bejegyzés: A passzívház számoló-gép
ezáltal biztosítva az elvárt - és célul kitűzött - energetikai minőség elérését. Eközben a döntések meghozatalát folyamatos ár/teljesítmény elemzés is segítette, ami sajnálatos módon többször is kimutatta a környezetbarát anyagok alkalmazásának többlet ráfordítás igényét, tekintettel azok általában magasabb árára és sokszor gyengébb hőtechnikai értékeire.
(Lásd még ezzel kapcsolatban a hőszigetelő anyagok bemutatásával foglalkozó bejegyzéseket.)
Ebben a fázisban a szaktervezők (statika, épületgépészet, villamosság, belsőépítészet, kert) mellett az épület megvalósulását megalapozandó, a kivitelezést majdan felügyelő műszaki ellenőr is részt vett az előkészítésben. Ez a fajta csapatmunka nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a kivitelezés gyakorlatilag a kiviteli tervek elkészültének idejében, rendben és átgondolt módon induljon el. A kiviteli tervezés során - bár megjelenése érdemben nem változott - mind az épület szerkezeti rendszere, alapozásának módja, mind az épületburok kialakítása jelentősen átalakult.
csomóponti részletrajzok a kiviteli tervből
Ezek mellett a lakótéren belül is történtek koncepcionális változtatások, így összességében elengedhetetlen volt a véglegesedett koncepció módosított engedélyezési eljárás alá vonása.
A tervezés során építtetői oldalról végig napirenden volt az elvárt minőség megkövetelése, illetve annak alátámasztása. Ennek – valamint az épület betervezett, valós műszaki, minőségi tartalmának – az igazolása érdekében a tervkészítés végső stádiumában elindításra került az (elő)minősítési eljárás. Erről szól a következő bejegyzés szól. (Kapcsolódó bejegyzés: Mennyit ér a minősítés?)
Családiház, Budapest XVII. ker, Rákosliget
előminősített passzívház, tervezés: 2011-2012
Szerkezeti kialakítás: vasbeton alap- és födémszerkezetek, pillérek, mészhomoktégla falak, fa fedélszerkezet,
Hasznos alapterület: kb. 170 m²
Az épület fűtési hőigény: 15 kWh/m²év - PHPP szerint
Össz. primerenergia igény: 82 kWh/m²év - PHPP szerint
Fűtés: talajszondás hőszivattyú, felület fűtés (padló és mennyezet)
Szellőztetés: 88 % hatékonyságú hővisszanyerős szellőztetés
Ökológia szempontok: újrahasznosított (cellulóz, üveghab és habüveg) hőszigetelések alkalmazása; talajhő hasznosítás; napelemes áramtermelés, illetve elektromos gépkocsi csatlakozás kiépítése (a berendezések későbbi telepítésével),
U-értékek:
Külső falak: 0,1 W/m²K
Tető: 0,08 W/m²K
Talajon fekvő padló: 0,09 W/m²K
Ablakok, teraszajtók, üvegfalak: U=0,72 - 0,85 W/m²K
Üvegezés (tájolástól függően): 0,5-0,59 W/m²K, g érték = 50-62 %
Tervezők:
Építész kiviteli terv, generáltervezés, PHPP számítás: Hegedűs Attila, Holnapház
Engedélyezési terv, koncepció terv: Huszár András, Kiss László Benedek, HA architects
Módosított engedélyezési terv: Huszár András, Hegedűs Attila
Passzívház építő, műszaki ellenőr:
Szentmihályi-Nagy István, Passzívházak Mindenkinek
Statikus tervező: Eöttevényi Tamás
Épületgépészet: Zámbor István
Elektromosság: Robákné Nagy Beáta