Egyre energiatudatosabb világunkban az élet minden területén sorra jelennek meg az alternatívák, az innovatív megoldások. Nincs ez másképp az épületek, az építés körében sem, ahol az egyik legkézenfekvőbb energiatudatos megoldásként a passzívház koncepció kínálkozik, ami jelentős - átlagos mai épülethez képest 85-95 százalékos - fűtési energia megtakarítást kínál.
Az első passzívház minőségű magasház, a 20 emeletes RWH irodaépület Bécsben, 2013
forrás: wikimedia.org
A passzívház koncepció lényege nem elsősorban forradalmi újjítás(ok)ra, sokkal inkább egy tudományosan is megalapozott, de alapjaiban egyszerű és racionális gondolkodásmódra épül. Ha úgy tetszik ez egy könnyen kezelhető, praktikus módszer az épületek energiaigényének a csökkentésére.
A passzívház alatt olyan épületeket értünk, amelyek kimagaslóan jó hatékonysággal, és jelentős gépészeti közreműködés nélkül (passzívan) hasznosítják a környezetükben rendelkezésre álló hőenergiát. (Hasznosuló környezeti hő például a napsütés vagy a bent tartózkodók és a berendezések által leadott hő). A tervezés és a megvalósítás során is arra kell törekedni, hogy ezt elősegítendő az épület hőveszteségeit csökkenteni, míg a hőnyereségeket növelni tudjuk.
Ehhez első körben igazán nem kell űrtechnika, sokkal inkább csak józan megfontolás.
Egy passzívház általános tervezési elvek (kompakt épületforma, telepítés, tájolás, benapozás, stb.) szempontjából újra felfedezte és következetesen alkalmazza a korábban már bevált recepteket.
A konkrét műszaki megvalósítás vonatkozásában azonban már általában a korszerű - de amúgy a építőipar fegyvertárában rendszeresen használt - szerkezeteké és megoldásoké a főszerep. A megfelelően hőszigetelt, jó minőségű, hőhidaktól mentes, légtömör épületburok mellett kiemelt szerep hárul a minőségi nyílászárókra. A fűtési szezon során a napsugárzás energiatartalmának passzív - ablakon keresztül történő - hasznosítása az egyik legfontosabb sarokköve egy jól működő energiahatékony épületnek.
Épületgépészti oldalról egy passzívház egyetlen 'kötelező' tartozéka a hővisszanyerős szellőzés. Ennek segítségével úgy biztosítható a folyamatos frisslevegő ellátás és a légcsere, hogy ezzel egyidejűleg az energiahatékonysági és lakókomforti elvárásokat is magas szinten lehet kielégíteni.
Egy hőcserélős szellőztető berendezés működési elve - forrás: ezermester.hu
A passzívház követelményrendszer nem határoz meg építési technológiát, nem írja elő ilyen vagy olyan építőanyagok használatát. A lényeg 'csupán' annyi, hogy a beépített szerkezeteknek és természetesen végül a megvalósuló épületnek is el kell érnie bizonyos sarok kritériumokat. Amennyiben ezeket biztosítani tudjuk, akkor nem csupán az épület fűtési-, és össz energiaigénye csökken drasztikusan, de a lakótér levegőminősége jobb, a hőmérsékleti eloszlása lényegesen egyenletesebb, komfortosabb lesz, mint egy hagyományos épület esetében.
Merre tovább?
Egyre többet hallani napenergiával vagy más megújuló energiaforrással 'működő' épületekről. Sokan gondolják, hogy a - nem is olyan távoli - jövő a saját energiaszükségletüket helyben megtermelni képes úgynevezett zéróenergiás vagy pluszenergiás épületeké.
Könnyen belátható, hogy célszerű előbb az épület energiaigényét csökkenteni, hiszen akkor azt később könnyebben, olcsóbban - vagyis racionálisabban - tudjuk alternatív energiával kielégíteni. Vagyis a passzívház koncepció jó alap lehet minden ilyen jellegű épület esetében is.
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz hozzánk a Facebook-on is!
