Gondolatmorzsák egy vita kapcsán
Az elmúlt hetekben az építészfórum oldalán több érdekes és tanulságos vita, ha úgy tetszik szakmai csörte is lezajlott, melyekben pro vagy kontra, nyíltan vagy burkoltan, de alapvetően a passzívházak és a követelményrendszer ’jósága’ volt a téma. Ez is mutatja, hogy nem nagyon van új a nap alatt, hiszen érdekes módon kisebb nagyobb rendszeresség a szakma egy részének kritikája, ilyen vagy olyan módon napirendre kerül.
Rögtön itt a cikk elején fontosnak érzem tisztázni, hogy nem vezérel hittérítői buzgalom, ellenben a tájékoztatási vágy igen. Nem célom mások mindenáron való meggyőzése, viszont mindenképpen szeretném elkerülni az ismeretek hiányával való hadakozást.
Sokszor hangoztatott cél(om), hogy mindenki úgy dönthessen épületének műszaki minőségéről, hogy a lehetőségekkel és azok következményeivel tisztában van. Saját illetve a blog célját is valahol itt látom, hogy a passzívházakkal kapcsolatban, az általam megosztott, felvetett gondolatok megismertetésével segítsem az eligazodást, a döntések meghozatalát.
Ezzel a mostani írással arra vállalkozom, hogy a viták alatt, a kérdésekre illetve egyéb felvetésekre született válaszokat megosszam itt is. Azt gondolom, hogy az ilyen helyzetekben, mikor nem egy előre meghatározott téma körüljárása a cél, előjöhetnek új szempontok, eltérő összefüggések is.
→ Passzívház mint űrtechnika
A passzívház, mint olyan egyáltalán nem űrtechnika, az ott alkalmazott megoldások mindegyike hosszabb ideje elérhető az építőipar különböző szegmenseiben. (Sőt az első passzívház is már 20 esztendős, így azért bőven rendelkezésre állnak tapasztalatok.) Amitől egy PH más, az ezen elvek, elemek, követelmények egységes és összefüggésében való vizsgálata, alkalmazása.
→ Minden feladat egyedi
Az egyértelmű, hogy minden feladat más, ezt senki nem vitatja. Mint talán az itt megfordulók többsége is tudja a passzívház sem egy mankót, vagy típus megoldást takar, ezzel szemben egy elméleti optimum követelményszintet határoz meg. Ennek elérése innentől kezdve egyedi, épület, tervező és persze építtető függő.
→ Nincs kötelező megoldás
Hadd hívjam fel a figyelmet, hogy a passzívház követelményszint nem ír elő ’kötelező’ megoldásokat. Sem a lemezalap, sem egy pl. a polisztirolzsalus betonmagos falszerkezet, sem ez, sem az nem kötelező. Ezek csupán eszközök, amikkel vagy él az ember, a tervező, vagy helyettük mást használ. Ezen eszközök ’jósága’ önmagában nem ad információt a passzívház ’rendszer’ jóságára.
A passzívház standard nem kötelez, ajánl egyetlen építőanyagot, sem építési megoldást. A konkrét technológia megválasztása továbbra is a közreműködő szereplők (tervező, beruházó, finanszírozó, stb.) feladata, felelőssége. Ha csak a hőszigetelések témájánál maradunk több egyéb szigetelőanyag is rendelkezésre áll, ezek közül az adott épületre, helyzetre történő választás mindig egyedi kell, hogy legyen. Osztom azon vélekedést, hogy ebben a választásban az áron kívül egyéb fenntarthatósági szempontokat is célszerű figyelembe venni.
→ Optimális szerkezeti rétegrend megtalálása
A hőszigetelés növelésével nem arányos a javulás, ergó nem lehet cél a hőszigetelés mértéktelen növelése. A különböző szerkezeteken elérhető hőenergia javulás és az anyagi ráfordítás mértéke egyedileg mérlegelendő, az adott épületre vonatkozó egyedi megoldás megtalálása kell, hogy a cél legyen. – Ennek kiemelten hasznos eszköze a tervezés, méretezés és ellenőrzés fázisában a PHPP program.
A passzívház követelményrendszer is pontosan erről, az optimum megtalálásáról, illetve erre való törekvésünkről szól és pont ez a törekvés az, ami esetünkben kiemelésre érdemes.
→ A tervezői hozzáállás változása
Idézet: ’Ez véleményem szerint az építészektől az eddigi általános gyakorlathoz képest egy más tervezési hozzáállást jelent, a tervezés munkaigénye megnő, a rutinszerű megoldások már nem elégségesek.’
Válasz: Ezzel megint tökéletesen egyetértek a leírt hozzáállás változása ’hagyományos’ épület esetében egyedül a tervező lelkiismeretességén múlik – és ne legyünk naivak, a mai magyar gyakorlat sajnos egyelőre nem ez - míg egy ellenőrzött ph esetében egyfajta szükségszerűség is. Ez adhat egy olyan műszaki minőségi többletet, amit az építtetők egyre növekvő száma kezd felismerni.
→ Műszaki - gazdaságossági optimum
Ugye a cél a fűtési hőigény csökkentése. Egy adott csúcsterhelés alatt (10 W/m2) nincs szükség ’hagyományos’ fűtési rendszerre, elegendő csupán az úgynevezett légfűtés, a szellőztető levegő temperálása. Itt, ennél a szintnél a fűtési rendszeren jelentős anyagi megtakarítás érhető el (hagyományos fűtési rendszer elhagyása). Ez a bizonyos 10 W/m2-es határszint azonban a passzívházak sajátja. Egy jól megtervezett PH ezért lehet olcsóbb, egy jól megtervezett energiahatékony épületnél, és ennek nincs köze a hővisszanyerőhöz (max. annyiban, hogy anélkül gyakorlatilag esély sincs a szint elérésére).
→ Önmagában nincs jó megoldás
A passzívház egzakt, számokkal, és elvárásokkal jól körülírt valami, míg az átlagos ház műszakilag sokkal kevésbé megfogható. Ettől függetlenül senki sem állította, hogy önmagában az egyik jó, míg a másik rossz lenne. Egy épület minőségének sok aspektusa van, ezek közül csak egy – bár véleményem szerint igen fontos – eleme az itt taglalt műszaki és ebből adódó komfort minőség, amikre a passzívház követelményszint úgymond ’garancia’. A ’jó’ épület többi paramétere (építészeti minőség, alaprajzi és műszaki racionalitás, élhetőség, fenntarthatóság és a környezettudatosság egyéb aspektusai stb.) hasonlóan fontos és elérendő cél kell, hogy legyen.
→ Megtérülés
Egy épületet, egy szerkezetet önmagában nem megtérülésre készítünk, annak funkciója, hasznossága és egyéb tulajdonságai között az esetek nagy többségében a megtérülés nem, vagy csak nagyon sokadik szempontként szerepel. (Egy távolabbi példa: egy igényesebb burkolat, egy komfortosabb belső, stb. felárának megtérülése hogyan realizálható? – Ilyen síkon azt gondolom, hogy a leírt mondat - ’ Az optimum az, ha a befektetett pénz/energia a tervezett élettartam alatt megtérül.’ – általánosságban nem értelmezhető.)
→ Befektetett energia / megspórolt energia
A befektetett/beépített energia és a megtakarított energia relációjában is vizsgálható a kérdést, ez egy lehetséges út, de emellett alkalmazható a befektetett pénz megtakarított pénz reláció, de akár más irányok is elképzelhetőek. Gondolok itt a beépített CO2, megtakarított CO2 kérdésére, vagy a még tágabb ökológia lábnyom kérdésére. Ezek vizsgálata azt gondolom, hogy a mai világban egyre inkább előtérbe kell, hogy kerüljön. (Csak zárójelben jegyzem meg, hogy kérdés nagyon komplex, az összes paraméter figyelembevétele egy nagyon sok ismeretlenes egyenletet hoz létre. Egyértelmű, hogy ezek között egyensúlyozni a tervező felelőssége, feladata!)
A passzívház szemlélet ezek közül a befektetett pénz – megtakarított pénz viszonyt, az üzemeltetés fűtési- és össz. primerenergia igényt veszi alapul, illetve ezek nyomán a CO2 egyenértékre számított üzemeltetési terhelést (tájékoztató adatként). Lehet kritikával illetni, hogy miért csak ennyit, vagy miért pont ezeket, de lássuk be jelenleg még így is ez a legátfogóbb ’rendszer’. És semmi nem korlátozza a tervező kezét, hogy ezeken felül egyéb, akár fent említett szempontot is figyelembe vegyen.
→ Gépi szellőztetés
A gépi szellőztetés – és vele együtt a levegőminőség - kérdése tényleg összetett probléma. A mai jó minőségű ablakok estében már szinte mindegy, hogy műanyag vagy sem, a szükséges légcsere lebonyolítására alaphelyzetben a nyílászárók csukott állapota mellett nincs mód. Óránként kb. 5 perc kereszthuzatra lenne szükség a belső levegő minőségének a fenntartásához, ami valljuk be sem energiahatékonysági, sem valós élethelyzet szempontjából nem reális. Ezen okok miatt jön/jöhet képbe a gépi szellőztetés, ami nem keverendő össze a klímarendszerek esetleges problémáival.
A gépi szellőztetés ’haszna’ elsősorban a fűtési szezonban és éjjel ’pótolhatatlan’ ellenben szép tavaszi-nyári időben meg ha valaki úgy szeretné, nyugodtan nyisson ablakot, teraszajtót. Ezt passzívházban sem tilos!
A bukóablak, és a jó minőségű nyílászárókba beépített egyedi szellőztetők a légcserére bizonyos helyzetekben akár megoldást is adhatnak, de ugye az nem kérdéses, hogy ilyen esetben a levegővel a hő egy jó része is távozik. Nem ellentmondás, hogy jó minőségben körbeszigeteljük magunkat, majd ezen a burkon nyitunk egy rést, ahol a levegő (és az energia) szabadon jöhet-mehet?
Mai jó minőségű épületeinkben a hőveszteség jó része (akár fele-harmada is) a szellőztetés (filtrációs vagy direkt) számlájára írható. Ezen energiaveszteség nagy részének ’megfogására’ alkalmas a szellőztető rendszer hővisszanyerője.
→ A felgyorsult világ
A felgyorsult világ kétségtelenül kihívás elé állít mindannyiunkat. Erre azt hiszem egy kérdés a legjobb válasz: Nem felelőtlenség-e ma olyan épületet építeni, amiről már most tudható, hogy 1-2 év távlatában elavult lesz? Ilyen szempontból is a passzívház egy megoldás, mert valahol a jövő igényeire is megpróbál választ adni.
→ Alternatív energia
A passzívház követelményrendszer nem tartalmaz előírást alternatívenergia felhasználásra, ez igaz. Miként egyetlen egy más szakmai, vagy kormányzati előírás sem. Ilyen szempontból általánosságban egy PH azért mégiscsak ’jobb’, hiszen a fűtési (és általában a hűtési) energiaigénye töredéke egy hagyományos, a mai építési követelményeket teljesítő épületnek. Így lényegesen reálisabb alternatíva egy ilyen épület esetében az alternatív energiahordozók felhasználása. Amúgy a Nemzetközi Energiaügynökség ajánlása alapján is az energiafelhasználás csökkentése szempontjából első körben a hatékonyságnövelés eszközével kell élni, míg a megújuló energiaforrások felhasználásának a növelése az ajánlás szerint csak a harmadik helyen található. (Ergó, először csökkentsük az energiaigényt, majd a már alacsonyabb szükséglet kielégítésénél törekedjünk megújuló forrásokat találni.)
De azért a gyakorlatról se feledkezzünk el. A megépült passzívházak nagy többsége valamilyen módon, kisebb vagy nagyobb részben mind alkalmaz valamilyen alternatív energiaforrást, sőt már Magyarországon is van olyan PH épület, amely kb. annyi energiát termel, mint amennyit az üzemeltetéshez felhasznál (zéró energiafelhasználás).
→ Passzívház idea
Mindezeken felül egyértelmű, hogy a passzívház idea nem tud választ adni az élet minden problémájára. De ez nem is célja. A valós társadalmi kérdések messze túlmutatnak az építészet lehetőségein, erre egyértelműen szélesebb körű megoldások kellenek. Ellenben azt gondolom, hogy a passzívház kérdés egy kiváló alap az energiatudatos és fenntartható gondolkodás vonalán, és sok ökológiai problémára kínál viszonylag könnyű megoldást.
Az illusztráció Pablo Picasso: Don Quijote és Sancho c. vázlata.
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
