avagy Tévhitek helyett tények - 3. rész
Magyarországon a passzívházak illetve az energiatudatos építkezés témája egy furcsa, tévhitekkel terhelt terület. Az előbbi két posztban (tévhitek 1, tévhitek 2) elejtett fonalat újból felvéve lássuk, milyen egyéb tévhitek keringenek még a köztudatban.
#6 TÉVHIT: ’A passzívház megfizethetetlenül drága, a komponensek csak külföldről szerezhetők be.’
TÉNY: Passzívházat építeni ma drágább, mint hagyományos épületet, ám a felárért jobb belső levegő-, és hőmérsékleti komfortot valamint alacsonyabb üzemeltetést is kapunk.
Kétségtelen, hogy hasonló építtetői igények mellett egy passzívház drágább. A többletet a fokozott hőszigetelési igény, a jobb minőségű nyílászárók, a szellőztető rendszer bekerülése okozza. (Ugyanakkor a fűtési rendszer lényegesen egyszerűbb, és így olcsóbb lehet, mint egy hagyományos épületben, ami javít a mérlegen.)
Ajánlott bejegyzés: passzívházak gazdaságossága 1. rész - Ezért annyi, amennyi!
Drágíthatja a beruházást az átgondoltabb terveztetés és a precízebb kivitelezés is. Németországi tapasztalatok alapján, ahol már több mint tízezer ilyen épület adata érhető el, ez a többlet statisztikai átlagban 8-15% körül mozog. Kétségtelenül jelentős költségemelkedésről van szó, de nézzük, hogy mit kapunk ezért cserébe?
Átgondoltabb tervezés miatt racionálisabb kialakítás, precízebb kivitelezés miatt minőségibb végeredmény. A passzívház kritérium teljesítése miatt jó termikus hőérzetet, tisztább levegőt, és végül, de nem elhanyagolható módon olcsóbb (lényegesen olcsóbb!!!) üzemeltetési költségeket.
Még egy adalék a beruházási költséghez. Az első magyarországi passzívház - ami egy 126 m2-es alapterületű családi ház - adatai elérhetőek.
Itt a tulajdonos fix (max. 30 millió forintos) költségkerettel vágott bele az építkezésbe, és a publikát adatokból tudható, hogy a 2009 februárjában birtokba vett épület 236 eFT/m2-es (Áfás) fajlagos bekerülési árával éppen ezen belül is maradt.
(Forrás: e-epites.hu, fotó - a szadai passzívház és építője: blikk)
Ezek a számok azért igazolják azt, hogy a magyarországi körülmények között is racionális lehet energetikailag és műszakilag ilyen minőségű épületet építeni.
Az alap építőanyagok – falazóelemek, hőszigetelések, stb. – vonatkozásában nyugodtan kijelenthetjük, hogy bőséges a kínálat itthon is. Sőt a speciálisan ilyen épületekhez készülő komponensek (passzívház ablakok, szellőztető berendezések) száma is folyamatosan bővül Magyarországon. Most már egyre több itteni gyártó, forgalmazó is felvette a kínálatába ezeket, de biztos, hogy a kínálat bővülésében a mennyiségi ugrás most még előttünk áll. Sajnos a mai viszonyokra jellemző, hogy a sajátságos hazai árpolitika miatt előfordulhat, hogy egy ártudatos vásárló, bizonyos komponenseket külföldről olcsóbban tud beszerezni.
#7 TÉVHIT: ’A passzívház bonyolult, azt üzemeltetni csak szakember tudja.’
TÉNY: Passzívház üzemeltetése nem igényel semmilyen extra plusz ismeretet.
Egy passzívház önmagában nem igényli bonyolult gépészeti rendszerek beépítését. Természetesen egy ilyen épület is felszerelhető épületfelügyeleti- és egyéb komfort rendszerekkel, de ezek a PH kritériumnak nem tartozékai. Az alkalmazott komfortszellőzés az egyetlen, hagyományos épületektől ’szokatlan’ rendszer, ám ennek üzemeltetése sem bonyolult. Egyedüli karbantartást igénylő feladat a szűrőcsere, amelyre évente 2-3 alkalommal van szükség. Ez sem igényel különleges szakértelmet, ezt a tulajdonos is minden további nélkül el tudja végezni. (A művelet bonyolultsága összemérhető egy porszívószűrő cseréjével.)
A szellőztető berendezés vezérlése sem igényel több ismeretet, mint pl. egy szoba termosztát beállítása. Ezzel együtt elmondható, hogy jelenleg a magyar passzívház építtetők a műszakilag felkészültebb, érdeklődőbb körből kerülnek ki.
#8 TÉVHIT: ’A passzívházak rondák.’
TÉNY: Passzívház kinézetre bármilyen lehet. Egyedül a közreműködőkön múlik, hogy a végeredmény esztétikailag is megállja-e a helyét.
A passzívház fogalom esztétikailag nem egy típus megoldás, szó sincs típusházról. A követelmény rendszer nem tartalmaz a megjelenésre előírásokat. A követelmények csupán a műszaki paramétereket írják le, az épület megjelenése a tervezőn (és természetesen az építtetőn) múlik. Passzívházat bármilyen stílusban lehet készíteni, és olyanok, mint bármilyen más (családi)ház. Van közöttük ilyen is, olyan is, szép és kevésbé igényes is. A probléma fő oka az, hogy Magyarországon még kevés ilyen épület épült, az építészek közül is kevesen ismerik az elveket, kevesen mernek belevágni. (Csak emlékeztetőül, ennek az oldalnak pont az lenne az egyik célja, hogy ez megváltozzon.) Az érdeklődők is csak pár ilyen épülettel találkozhattak eddig. Különbözőek vagyunk, nem tetszhet minden mindenkinek. Amit láttak, esetleg nem nyerte el a tetszésüket, és ezután sajnos rákerült az idézett sommás meghatározás. Cél, hogy minél több építész tudjon ’passzívházul’, és akkor az építészeti kínálat is meg fog változni!
Magyarország jelenlegi, minősített passzívházai (a felhozatal kellően inhomogén, és eklektikus - mind megjelenésben, mind építészeti minőségben) :
forrás: www.passivhausprojekte.de
Ha tetszett a poszt csatlakozz a blog Facebook csoportjához!
Több hír, több érdekesség a témában!
