avagy Enyhíti-e az energiatudatos épület a nyári kánikulát

Egy kiadósabb nyári kánikula-rohamban a fél karunkat odaadnánk egy kis kellemes hűvösért, amit lehetőség szerint a saját hálószobánkban élvezhetünk minden egyes éjszaka, ahelyett, hogy a saját verejtékünkben forgunk álmatlanul, vagy kattogva zúgó ventilátor-berendezésünk alatt imádkozunk egy pár füldugóért… A legtöbb lakásban persze nem ennyire mostohák a körülmények nyáron sem, de ahogy télen sem szívesen fizetünk ki a szükségesnél sokkal többet fűtésszámlára, ugyanúgy a meleg hónapokban sem szívesen légkondícionálunk vagyonokért. Nem is beszélve a felhasznált energiamennyiség a Föld egyensúlyára gyakorolt hatásáról.

„Józan paraszti” ötletek

Egy jól megépített parasztházban annak idején megvoltak a szélsőséges évszakokra adható „józan paraszti” válaszok, így a hőséggel kapcsolatban is születtek már ötletek. Ilyen volt például a parasztházak déli verandája: a nyári magas napjárás ellen így a legegyszerűbb védekezni – vagy például eresz túllógással.

Árnyékolási 'megoldások' egymás mellett, 2010 Olaszország :-)

Ha az árnyékolás-technikákat vesszük szemügyre, akkor szintén találhatunk kedvező megoldásokat. Ahogy egy korábbi posztban ezt kifejtettük, ha az árnyékoló ’rendszer’ optimalizálására lehetőség van, akkor már az épület telepítése során célszerű erre odafigyelni, hiszen mind a szomszédos beépítés, mind a földrajzi adottságok (hegyek, stb.), mind pedig a környezet növényállománya (pl. a lombhullató fa ideális, hiszen nyáron árnyékol, télen viszont gyakorlatilag nem) hatással lehet erre. Az épület tervezése során szintén szempont kell, hogy legyen az árnyékolási ’koncepció’ felállítása, amelyben szerepet kaphat a túllógó eresz, az ablakkáva (a túl vastag hőszigetelés miatti mélyre ültetett ablak a szoláris nyereség szempontjából kedvezőtlen lehet, ebben az esetben a megoldás a káva ferde lecsapása), és az egyéb külső, statikus vagy mobil árnyékoló megoldások is.

PH-ellentmondások

Mivel olyan földrajzi körülmények között élünk, hogy „télen nagyon hideg van, nyáron nagyon meleg van”, ezért építészetünkben mind a fűtési, mind pedig a „hűtési” szezon kívánalmaira figyelnünk kell. Ezek pedig időnként egymásnak ellentmondanak. Ilyen lehet a szoláris sugárzás figyelembevétele: télen igenis szeretnénk, ha a Nap melengetné a szobáink belső terét, nyáron viszont éppen a Nap melege elől menekülnénk a négy fal közé, ahol lehetőleg legyen sokkal hűvösebb, mint kívül.

Minderre hatással lehet a tájoláson, az ablakok kialakításán és elhelyezésén kívül az épület szerkezete: a nagy tömegű épületek például lomhábban reagálnak a hőingadozásokra, és így kellemesebbek a nyári külső meleg áthidalásában. Megint csak érdemes visszagondolni a hagyományos parasztházak vastag, nehéz falazatára, mely nagymértékben segítette a belső hőmérséklet alacsonyan tartását.

A nyári belső klíma a téli állapothoz képest azonban sokkal jobban függ egyéb hatásoktól is, mint például az eddigieken felül a szellőztetés, belső hőforrások (hőnyereségek) és kiemelten az éghajlati zóna! Törekedni kell a belső hőterhelések (áramigény) csökkentésére is!

Passzív hűtés

Ahogy erről már szó esett korábban, a meleg elleni fő védekezésünk egy jól megtervezett épületben az úgynevezett passzív hűtés, melynek során az éjjeli hűvösebb levegő hűtőhatását igyekszünk mennél hatékonyabban kihasználni.

Az épület belsejében keletkező hőterhelést a nyári időszakban ki kell szellőztetni! Azonban ne feledjük, hogy a szellőztető berendezésünk csak korlátozott légforgalmat tud produkálni. (Amennyiben az épület szellőztető rendszerével szeretnénk a normál használathoz képest fokozott légcserét biztosítani, akkor arra a teljes rendszert méretezni kell. A térfogatáram megduplázása - változatlan csőhálózat esetén - a teljesítményszükséglet 4-8-szorosát követeli! Kérdés, hogy érdemes-e?)

Foto: Kerik Kouklis

A fentiek miatt az átgondolt éjszakai szellőztetésnek a szerepe megnő. Első körben a hagyományos, gravitációs - ablakos - szellőztetést célszerű alkalmazni, ami egymással szembeni épülethomlokzatok (légnyomás és hőmérsékleti különbség) és lehetőség szerint a szintben eltolt (kürtőhatás), szobamagasságú nyílások alkalmazásával jelentős segítség lehet.

Ezen egyszerű, passzív hűtési megoldásnak a hatékonyságát fokozhatja a hővisszanyerés ilyen helyzetben történő kikapcsolhatósága (pl. nyár nappal, elszívott belső hűvös levegő előhűti a kintről beszívott meleg levegőt, de pl. éjjel nem szerencsés a benti meleggel előmelegíteni a kinti hidegebbet). Megoldás u.n. bypass ág, vagy kerülő vezeték alkalmazása.

Tapasztalatból tudható, hogy talajhőcserélő alkalmazásával a csúcshőmérsékletek további kb. 2 fokkal csökkenthetőek. Alternatív megoldásként szóba jöhet még mechanikus, automatikusan szabályozott szellőztetés is. Ebben az esetben automatikus hőmérséklet szabályozásra (a külső hőmérséklet a belső alá csökken) szívó ventilátorok által kiegészítő légcsere indítható be.

Elvi megoldás lehet még a bevezetett levegő előhűtése is. Számításnál figyelembe kell venni, hogy ilyen módon szállítható maximális hűtőteljesítmény kb. 8 W/m2. (Fontos megjegyezni, hogy ilyen megoldás esetén sem beszélhetünk klasszikus klímaberendezésről!) Passzívházak esetében gépi hűtési megoldást csak legvégső esetben célszerű alkalmazni, ha a fenti megoldások valamilyen okból (pl. túl meleg klimatikus helyzet) nem vezetnének eredményre.

Amennyiben a belső használat a szokásostól eltér, és ezzel együtt a belső hőtermelés a megszokott értékeket lényegileg meghaladja, különös gondossággal kell eljárni, nehogy a túlmelegedés gyakoriságát (lásd még passzívház követelmények #4) alábecsüljük.

„Tuti” megoldás

Természetesen ha arra adódik mód, hogy egy kellemesen hűvös (ám szúnyogoktól mentes) tóparton, egy lágyan hintázó nyugágyban, és koktéllal a kézben töltsük el a forró nyári estéket, akkor ne habozzunk élni ezzel a lehetőséggel sem! :-)