Lakásállományunk megfelelő szigetelésével jelentős mértékben javíthatnánk épületeink energiahatékonyságát, mérsékelhetnénk gázfelhasználásunkat, energiafüggőségünket, CO2 kibocsátásunkat, sőt a rezsiköltségünk is komoly mértékben csökkenne.

Kövesd a Holnapházat az Index-en keresztül is!

Van egy új, kényelmi funkció az Index lapcsalád oldalain, így a blog.hu felületen is.

Mielőtt felújításba kezdünk, fontos, hogy konzultáljunk szakemberrel. A szigetelés tervezésekor érdemes feltárni, hogy az adott épületnek mely felületein a legnagyobb a hővesztesége, így lehet meghatározni a szükséges lépéseket. Általában igaz, hogy először a fűtési igényt érdemes csökkenteni nyílászárók cseréjével és épületszigeteléssel, majd utána kerülhet sor a gépészet/fűtéskorszerűsítés elvégzésére.

Novemberben ismét látogathatók a passzívházak!

2014. november első hétvégéjén ismét kinyit jó néhány használatban lévő minősített passzívház Magyarországon, a Nemzetközi Passzívház Nyílt Napok programsorozathoz kapcsolódóan.

Igen, a hazai éghajlat mellett mindenképpen. A fagymentesen tartáshoz valóban nem szükséges, azonban a komfortérzet biztosításához már elengedhetetlen valamilyen kiegészítő fűtés, bár ennek mértéke sokkal alacsonyabb, mint más épületeknél.

Általános szabályként elmondható, hogy a passzívház fűtési energiaigényének 1/3-át a nyílászárókon át érkező napenergia, 1/3-át a személyek és berendezések hőleadása, 1/3-át pedig valamilyen hagyományos hőtermelő biztosítja.
A Holnapház és a Kardos Labor közös épületgépészeti cikksorozatának folytatása.

A szigetelőanyagok választásának egyik legfontosabb szempontja, hogy az épület műszaki adottságainak függvényében a megfelelőt válasszuk a megfelelő helyre. Egy rossz választással ugyanis akár komoly károkat is okozhatunk az épületben. (Például ha vályogházra kerül olyan szigetelés, amely nem engedni távozni a falszerkezetbe jutó párát, a nedvesség meg is gyengítheti a falakat.) 

A Knauf Insulation-el közös, hőszigeteléssel foglalkozó cikksorozatunk ezen része a természetes alkotórészekből álló szálas anyagokat mutatja be.

Meglévő épületállomány szigetelésével a célérték fele elérhető

Magyarország csak épületállományának teljes körű szigetelésével lesz képes teljesíteni az Európai Unió 2030-ra előirányzott energiahatékonysági célkitűzéseit. Az Unió új energiahatékonysági keretirányelve ugyanis az energiafelhasználás 30%-os csökkentését és az üvegházhatású gázok kibocsátásának 40%-os visszaszorítását írja elő.

Ingyenes gyakorlatorientált oktatás a gyártótól !

A Kardos Labor és a Zehnder Magyarország oktatással egybekötött szakmai programot hirdet a hővisszanyerős szellőztetés témájában.

A légkezelés - Miért kell kezelnünk a levegőt?

A közhiedelemmel ellentétben a belső levegőminőség nem passzívház-specifikus kérdés. Bármelyik hagyományos épületben nyílászárócsere után szembesülhetünk a nem elégséges szellőztetés problémáival (penészesedés, magas páratartalom, gázkészülék égéstermékének visszaáramlása).
Kardos Ferenc összefoglalója a legfontosabb alapkérdésekről.

A Knauf Insulation szakemberei nyáron is folytatták valós körülmények között végzett épülethatékonysági összehasonlító programjukat.

Korábbi cikkünk a kísérlet eredményeiről > Mennyit ér az utólagos szigetelés?

Ha felújítunk, szigeteljünk is! - a 'Nálam szigetelnek' program eredményei

Köztudott, hogy a hőszigetelések alkalmazásával jelentős energia megtakarítás érhető el. A Knauf Insulation által indított Nálam szigetelnek programnak a célja valós körülmények között, hiteles mérésekkel bizonyítani, hogy korszerű szigetelőanyagok alkalmazásával milyen tetemes energia megtakarítás érhető el.

Életünk minden pillanatában függünk az energiától. Táplálkozásunk, lakhatásunk, közlekedésünk és kényelmünk fenntartása egyaránt energiát igényel. Közben bolygónk erőforrásait túlhasználjuk, ami arra utal, hogy a jelenlegi életmódunk hosszú távon nem fenntartható.

Új passzívház kategóriák a láthatáron

A megújuló energiatermelés egyre növekvő térnyerésére reagálva a darmstadti Passzívház Intézet a közeljövőben újabb minősítési osztályokat tervez bevezetni.

Változás az épületenergetikai szabályozásban

Április 6-ával lép hatályba a 2006 óta érvényes épületenergetikai rendelet korrekciójának első lépése. Ugyanis március 7-én végre megszületett az a belügyminiszteri rendelet, ami az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló 7/2006. (V.24.) TNM rendelet módosításának ütemét tartalmazza (a rendelet elérhető Magyar Közlöny oldalán).

Passzívház (egy kicsit) nagyobb léptékben

A múlt héten egy szakmai bejárás keretében betekintést nyerhettünk a 100 lakásos budapesti passzívház kialakításába, kivitelezésébe. Előző bejegyzésünk (Egy rakás passzív lakás) bemutatta a beruházás egészét, most inkább az épület kialakításának néhány érdekesebb szakmai részletével foglalkozunk.

Itt az első magyarországi közösségi beruházásban épülő passzívház

A Budapest XIII. kerületben épülő 100 lakásos passzívház építkezését a napokban szakmai épületlátogatást keretében lehetett megtekinteni. A bérlakások a helyi önkormányzat beruházásában készülnek (ami már önmagában is igazán örvendetes kezdeményes), ezen felül az épület a (tervek szerint) teljesíti a minősített passzívház követelményszintet is. Mint ilyen Magyarország legnagyobb passzívházas beruházásáról beszélhetünk. (Az bejárás szervezője az Aida projekt volt.) 

A termikus burok - avagy az épület szigetelt héja

Alacsony energiaigényű épületek esetében sokszor hallani, hogy szakemberek hivatkoznak az épület hőszigetelt burkára. De vajon mindenki számára egyértelmű-e, hogy ezt mit takar, milyen szerkezetek képezik ezt a héjat?

A termikus burok kialakítás lényegesen több, mint a homlokzatok hőszigetelése. A megoldás akkor hatékony, ha az épület egészét összefüggő, lehetőleg 'sértetlen' (hőhidaktól mentes), szigetelt héj veszi körül. Ennek érdekében nem csupán a falak és a tető hanem például az épület alapozásának megfelelő szigetelésére is gondolni kell, ugyan úgy mint a különböző szigetelések és szerkezetek csatlakozásainak korrekt kialakítására (pl. ablak beépítés) is.

Rendezvény ajánló - 2014 tavasz

A 18. Nemzetközi Passzívház Konferenciát 2014. április 25-26. között rendezik meg Németországban, Aachen-ben. A konferencia kiemelt témái között a nem lakófunkciójú passzívház épületek, valamint a felújítások - külön kiemelve a történeti épületek - egyedi kérdései mellett többek között az energiahatékony épületüzemeltetési rendszerek valamint az új passzívház komponensek és példák bemutatása áll.

A tavalyi évben a világ 50 országából érkezett több mint 1000 szakember részvételével, Frankfurban rendezték meg a szakmai seregszemlét.

Életünk minden területét átszövi az energia használata. Hogyan függünk az energiától, mi az energiafüggőség? - Forgatókönyvírói pályázat!

Nemzetközi képesítést adó passzívház tervező képzés Budapesten

Az Európa számos országában dinamikus ütemben terjeszkedő passzívházakról sokan tudják, hogy minimális energia- és fűtésigénnyel üzemelnek, ráadásul a kivitelezésük sem feltétlenül kerül többe, mint a hagyományos technológiával létesült épületeké. A passzívházak megtervezése és a kivitelezése speciális szakismeretet igényel.

Budapesten múlt év őszén kezdődött a 100 lakásos passzív társasház kivitelezése (Fotó: Green Press)