avagy egy építtető tapasztalatai - 2. rész

A Holnapház egyik aktív részvevőjével már találkozhattatok több helyen is. Egy éve saját passzívházában lakik. Jó néhány itteni bejegyzés kapcsán is kifejtette már véleményét, amely saját élményeiből táplálkozik. Kisebb unszolásra végül kötélnek állt, hogy megossza velünk tervezési, kivitelezési és felhasználói tapasztalatait.

Az interjú minden korábbi várakozásunknál izgalmasabbra sikeredett. Első részét itt találjátok, míg a mostani részben személyes tapasztalatairól számol be interjúalanyunk. Íme a beszélgetés második fele:

- Ha jól tudom már több mint 1 éve bent laktok a házban. Talán a legnagyobb érdeklődésre számot tartó terület a saját személyes használati tapasztalataid. Mondanál erről is pár szót?

(2011) Április 6-án költöztünk, és azzal szembesültünk, hogy nálunk 22 fok van és nem kellett fűteni, a szomszédoknál meg füstölög a kémény. Ez furcsa érzés, még most sem szoktam meg.

A ház az utcai képe

A lakás nagyon világos, sok a természetes fény és ez nagyon jó, nekem személyesen is sokat jelent. Az alacsony gázfogyasztást könnyű megszokni, de ez a sok fény mindig jó érzéssel tölt el.

Tavaly október 9-én jött egy hirtelen hideg front, mindenki elkezdett fűteni, én 27-én kapcsoltam csak be a kazánt, hogy menjen egy fél órát. Nem csak kevesebbet fűtök mint a régi lakásban, de nálunk a fűtési idény is jó 1.5-2 hónappal rövidebb, mint másoknál. Ha kisüt a nap, akkor még télen is gyakorlatilag nem kell fűtenem.

- Milyen a lakás belsőkomfortja, levegőminősége?

A lakásban nagyon kellemes a levegő, és alig van por. (Az, hogy nincsen por azért nem igaz, hisz a lakáson belül is keletkezik por.)

Télen is teljesen más a komfortérzet amiatt, hogy nem hidegek sem a falak, sem az ablakok. Idei télen voltak nagy hidegek (-10-15 fok) de még ekkor sem lehetett érezni semmit, nem hűltek ki a belső felületek, az u.n. hideg sugárzásnak nyoma sem volt – ez nagyon sokat jelent a komfort szempontjából. A feleségem fázós, de itt még ezekben a hideg napokban is elvolt egy pólóban. Egyszerűen az ilyen minőségű ablakoknak ez egy óriási minőségi többlete. A hálószobánkban pl. egy 120x150-es ablak alatt és egy 200x200-as ablak mellett van az ágyunk és nem éreztünk hideg-sugárzást, folyást.

- Saját bőrödön tapasztalva mi a véleményed a sokszor hangoztatott, a gépi szellőztetést ostorozó kritikákról?

Magamról tudtam, hogy nem szellőztetek eleget. Most meg mindig friss a levegő, pedig nem megy 24 órát a szellőztető. Reggel egy órával azután, hogy elmentünk leáll, és mielőtt hazaérnénk, egy órával hamarább visszakapcsol, ez elegendő. És az is egy fontos érv, hogy a szellőztető gép alig visz el többlet energiát. Egy szó mint száz, a szellőztetés nagyon jó, nem értem az ellenszenvet. Aki tart tőle, menjen el egy olyan házba ahol működik és nézze meg, hogy milyen.

- A fűtési és egyéb rezsi költségek nagyságrendben hogyan alakultak?

1 év alatt megspóroltunk kb. 300ezret a rezsin a korábbi lakáshoz képest, ez azt hiszem nagyon sokat elárul. Csak 236 m3 gáz fogyott az első teljes idényben a fűtésre.
Első évi gázfogyasztásom alapján a fűtési hőigényem kb. 17 kWh/m²év, de ebben az értékben benne van az építési nedvesség által okozott első évi fűtési többlet is. Ez azt mutatja, hogy az épület kb. tudja az előzőleg a pHPP-ben számolt értékeket.

a házba beépített szigetelés egy része. A külső grafit, illetve a padlás cellulóz mennyisége ehhez jön még

Átlagos téli nap (éjjel -5, nappal 0) a kazán összesen 2 órát ment, és utána 22 órán át állt. (A vezérlésem egy időkapcsolós óra – ezt még lehetne fejleszteni :-)). A léghőmérséklet ezen idő alatt gyakorlatilag alig változott pár tized fokot, egyedül a sugárzó felületek hősugárzásának változását lehetett picit érezni. De valójában nincs értelme bonyolítani a vezérlést sem, hiszen egy spéci, a kazánt jól vezérlő termosztát kb. 40ezer Ft, de az éves fűtési költség nincs annyi. Döbbenetes, de felborulnak a rezsiarányok.

- Hozta-e a ház az előzetesen kalkulált, várt értékeket?

Blower-door tesztet (szerkesztői megjegyzés: az épület légtömörségének a vizsgálatára szolgál – ajánlott bejegyzés: légtömörség mérés) végül nem csináltattam, de a fogyasztási adatok alapján látom, hogy nem nagyon tértünk el a tervezett értékektől.
 
Ebben persze az is közrejátszik, hogy az ablakok beépítésén nem spóroltam, azokat a forgalmazóval építettem be. Szerencsém volt, mert a befejező munkák alatt hozzáértő kivitelező csapatom volt, és ők odafigyeltek a légtömörségre (elektromos áttörések, ablakok környezete, áttörés a padlás felé … stb.) (ajánlott bejegyzés: A légzárás fontossága)

Az ablakok a falsíkon kívül vannak a szigetelésbe betéve. Ha nem is látszik nagyon, kívül és belül is Illbruk szalaggal ragasztva a légtömörség miatt.

Az előzetes PHPP számítás már nagy pontossággal becsülte a fűtési igényemet, a passzívházak másik fontos mutató száma a teljes primer energia igény, (ebbe a ház teljes elektromos fogyasztása, HMV, fűtési energia beletartozik) az előzetesen becsült 63 kWh/m² évhez képest 64 lett, ami igen jó egyezés. (A passzívházakban 120 kWh/m²év még megfelelő.)
(Ajánlott bejegyzés: Mi az a primerenergia?)

- A beruházási költség hogyan alakult?

Kb. bejött az, amit előzetesen mondtak a passzívházzal foglalkozó szakemberek, de én akkor persze nem hittem el. Ebben benne van az is, hogy jó néhány dologban többletköltségem lett.

Most már tudom, hogy nem egy őrdöngős dolog a passzívház. Nem a PH tervezés a nehéz, hanem a háztervezés. Aki tudja az elveket, és tud jó épületet tervezni, az megbirkózik ezzel is. A PH tudomány nem ’nagy dolog’, racionális elveken nyugszik.

- Összefoglalás képen mit emelnél ki a tapasztalataid közül?

Mindenkinek azt mondom, hogy gondolja meg, de a szellőztető gép egy nagyon jó dolog, nem is értem az ellenszenvet. Ha nem akar passzívházat, ne legyen az, de legalább legyen 30 kWh/m²év -es. Megfelelő átgondoltság mellett ez csak egy picit drágább mint egy átlagos új ház.

Mindenre van már elérhető megoldás, csak az emberek fejében kellene rendet tenni! Szükség van az ilyen blogokra is – itt lehetőség van tájékozódni, de emellett el kell menni a bemutatókra, nézze meg mindenki, meggyőző. A saját szememmel láttam én is hogy működik, és nem is olyan drága. Ezért is jó, ha mennél több fajta épület bemutatásra kerül, mert láthatják az érdeklődők, hogy sokféle megoldás képzelhető el és mindben közös az alacsony fűtési igény és a magasabb komfort.

Az ma már egy botrány, hogy építik a 100 kWh/m²év-es új házakat, amikből egy kicsit jobban megtervezve lehetett volna akár 15- vagy 30 kWh/m²év-es is! A megrendelő erre csak az első tél után jön rá (ha rájön), mert előtte a fűtési igényről nincs tudomása! Bár ebben az építtetőnek a legnagyobb a felelőssége, de az építészen is nagyon múlik, hogy tájékoztatja-e a megrendelőt, a fokozott hőszigetelés előnyeiről, költségeiről hogy tudatosan tudjon dönteni az, aki a pénzt költi!

Ez a fixa ideám, hogy akit érdekel, tájékozódjon, ismerje meg a lehetőségeket. Nem kell fölöslegesen pénzt kidobni, hiszen szerencsére már itthon is van kellő mennyiségben felhasználói tapasztalat is.

Köszönjük a ránk szánt időt, a sok fotót és a részletes beszámolót. Azt hiszem mindenki számára - legyen az potenciális építtető vagy akár szakember - sok új ismeretet és tanulságokat tartogatott ez az interjú.

A felhasznált illusztrációk az Építtető saját fotói.