Mennyiből hozható ki egy passzívház?

Teljesen természetes, hogy az ár kérdése rendszeresen felvetődik. Erre habitustól, hozzáértéstől, esetleg hittől függően sokféle választ lehet találni az interneten. Ezek a különböző reakciók jellegükből adódóan sokszor össze sem vethetőek, hiszen nem mindegy, hogy milyenek a telek- és talajadottságok, mik az építtető elképzelési, elvárási, milyen az igényszint, stb. és végül, hogy milyen beruházási formában valósul meg az épület.

A sok paraméter miatt a rendelkezésre álló néhány, a passzívházak bekerülési költségeivel kapcsolatos itthoni adat nem egykönnyen mérhető össze sem egymással, sem a hagyományos épületek átlagával. Addig is azonban, amíg statisztikailag értékelhető mennyiség rendelkezésre nem áll próbáljunk meg választ találni az alapkérdésre:

Mennyivel drágább egy passzívház?

mint egy hagyományos - egy mai előírásoknak megfelelő - épület?

penz1c.jpg 

Induljunk abból ki, hogy a telek, az építtetői igények és az épület alaprajzi és homlokzati megjelenése adott (vagyis van egy kész tervkoncepció) és csak annyi módosítást teszünk benne, ami a passzívház szint eléréséhez szükséges. Vizsgáljuk meg, hogy milyen eltérésekre van szükség és ezeknek milyen többletköltségei lehetnek! Az értékelés során ne feledjük el azt sem, hogy javarészt ehhez a többlet költséghez valamilyen minőségi többlet is társul.  A mérlegelés fő kérdései véleményem szerint a magasabb műszaki, minőségi szint és a többlet költségek értékelése kell, hogy legyen.

- Itthoni gyakorlatban - nagy valószínűséggel - egy passzívház tervezése némileg drágább, mint egy hagyományos épületé. Egy valódi, esetleg minősített passzívház sok szempontból a tervezőtől is többletet követel meg. Kiviteli terv és az abban foglaltakat alátámasztó PHPP számítás nélkül nem nagyon van értelme belevágni a dologba. Passzívházak esetében a tervezés általában hosszabb, precízebb folyamat, ezzel indokolható a felára. Ideális esetben a kézhez kapott tervdokumentáció és annak tartalma tükrözi is ezt. A tervezőválasztás során fontos látni azt az összefüggést is, hogy az épület későbbi költségeinek (építés, üzemeltetés) alakulására ekkor van a legnagyobb ráhatásunk. Egy jó terv a tervezési díj értékének többszörösét is megspórolhatja az építtető számára.

Csatlakozó bejegyzés: Az időfaktor, A pénz idő kontinuum

- Ha minősített épület elérése a cél, a tervek előzetes kontrolljának (előminősítés) illetve a minősítési folyamatnak is van költsége. Ennek bevállalása is egyedi döntés, minősített épület esetében azonban biztosak lehetünk abban, hogy az épület biztosan tudja a megkövetelt színvonalat.

Erről szólnak a Mennyit ér a minősítés? és a Minősítés folyamata bejegyzéseink

 
Megoldások, amelyek szükségesek a passzívház szint eléréséhez

- Az első és legáltalánosabb problámakör, a határolószerkezetek jobb hőszigetelő képessége, ami a leegyszerűsítve a Milyen vastag legyen a hőszigetelés? kérdéssel írható le. Amennyiben - teszem azt - 10 cm hőszigetelés helyett 20 vagy 30 cm kerül az épületre ez egyértelműen magasabb anyagköltséget jelent, ugyanakkor a tapasztalatok szerint (amik természetesen számítással is igazolhatóak - ezzel kapcsolatban lásd a hőszigetelési vastagságok megtérülésével foglalkozó számítást az építészfórum oldalán) ez az a terület, ahol a jelentősen csökkenő üzemeltetési költségek miatt a leggyorsabb a többletberuházás megtérülése. Az alacsonyabb rezsiköltségek mellett ez a jobb energetikai minőségű szigetelés növeli a határoló szerkezetek belső hőmérsékletét, ezáltal elősegíti a jobb hőmérsékleti komfort kialakulását, növeli a lakók közérzetét.

- Talán a homlokzati nyílászárók (ablakok, terasz- és bejárati ajtók) esetében a legjelentősebb az árdifferencia a szokványos és a kiemelt minőségű termékek között. Mindenképpen fontos pontja mind a tervezésnek, mind a termékkiválasztásnak a szóba jöhető gyártmányok ár/minőség viszonyának az értékelés. Modern épületek és passzívházak esetében a homlokzati nyílászárók kiemelt szerepet játszanak mind a fűtési igény, mind a belső hőmérsékleti komfort alakulásában. Erről több bejegyzésünk is szól (A legdrágább és leggyengébb láncszem?, Az ablak és a hőkomfort) így itt csak röviden annyit, hogy gyakorlatilag az ablakok az egyetlen olyan elemei a háznak, melyek a hőveszteségek csökkentésében és a hőnyereségek növelésében is kiemelt szerepet játszanak.

A hővisszanyerős szellőztetés a következő költség növekedést okozó elem. Ennek az értékelésénél is számba kell azonban venni az előnyök mellett (fűtési energia megtakarítás, légkomfort biztosítása) azt, hogy a mai építési megoldások mellett (tömített nyílászárók, diszperziós festések, stb.) a lakótér folyamatos frisslevegő ellátása - energia-hatékonyan - más módon nem biztosítható.

Csatlakozó bejegyzéseink: Épületek légzése, Szellőztetés hőhasznosítással

- Említést kell tenni a kivitelezés minőségéről is. Passzívházak esetében a légtömörség biztosítása annak kiemelt fontossága mellett követelmény is. (Kapcsolódó bejegyzésünk: A légzárás fontossága) Ennek elérése maximális odafigyelést követel meg a kivitelezés során, ami nem feltétlenül jár jelentős többletköltséggel, azonban az építési technológiát adott esetben befolyásolhatja.
 

Költségcsökkentési lehetőség? 

Ha már a többletköltségeket számba vettük ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy passzívház esetében reális elvárás, hogy a lecsökkent fűtési igény miatt a gépészeti rendszer egyszerűbb, olcsóbb legyen. Adott esetben a hagyományos fűtési rendszerek is elhagyhatóak (lásd: Mire elég a légfűtés?), de az átgondolt és optimalizált tervezés ezen felül is jelentős megtakarításokra adhat lehetőséget (racionalizált alaprajz, összefogott gépészeti rendszerek, rövidebb csőhosszok, kisebb veszteségek, stb.)

 

Merleg_nyelve.jpg

Összességében

A jelentős mennyiségű németországi tapasztalat alapján elmondható, hogy a passzívházak beruházási költsége 8-15%al magasabb hagyományos társaiknál.

(Ez egy statisztikai átlag, aminek nem mondanak ellent azok az itthoni számadatok sem, hogy hagyományos épületekkel közel azonos áron, vagy akár jelentősen drágábban is építhető ilyen épület. Előzetes becsléshez ez az érték felhasználható, a pontosabb költségelemzések úgyis a beruházási folyamat előrehaladtával, a rendelkezésre álló adatok alapján folyamatosan készülhetnek.)

A fenti gondolatmenetet azért írtam le, mert ennek segítségével ki-ki egyedileg és valódi igényei szerint könnyen megbecsülheti / beláthatja, hogy a külföldi adatokból leszűrhető árkülönbségek reálisak lehetnek itthon is. 

A magasabb beruházási költség mellett ne feledjük el azt sem, hogy a serpenyő másik oldalán a jelentős műszaki-minőségi és komfort többlet található. Az üzemeletetési költségek alacsony volta miatt a felár valahol a 15-30 éves távlatban megtérül (ami épület-élettartam nagyságrendben elfogadható érték), onnantól kezdve már a beruházás teljes volumenre számított ráfordítása (építés+üzemeltetés) a passzívházak esetében lesz a kedvezőbb. (Erre vonatkozóan egy tanulmány.)

 

Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!

 Felhasznált fotók forrásai: 1, 2

2013.01.09. 10:57 | h.e.g.a | 9 komment

Címkék: ismétlés összefoglalás gazdaságosság minősítés phpp beruházási költség epitemahazam

A bejegyzés trackback címe:

https://holnaphaz.blog.hu/api/trackback/id/tr715007785

Kommentek:

A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok  értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai  üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a  Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.

bertrollnok 2013.01.10. 23:49:47

A telek előnyös fekvése (és a rá vonatkozó építési előírások) legalább annyit - ha nem többet - számítanak, mint a fent számba vett szempontok.

érdektelen 2013.01.11. 09:32:13

Egy PHPP alaphangon már sokba kerül. Azután ott van az általad megemlített szellőztetés, mint gépészeti berendezés költsége. És legvégül ennek folyamatos működtetése, ami villanyszámlát növel.

A passzív ház valójában aktív, egy normálisan leszigetelt, 3 rétegű nyílászárókkal ellátott, de egyébként minden tekintetben hagyományos kivitelezésű házzal szemben olyan, mint autóból mindenáron Volvót venni.

teknoc erno 2013.01.11. 10:29:29

@érdektelen: ez a megállapításod butaság volt, olvass utána a témának, bár szerintem valószínűleg csak trollkodni jöttél ide és fogalmad sincs a témáról.

Sarkvideken · http://sarkvideken.blog.hu/ 2013.01.11. 12:42:33

Németország!=Magyarország
itthon megfelelő minőségű tervező, kivitelező és anyag az alacsony kereslet miatt jelentősen drágább lehet.
a passzívház KOMOLY megtakarítást jelent a fűtés terén. ez azonban csak a családi költségvetés egy kis szegmense. étkezésre, közlekedésre sokkal többet költünk pl.
új házat ma az épít, akinek nem számít a fűtésrezsi. aki meg használtat vesz, instant jobban jár egy klassz vétellel és nem kell évekkel későbbre várni a megtérülést.
a passzívház úgy érzem elsősorban nem pénzügyi döntés kell legyen (mint ahogy nem is az jelenleg). a technológiáknak és módszereknek egyszerűen ebben az irányba kell mutatni a jövőben és így lehet a passzívház a távolabbi jövő standardje. így is sokan lesznek akik ragaszkodni fognak a régi formákhoz és épületekhez és szívesebben élnek egy kandallóval fűtött faházban, mint egy "űrállomáson".

érdektelen 2013.01.11. 14:11:00

@teknoc erno: Akkor okíts, mert eddig te trollkodtál a hozzászólásoddal. Miben tévedtem?

@Sarkvideken: Régi ház vásárlásakor is mehet fel a fűtésszámla mert azokat általában nem szigetelték le nagyon.

Sarkvideken · http://sarkvideken.blog.hu/ 2013.01.11. 15:52:34

@érdektelen: sok szempont van - és nincs mindenki számára üdvözítő megoldás.
a 15-30 év megtérülés feltételezi, hogy a lakó és családja ugyanabban a környezetben éli le élete egy jelentős részét, miközben kirepül a családi házból, családot alapít, gyermeket nevel (válás esetén ezt többször is:), gyerekek kirepülnek. és ekkor még nem volt szó arról, hogy költöznie kell munkahely miatt pld.
jómagam a harmadik otthonomat koptatom, és ebben nincs benne a 10 évnyi kolesz, albi, külföld.
ebből a szempontból is nagy fokú tudatosság és következetesség kell ahhoz, hogy vki a passzívház mellett voksoljon.
15-30 év alatt rengeteg technológiai változás jöhet el az építőiparban is. az egyik forgatókönyv a passzívházak elterjedése. ma még ez a bizonytalan jövő. ha ez lenne a tuti nyerő megoldás, így épülnének a plázák, irodaházak, középületek és egyebek ahol vélhetően sokkal jobban odafigyelnek a hosszú távú költségvonzatokra is.

Pángalaktikus-gégepukkasztó 2013.01.11. 23:16:07

passzív házat nagyjából kétféle ember épít:
1. gazdag sznob, 2. műszaki beállítottságú, mindenben racionálisan gondolkodó jómódú vki.

Az elsőnek tök mindegy minden, kár rájuk a szó.
A második alkatnak semmi sem mindegy, egyáltalán nem kizárólag a megtérülés érdekli, hanem a komfortérzet, az állandó, kényelmes, barátságos klímával rendelkező ház, a precíz, kiszámítható működés.
Rengeteg technológiai változást nem látok reálisnak a jövőben, egyrészt a válság szinte biztosan nem rövidtávú történet, másrészt az újítások már most sem elérhetőek tömegek számára. Olcsó, nagy mennyiségben előállítható, tartós, jó minőségű és kiváló adottságokkal rendelkező építőelemekhez egy kisebb csoda kellene.

madandcrazybird (törölt) 2013.01.12. 01:25:14

30 ev megterules? Aha....
Koszi, akkor mar inkabb legyen az a penz egy kamatozo betetben.
30 ev belathatatlanul hosszu ido.
Nem eri meg.

ZöldszemM 2013.01.22. 20:10:05

@Sarkvideken: Ez az !
A középülteknél mi az akadálya a passzívház szerűségnek !!
Vagy a nagy irodaházaknál ?

Elvégre azokat is felelős és nagytudású emberek rendelik meg !!!
Vagy a társasházaknál, az újaknál ?? Elvégre ott nem egy megrendelő van, a tervezők meg csapatban dolgoznak !!
Elvileg az ilyen házaknak messze jobbnak kéne lenniük mint az egyedileg 'farigcsált' otthonoknak !!

P160.jpg

Hegedűs Attila építészmérnök,
passzívház tervező blogja az
energiahatékony építés, felújítás
lehetőségeiről.

A mai világban az energiatudatos
gondolkodásmód megkerülhetetlen. 
Ebből a megközelítésből az alacsony
energiaigényű épületek, a passzívházak
a jövő épületei a mában.

További információk a szerzőről
Elérhetőség

Címkék

(x) (11) 100 lakásos passzívház (2) 1x1 (7) 2010/31/EU (5) 2020 (6) 2030 (2) ablak (22) ablak beépítés (7) AIDA project (3) ajánlás (7) aktivház (8) alapok (28) árnyékolás (13) beharangozó (5) beszámoló (9) blogról (6) blower-door teszt (2) COP (2) darmstadt (3) dunakeszi (4) elvek (22) energiafüggőség (2) energiagyűjtő fal (3) energiaigény (13) energiatudatosság (22) epitemahazam (17) épületgépészet (18) esztétika (4) évforduló (3) falszerkezet (7) fázisváltó anyag (3) felújítás (11) fenntarthatóság (4) free cooling (2) fűtés (12) gazdaságosság (18) glassX (2) gyárlátogatás (2) hmv (2) hőcserélés (5) hőhíd (4) hőnyereség (4) hőszigetelés (17) hőszigetelő zsaluelem (3) hőszivattyú (3) hőszükséglet (6) hőtárolás (8) interjú (5) ismétlés (6) jogszabaly (5) Kardos Labor (5) képzés (7) kérdezz-felelek (5) kiviteli terv (4) Knauf Insulation (8) komfort (7) konferencia (10) követelmények (13) közel nulla energiafogyasztás (6) légfűtés (2) légtömörség (11) lélegző fal (3) megtérülés (5) megújuló energia (7) minősítés (9) minősített passzívház (3) nap energia (3) nem lakóépület (3) nyáron (6) nyílt nap (7) ökoklikk (6) ökológia (21) ökológiai lábnyom (2) oktatás (2) oldal ajánló (2) összefoglalás (11) passzívház (64) passzivhaz epitkezes elso kezbol (14) peremszigetelés (4) phi (4) phpp (8) primerenergia (4) pro/kontra (8) rákosliget (13) REC (2) szabad hűtés (2) szabályozás (4) szada (4) szakszavak (2) szálas hőszigetelés (3) számítás (3) szellőztetés (22) szigetelési program (2) színes (16) szoláris (8) tájolás (7) talajkollektor (2) talajszonda (2) társasház (6) termékismertető (2) tervezés (15) tervismertető (18) tévhitek (7) tudatosság (6) tulajdonosi tapasztalat (12) utólagos hőszigetelés (8) üvegezés (3) üzemeltetés (10) U érték (5) vendégposzt (6) Címkefelhő

Kommentek

Partnerek

paosz250.jpg

phm_logo_250.jpg

ef_logo_felirattal_250.gif

Greenfo_uj_banner_250x55.jpg

Banner_cheph_k250.png

Creative Commons Licenc
Kapcsolat Email Hegedûs Attilának design:ekome
süti beállítások módosítása