Teljesen természetes, hogy az ár kérdése rendszeresen felvetődik. Erre habitustól, hozzáértéstől, esetleg hittől függően sokféle választ lehet találni az interneten. Ezek a különböző reakciók jellegükből adódóan sokszor össze sem vethetőek, hiszen nem mindegy, hogy milyenek a telek- és talajadottságok, mik az építtető elképzelési, elvárási, milyen az igényszint, stb. és végül, hogy milyen beruházási formában valósul meg az épület.
A sok paraméter miatt a rendelkezésre álló néhány, a passzívházak bekerülési költségeivel kapcsolatos itthoni adat nem egykönnyen mérhető össze sem egymással, sem a hagyományos épületek átlagával. Addig is azonban, amíg statisztikailag értékelhető mennyiség rendelkezésre nem áll próbáljunk meg választ találni az alapkérdésre:
Mennyivel drágább egy passzívház?
mint egy hagyományos - egy mai előírásoknak megfelelő - épület?
Induljunk abból ki, hogy a telek, az építtetői igények és az épület alaprajzi és homlokzati megjelenése adott (vagyis van egy kész tervkoncepció) és csak annyi módosítást teszünk benne, ami a passzívház szint eléréséhez szükséges. Vizsgáljuk meg, hogy milyen eltérésekre van szükség és ezeknek milyen többletköltségei lehetnek! Az értékelés során ne feledjük el azt sem, hogy javarészt ehhez a többlet költséghez valamilyen minőségi többlet is társul. A mérlegelés fő kérdései véleményem szerint a magasabb műszaki, minőségi szint és a többlet költségek értékelése kell, hogy legyen.
- Itthoni gyakorlatban - nagy valószínűséggel - egy passzívház tervezése némileg drágább, mint egy hagyományos épületé. Egy valódi, esetleg minősített passzívház sok szempontból a tervezőtől is többletet követel meg. Kiviteli terv és az abban foglaltakat alátámasztó PHPP számítás nélkül nem nagyon van értelme belevágni a dologba. Passzívházak esetében a tervezés általában hosszabb, precízebb folyamat, ezzel indokolható a felára. Ideális esetben a kézhez kapott tervdokumentáció és annak tartalma tükrözi is ezt. A tervezőválasztás során fontos látni azt az összefüggést is, hogy az épület későbbi költségeinek (építés, üzemeltetés) alakulására ekkor van a legnagyobb ráhatásunk. Egy jó terv a tervezési díj értékének többszörösét is megspórolhatja az építtető számára.
Csatlakozó bejegyzés: Az időfaktor, A pénz idő kontinuum
- Ha minősített épület elérése a cél, a tervek előzetes kontrolljának (előminősítés) illetve a minősítési folyamatnak is van költsége. Ennek bevállalása is egyedi döntés, minősített épület esetében azonban biztosak lehetünk abban, hogy az épület biztosan tudja a megkövetelt színvonalat.
Erről szólnak a Mennyit ér a minősítés? és a Minősítés folyamata bejegyzéseink
Megoldások, amelyek szükségesek a passzívház szint eléréséhez
- Az első és legáltalánosabb problámakör, a határolószerkezetek jobb hőszigetelő képessége, ami a leegyszerűsítve a Milyen vastag legyen a hőszigetelés? kérdéssel írható le. Amennyiben - teszem azt - 10 cm hőszigetelés helyett 20 vagy 30 cm kerül az épületre ez egyértelműen magasabb anyagköltséget jelent, ugyanakkor a tapasztalatok szerint (amik természetesen számítással is igazolhatóak - ezzel kapcsolatban lásd a hőszigetelési vastagságok megtérülésével foglalkozó számítást az építészfórum oldalán) ez az a terület, ahol a jelentősen csökkenő üzemeltetési költségek miatt a leggyorsabb a többletberuházás megtérülése. Az alacsonyabb rezsiköltségek mellett ez a jobb energetikai minőségű szigetelés növeli a határoló szerkezetek belső hőmérsékletét, ezáltal elősegíti a jobb hőmérsékleti komfort kialakulását, növeli a lakók közérzetét.
- Talán a homlokzati nyílászárók (ablakok, terasz- és bejárati ajtók) esetében a legjelentősebb az árdifferencia a szokványos és a kiemelt minőségű termékek között. Mindenképpen fontos pontja mind a tervezésnek, mind a termékkiválasztásnak a szóba jöhető gyártmányok ár/minőség viszonyának az értékelés. Modern épületek és passzívházak esetében a homlokzati nyílászárók kiemelt szerepet játszanak mind a fűtési igény, mind a belső hőmérsékleti komfort alakulásában. Erről több bejegyzésünk is szól (A legdrágább és leggyengébb láncszem?, Az ablak és a hőkomfort) így itt csak röviden annyit, hogy gyakorlatilag az ablakok az egyetlen olyan elemei a háznak, melyek a hőveszteségek csökkentésében és a hőnyereségek növelésében is kiemelt szerepet játszanak.
- A hővisszanyerős szellőztetés a következő költség növekedést okozó elem. Ennek az értékelésénél is számba kell azonban venni az előnyök mellett (fűtési energia megtakarítás, légkomfort biztosítása) azt, hogy a mai építési megoldások mellett (tömített nyílászárók, diszperziós festések, stb.) a lakótér folyamatos frisslevegő ellátása - energia-hatékonyan - más módon nem biztosítható.
Csatlakozó bejegyzéseink: Épületek légzése, Szellőztetés hőhasznosítással
- Említést kell tenni a kivitelezés minőségéről is. Passzívházak esetében a légtömörség biztosítása annak kiemelt fontossága mellett követelmény is. (Kapcsolódó bejegyzésünk: A légzárás fontossága) Ennek elérése maximális odafigyelést követel meg a kivitelezés során, ami nem feltétlenül jár jelentős többletköltséggel, azonban az építési technológiát adott esetben befolyásolhatja.
Költségcsökkentési lehetőség?
Ha már a többletköltségeket számba vettük ne feledkezzünk meg arról sem, hogy egy passzívház esetében reális elvárás, hogy a lecsökkent fűtési igény miatt a gépészeti rendszer egyszerűbb, olcsóbb legyen. Adott esetben a hagyományos fűtési rendszerek is elhagyhatóak (lásd: Mire elég a légfűtés?), de az átgondolt és optimalizált tervezés ezen felül is jelentős megtakarításokra adhat lehetőséget (racionalizált alaprajz, összefogott gépészeti rendszerek, rövidebb csőhosszok, kisebb veszteségek, stb.)
Összességében
A jelentős mennyiségű németországi tapasztalat alapján elmondható, hogy a passzívházak beruházási költsége 8-15%al magasabb hagyományos társaiknál.
(Ez egy statisztikai átlag, aminek nem mondanak ellent azok az itthoni számadatok sem, hogy hagyományos épületekkel közel azonos áron, vagy akár jelentősen drágábban is építhető ilyen épület. Előzetes becsléshez ez az érték felhasználható, a pontosabb költségelemzések úgyis a beruházási folyamat előrehaladtával, a rendelkezésre álló adatok alapján folyamatosan készülhetnek.)
A fenti gondolatmenetet azért írtam le, mert ennek segítségével ki-ki egyedileg és valódi igényei szerint könnyen megbecsülheti / beláthatja, hogy a külföldi adatokból leszűrhető árkülönbségek reálisak lehetnek itthon is.
A magasabb beruházási költség mellett ne feledjük el azt sem, hogy a serpenyő másik oldalán a jelentős műszaki-minőségi és komfort többlet található. Az üzemeletetési költségek alacsony volta miatt a felár valahol a 15-30 éves távlatban megtérül (ami épület-élettartam nagyságrendben elfogadható érték), onnantól kezdve már a beruházás teljes volumenre számított ráfordítása (építés+üzemeltetés) a passzívházak esetében lesz a kedvezőbb. (Erre vonatkozóan egy tanulmány.)
Ha tetszett a bejegyzés csatlakozz a Facebook csoportunkhoz!
Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
