Megfelelő árnyékolással, légkondicionáló nélkül akár 6 fokkal csökkenthető a tetőtér hőmérséklete

A tartóssá váló kánikulában, különösen a tetőterekben, sokan a klímaberendezésekben látják az egyetlen hűtési megoldást, pedig a hőmérséklet 1 fokos elmozdítása háromszor több energiát igényel nyáron, mint a fűtési szezonban. 

Fontos - és volt is róla szó korábban - külső oldali árnyékolás lényegesen hatékonyabb, mint a belső!

Sikeres tud-e lenni ma egy öko kérdésekkel foglalkozó magyar oldal?

Szinte pontosan 4 hónappal ezelőtt mi is a figyelmetekbe ajánlottunk egy internetes kezdeményezést. Akkor indult az ÖKOklikk.hu oldal, aminek a célja, hogy a netes közösség erejét is felhasználva segítse a környezettudatos gondolkodásmód megismertetését, elterjesztését.

avagy Hogyan hűsíthetjük épületeinket a nyári melegben?

Egy kiadósabb kánikula-rohamban mit meg nem adnánk egy kis kellemes hűvösért, amit lehetőség szerint a saját hálószobánkban élvezhetünk. És ahogy télen sem szívesen fizetünk ki a szükségesnél sokkal többet fűtésszámlára, ugyanúgy a meleg hónapokban sem szívesen légkondíciónálunk vagyonokért. Nem is beszélve a felhasznált energiamennyiség által a Földünknek okozott terhelésről.

avagy korszerű ablakok és az integrált szellőztetés
 

Épületek hatékony szellőztetése, az energiamegtakarítás és levegőminőség egyidejű biztosítása iránti igény új megoldások megjelenését idézi elő. Az utóbbi időben két vezető, európai ablakgyártó is megjelentetett ebbe az irányba mutató kiegészítőt. 

A klímaváltozás és az új gazdaság?

 A VELUX Cégcsoport „Az energiahatékony felújításban rejlő lehetőségek” címmel jelentetett meg tanulmányát az idei G8 „Klímaváltozás – Az új gazdaság” című kiadványában. A tanulmánnyal a fenntartható épület-felújításokra kívánják felhívni a figyelmet.

avagy Számít-e, hogy milyen falazatot, hőszigetelő anyagot használunk?

Egy épület életciklusának fő szakaszai az építés, a használat és a bontás. Az üzemeltetési energiafelhasználás csökkentéséről már sok szó eset. Most a megépítés energiaigényét vesszük górcső alá.

Ezen paraméterre is alapvetően az épület tervezése során tudunk kihatással lenni, hiszen ez elsősorban az alkalmazott szerkezetek és ezzel összefüggésben a kivitelezési technológia függvénye. A beépített energiatartalom értéke jól mutatja egy adott megoldás ökológiai és környezetterhelési vonatkozásit.

Az épületszerkezetek hőtároló, hőcsillapító képességük révén képesek a napi vagy nagyobb ciklusú hőmérséklet-ingadozások áthidalására, kiegyenlítésére. Ezáltal csökkentik a lakótérben kialakuló hőmérsékleti csúcsokat, aminek előnyeit leginkább a nyári időszakban használhatjuk ki. Ekkor az éjszakai hűvösebb levegő által lehűtött szerkezetek képesek csökkenteni a belső levegő hőmérsékletét a nappali melegben.

Felhívás publikációra

2013-ban is megrendezésre kerül a Média Építészeti Díja, amire várják építészek, építészhallgatók, belsőépítészek jelentkezését.

Hőtároló képesség, hőcsillapítás, aktív tömeg

Hogyan válasszunk falszerkezetet?

Gyakori kérdés, szinte minden építtető felteszi a tervezés elején, hogy: miből legyen a fal, milyen falazatot javasol a tervező? Persze gombhoz a kabát, de mégis ez egy olyan terület, amiről általában mindenkinek megvan a saját elképzelése, miközben fontos műszaki szempontból is.

Egy egyszerű példa

Vegyünk egy 'átlagos' 25-30 éves épületet és annak pl. B30-as falazóblokkból készült falát. A homlokzata teljes felújításra szorul és a rekonstrukció keretében plusz hőszigeteléssel javítanánk a falak - és velük együtt az egész ház - hőszigetelő képességét.

Korábbi bejegyzésünket folytatva magyar passzívház tulajdonosok osztják meg személyes benyomásaikat.

Használati tapasztalatok

• 'A lakás nagyon világos, sok a természetes fény és ez nagyon jó, nekem személyesen is sokat jelent. Az alacsony gázfogyasztást könnyű megszokni, de ez a sok fény mindig jó érzéssel tölt el.' - 3

blaf_architects belgiumi passzív, családi házának belső képe

Sok különböző, néha akár egymásnak is ellentmondó vélemény olvasható a passzívházakról. Ez a poszt talán a legautentikusabb forrásból - a magyar passzívház felhasználók értékeléseiből - szemezget.

Energiafogyasztás, fenntarthatóság:

• 'A dráguló energia, a szigorodó hőszigetelési előírások egyfolytában devalválják a már meglévő épületeket, ezért messze a mai előírásokon túl kell szigetelni ahhoz, hogy házunk értékálló lehessen.' - 1.

a karawitz építésziroda passzívháza (2009)

avagy az építési költségek 'természetrajza'

Akinek fontos szempont - és valljuk be őszintén, kinek nem az? - egy építkezés gazdaságossága és az olcsó üzemeltetés, az jobban teszi, ha már a kezdetektől tudatosan készül rá. Biztos te is elgondolkodtál már azon, hogyan lehet a lehetőségeken belül a legolcsóbb a beruházás, hogyan lehet a legkevesebb pénzből a legtöbbet kihozni?

Ahhoz azonban, hogy döntéseinkkel elősegítsük ezt, ismernünk kell pár elemi összefüggést. Az építkezési folyamat előrehaladtával egyre kisebb ráhatásunk van az összköltségek alakulására, miközben a folyamatosan nő a szükséges anyagi ráfordítás nagysága.

Lassan véget ér a hideg és apránként elfelejthetjük a magas fűtésszámlákat is. Ezzel együtt eljön annak is az ideje, hogy tudatosan készüljünk a következő télre.

Lakásunkban a külső időjárástól függetlenül közel egyenletes, komfortos hőállapotot szeretnénk biztosítani.  Akkor lesz a belső térben egyenletes a hőmérséklet, ha a bejutó és a távozó (hő)energia nagysága azonos. Ahhoz tehát, hogy tudjuk, mennyit kell fűtenünk, ismernünk kell azt is, hogy hol és milyen módon távozik a ’meleg’. Ha átlátjuk a veszteségek képződésének módját és a mögöttes összefüggéseket könnyebben tudunk választ adni a címben feltett kérdésre is.

Ökoklikk.hu - egy új honlap a fenntartható fejlődésről

A napokban indult útjára egy izgalmas, új oldal. Célja, hogy a netes közösség erejét is felhasználva, az elérhető információk terjesztésével és a látogatók aktív részvételével segítse a környezettudatos gondolkodásmód megismertetését, széles körű elterjesztését.

Miért? Miért ne? Mikor? Mikor ne? Hogyan?

Sokszor hallani arról, hogy a belső oldali hőszigetelés nem jó megoldás. Ugyanakkor sok olyan helyzet van (pl. értékes vagy tagolt homlokzat, vagy amikor egy társasházban egy lakás energetikai korszerűsítése kerül szóba) amikor egyszerűen nincs más megoldás az utólagos hőszigetelésre, mint ez. Azt hiszem kellően fontos kérdés ez ahhoz, hogy egy kicsit a dolog mögé nézzünk:
Tényleg nem szabad belülről hőszigetelni, és ha nem, akkor miért nem?
Mik azok a helyzetek amikor mégis lehet, és akkor hogyan járjunk el?

Tagolt homlokzat - külső hőszigetelés szóba sem jöhet

egy passzívház építkezés képes krónikája - a 4. felvonás

(A 3 rétegű üvegezés miatti háromszoros tükröződés az ablakon.)

Több mint fél éve tart ennek az épületnek a kivitelezése. A kezdetektől fontos cél a minősített passzívház szint elérése, ezért már az előkészítő szakasz végén sor került a tervek előminősítésére is. Ahhoz, hogy minden az elképzeltek szerint, vagy legalább azzal műszakilag egyenértékűen valósuljon meg végig komoly odafigyelésre, a tervezés és kivitelezés, valamint a különböző szakmák összehangolására volt szükség. Különösen igaz ez a szakipari munkák során.

avagy egy kis morfondírozás a fenntarthatóság és az ökológia lábnyom gondolatkörben

Az utóbbi időben az átlagnál talán kicsit több ökológiával, fenntartható fejlődéssel - ha úgy tetszik aktuális életmódunk és 'fogyasztói' társadalmunk közelmúltjával és jövőjével - foglalkozó írást olvastam, videót néztem meg, illetve hallgattam előadást.
Az ennek kapcsán a bennem felvetődött gondolatok szinte minden nap itt motoszkálnak a fejemben, alábbi írás ezek lenyomata.

Hány földünk van?

Az talán többek számára ismert, hogy az aktuális kutatási adatok és számítások alapján mi, mint emberiség jelenleg évről-évre földünk eltartóképességénél többet használunk fel. (Az ökológiai lábnyommal foglalkozó korábbi bejegyzésben a kérdés fogalmi és számítási oldalát igyekeztem többé kevésbé bemutatni.) Nem vagyok a téma mélységeit ismerő kutató, így persze bennem is az volt ez első gondolat, hogy 'á, ugyan már, hogyan lehetne igaz ez?'. Magunk között szólva a konkrét számokon biztosan lehet vitatkozni, de azt hiszem nem is ez a lényeg, sokkal inkább a nagyságrend és a tendencia. A tendencia, a változás, amit mi is akár a saját bőrünkön is megtapasztalhatunk.

és amit róla tudni érdemes

Mindennapi életünk során - amikor fűtjük a lakásunkat, mosakodunk, használjuk az autónkat, étkezünk - a természet erőforrásait használjuk fel, majd ezeket hulladékok formájában adjuk vissza környezetünknek. Mind az elfogyasztott javak megtermeléséhez, mind pedig a hulladékok semlegesítéséhez területre van szükség. Az ökológiai lábnyom ezt a területnagyságot fejezi ki. Viszonyíthatjuk személyre, településre, vállalkozásra, országra, vagy a Föld összes lakójára is.

Az ökológiai lábnyom fogalmát William Rees és Mathis Wackernagel kanadai ökológusok alkották meg és dolgozták ki. Igény volt egy olyan alternatív mutatóra, amely kifejezi azt a hatást, amit fogyasztásunkkal, életmódunkkal gyakorolunk a Földre.

Az ökológiai lábnyom fontos fenntarthatósági indikátor. A lábnyom jellemzően az egy fő által elfoglalt területet, elfogyasztott energiát, élelmiszert, faanyagot stb. fejezi ki hektárban.