Közösségi központ St. Gerold, Ausztria

Megvalósult passzívházakat bemutató sorozatunk aktuális darabja egy érdekes osztrák példa.

Az épület megvalósulásának előzményeként említésre méltó, hogy ez a voralbergi, alpesi régió több fenntarthatósági kezdeményezésnek is aktív részese. Többek között a terület bioszféra-park státusának megpályázása is ezek közé tartozik. A helyiek vallják, hogy az ilyen akciók is jelentősen hozzájárulnak a lakosság önazonosságának és tudatosságának ápolásához, megőrzéséhez. Mindezek mellett 10 éves távlatban a terület energia-önellátásának elérése is a célkitűzések között szerepel.

alaprajzok

A fenti megfontolások készítették elő azt a négy szintes, vegyes funkciójú épületet, melyben helyi önkormányzati intézmény, egy kis óvoda, játszóház, helyi információs központ, shopnak és egy vegyes funkciójú helyiség kapott helyet.

Gyárlátogatás az Internorm műanyag ablak és hőszigetelő üveg gyárában

Az Internorm Európa vezető ablakgyártója, és a passzívházakhoz elengedhetetlen minőségi nyílászárók egyik legnagyobb fejlesztője, készítője is. Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy személyesen vehettem részt két gyárlátogatáson, és így első kézből szerezhettem információkat az előállítás folyamatáról, és a legújabb fejlesztésekről. Az itt tapasztaltakat most ebben a sorozatban osztom meg.

Első körben a fa nyílászárókat készítő Lannach-i gyárat kerestük fel, majd ezt követően látogattunk el a felső ausztriai Sarleinsbach-ba,

fotó: internorm.hu

ahol az Internorm, és egyben Európa legmodernebb ablakgyárát tekinthettük meg. A 2 fő gyártószintes csarnokrendszerben a műanyag ablakok összeszerelésén kívül, az ablakrendszerhez szükséges profilok és a hőszigetelő üvegtáblák gyártási folyamata is megtalálható.

Gyárlátogatás az Internorm fa ablak gyárában

Az Internorm Európa vezető ablakgyártója, és a passzívházakhoz elengedhetetlen minőségi nyílászárók egyik legnagyobb fejlesztője, készítője is. Abban a szerencsés helyzetben volt részem, hogy személyesen vehettem részt két gyárlátogatáson, és így első kézből szerezhettem információkat az előállítás folyamatáról, és a legújabb fejlesztésekről. Az itt tapasztaltakat most ebben a sorozatban osztom meg.

Először a cég stájerországi Lannachban található gyárát kerestük fel.

Itt készülnek a külső alumínium burkolattal védett fa nyílászárók. (fotó forrása: internorm.hu)

A gépi szellőztetés egyedi kérdései - Hővisszanyerés, Fagyvédelem

Általános esetben a fűtésre fordított energia kb. harmada a szellőzéssel, szellőztetéssel keletkező hőveszteség pótlását fedezi. Ennek az értéknek a nagymértékű csökkentésére használhatjuk a légtechnikai rendszerekben a hővisszanyerős berendezéseket, megoldásokat.

(Ezek a berendezések lényegében különböző kialakítású hőcserélők melyek működési elve arra épül, hogy a kintről beszívott (hideg) levegőt előmelegítjik a lakótérből elszívott meleg levegővel.)

Egy hővisszanyerős berendezésről működés közben készült hőkamerás felvétel. Jól látszódnak a különböző hőmérsékletű áramló levegőrétegek és a hőcserélés létrejöttének zónája, a hőcserélő betét.
(forrás: passipedia.org)

Langenkamp villa - Ebeltoft, Dánia

Érdekes, megvalósult passzívházakat bemutató sorozatunk újabb darabja egy minimalista dán lakóépület.

Ez az épület is tartogat pár meglepetést. Egyrészt a tájolása nem a tipikus, az itthoni passzívházak esetében talán megszokott. A ház hossztengelye közel észak-déli irányú, így a fő helyiségek ablakfelületei keletre (hálószobák) és nyugatra (nappali-étkező-konyha) néznek.

Passzív családi ház - Kamakura, Japán

Új sorozat indul, melyben érdekes, megvalósult passzívházakat mutatunk be. Rögtön itt az első, egy pici és kissé szokatlan kialakítású épület Japánból, ahol is 2009-ben készült el ez az épület, ami nem mellesleg az ország első minősített passzívháza.

Az épület egy fajta kísérleti projektként is felfogható, hiszen a Németországban kidolgozott passzívház standard egyik első adaptálása volt teljesen eltérő - szubtrópusi - éghajlatra. Így itt a cél nem is elsősorban a fűtési hőigény csökkentése, sokkal inkább a kellemes nyári belső klíma biztosítása volt.

Érdekesség, hogy a helyi magas telekárak és az apró telekméretek miatt a terasz az épület tetején - tetőteraszként - kapott helyett, amit az étkezőből lehet elérni egy külső lépcsőházon keresztül. Maga az épület tervezési programja is nagyon visszafogott. Két szinten összesen 78 m² áll a 4 fős család rendelkezésére, és a tetőkertes megoldás miatt a szintek elhelyezkedése sem szokványos.

avagy a központi gépi szellőztetés kialakításának főbb elvei

 

"Azt a folyamatot, amikor egy élőlény a szerves anyagok átalakításához oxigént vesz fel, illetve az átalakításkor keletkező szén-dioxidot leadja légzésnek nevezzük."

Korábbi begyezésekben már elkezdtük az ismerkedést az energiatudatos épületek főbb gépészeti sajátosságaival és pro-kontra sorozatunkban a gépi szellőztetés előnyeit-hátrányait is górcső alá vettük. Most ebben a bejegyzésben igyekszünk sorra venni ennek a szervrendszernek a legfőbb sajátosságait.

avagy egy építtető tapasztalatai - 2. rész

A Holnapház egyik aktív részvevőjével már találkozhattatok több helyen is. Egy éve saját passzívházában lakik. Jó néhány itteni bejegyzés kapcsán is kifejtette már véleményét, amely saját élményeiből táplálkozik. Kisebb unszolásra végül kötélnek állt, hogy megossza velünk tervezési, kivitelezési és felhasználói tapasztalatait.

Az interjú minden korábbi várakozásunknál izgalmasabbra sikeredett. Első részét itt találjátok, míg a mostani részben személyes tapasztalatairól számol be interjúalanyunk. Íme a beszélgetés második fele:

- Ha jól tudom már több mint 1 éve bent laktok a házban. Talán a legnagyobb érdeklődésre számot tartó terület a saját személyes használati tapasztalataid. Mondanál erről is pár szót?

(2011) Április 6-án költöztünk, és azzal szembesültünk, hogy nálunk 22 fok van és nem kellett fűteni, a szomszédoknál meg füstölög a kémény. Ez furcsa érzés, még most sem szoktam meg.

A ház az utcai képe

A lakás nagyon világos, sok a természetes fény és ez nagyon jó, nekem személyesen is sokat jelent. Az alacsony gázfogyasztást könnyű megszokni, de ez a sok fény mindig jó érzéssel tölt el.

avagy egy építtető tapasztalatai - 1. rész

A Holnapház egyik aktív részvevőjével már találkozhattatok több helyen is. Egy éve saját passzívházában lakik. Jó néhány itteni bejegyzés kapcsán is kifejtette már véleményét, amely saját élményeiből táplálkozik. Kisebb unszolásra végül kötélnek állt, hogy megossza velünk tervezési, kivitelezési és felhasználói tapasztalatait.

Az interjú minden korábbi várakozásunknál izgalmasabbra sikeredett az első részben arról beszélgetünk, hogy vajon miért építtetett passzívházat, a második részben pedig személyes tapasztalatairól számol be interjúalanyunk.

Íme a beszélgetés első fele:

- Milyen megfontolások vezettek oda, hogy építkezésre adtátok a fejeteket?

50-es éveink elején járó pár vagyunk, ahol a gyerekek már kirepülnek. Az előző lakásunk egy 80-as évek végén épült 170 m²-es tetőtér beépítéses ház volt. Annak ellenére, hogy a kor elvárásaihoz képest jól leszigeteltük (6cm polisztirol homlokzati hőszigeteléssel) a kialakítás olyan volt, hogy mindig az egész épületet kellett fűteni. A húzós rezsi költségeket elégeltük meg, és úgy döntöttünk, hogy alacsonyabb fűtési igényű és esetleg szakaszoltan fűthető épületet építsünk, ami alkalmazkodik a család időközben megváltozott igényeihez.

a ház a kert felöl

- Mikor került be a tervezési gondolkodásba a passzívház idea?

Azt mindig tudtam, hogy szigetelni kell, de hol van most és a következő 20 évre az optimum? Mert egy épületet nem a mai igényekhez építünk. A 2009-es Construma kiállításon kerültem kapcsolatba a második magyar minősített passzívház építtetőjével, Boros Károllyal. Elmentem a házába Tényőre, a nála hallott és látottak győztek meg a passzívház gondolat hasznosságáról. Nekem mindegy lett volna, hogy a fűtési hőigény értéke éppen 15 vagy 30 kWh/ m²év - a régi házam kb. 120 kWh/ m²év-éhez képest-, de ami mégis a ph koncepció mellé állított, az ehhez kapcsolódó minőségbiztosítási rendszer. Azt óriási dolognak tartom, hogy már a tervezés első köreitől rendelkezésre állnak támpontok, amik az épület viselkedésére, rezsijére adatot adnak.

avagy Hőszigetelő anyagok bemutatása 2.rész

Ez a bejegyzés a hőszigetelésekkel foglalkozó 'oknyomozó' cikksorozat 4. része. Az első részben végig vettük a hőszigetelés választás általános elveit és szempontjait, a másodikban elkezdtük megismerni a szóba jöhető konkrét anyagokat és megoldásokat, illetve azok legfontosabb tulajdonságait, illetve a harmadikban a hőszigetelés vastagságának meghatározásához kerültünk némileg közelebb. Most az anyagok bemutatását folytatjuk. Ebben a bejegyzésben az itthoni gyakorlatban talán kevéssé ismert megoldásokat vesszük górcső alá. Kezdésként nézzük a többé kevésbé környezetbarát, megújuló alapanyagból készülő hőszigetelő anyagokat:

Cellulóz

Aprított és darált használt papírból állítják elő. Tűz- és kártevők elleni védelem céljából bór tartalmú adalékanyaggal kezelik. Itthoni gyakorlatban általában ömlesztett vagy lőtt szigetelésként használják, ám létezik belőle lemez formájú kiszerelés is.

Jó hő és hangszigetelő képesség mellett fontos kiemelni az anyag páraáteresztő és szabályozó képességét. Kártevőkkel szemben ellenálló. Gyártási energiaigénye alacsony, újrahasznosítható, ökológiai szempontból is kedvező, költséghatékony. Ugyanakkor az anyag bejuttatása, fecskendezése nagy szakértelmet kíván, és csekély teherbíró képessége a felhasználás körét erősen korlátozza.

Építészként tapasztalatból tudom, hogy egy adott kérdésre, műszaki feladatra nincs egyértelmű, minden helyzetre alkalmazható válasz, nincs kész recept. Minden probléma egyedi, és mindig a rendelkezésre álló lehetőségek, adottságok és információk alapján lehet megtalálni a helyes megoldást. Ugyanez a helyzet a cikk szűkebb témájával a homlokzati falak hőszigetelésének kérdésével is, ahol több, egymásnak akár ellent is mondó elvárásnak kell megfelelni. 

Csak az egyértelműség kedvéért mik is lehetnek esetünkben a főbb elvárások?

- A beruházás legyen mennél olcsóbb, de azért hatékonyan csökkentse az üzemeltetési költséget (fűtési veszteséget) is.

- Az alkalmazott megoldás legyen időtálló, de azért sem életében, sem életciklusa végén ne szennyezze túlságosan a környezetét.

Egy adott tervezési feladat során a kérdés nem is a címben feltett formában jelentkezik először, sokkal inkább a fal szerkezetének és a hőszigetelés anyagának milyenségeként.

Számunkra most a legfontosabb, hogy az alkalmazott megoldás hőszigetelő ’jósága’ is érjen el egy adott (de milyen?) szintet.
 

avagy Hőszigetelő anyagok bemutatása 1.rész

Az előző részben végig vettük a hőszigetelés választás általános elveit és szempontjait. Most a szóba jöhető konkrét anyagok és megoldások, illetve azok legfontosabb  tulajdonságai kerülnek terítékre. Első körben a mai itthoni gyakorlatban talán járatosabb, míg a folytatásban a most még szokatlanabb hőszigetelő anyagokat vesszük sorra.

Az egyik leggyakoribb anyag, a polisztirol (Styropor) hablemez. Felépítését, tulajdonságait tekintve 2 markánsan eltérő csoportja (EPS, XPS) ismert, elsőként nézzük meg ezeket:
 
 

EPS, expandált polisztirolhab

Szerves kémiai anyagokból előállított, részben nyíltcellás felépítésű hőszigetelő anyag. Hőre érzékeny ezért a felhasználása során maximum 80-85° C a megengedett, csupán rövid időre képzelhető el a max. 100 fokos környezet. 

Egészségügyi szempontból ártalmatlan, a homogén anyag újrahasznosítható
Tűz esetén erőteljes füstképződés. Nem UV álló – napsugárzásnak kitett felületen nem használható, mert hamar elmerevedik.

Nagyon jó hő és hangszigetelő képessége, olcsó ára és kedvező ár-érték aránya miatt az egyik legkedveltebb hőszigetelő anyag.

Passzívházakról egyszerűen rajzokban elmesélve

→ Tudod, hogy milyen alapvető átalakuláson ment át az elmúlt száz évben a fűtés technológiája?

.

Ez a bejegyzés a hőszigetelés választás szempontjaival foglalkozó több részes ’oknyomozó’ cikksorozat első eleme. Ahogy a követelmények szigorodása mellett az épület egészével és különböző szerkezeteivel szemben is egyre nagyobb hőtechnikai elvárásokat támasztunk, úgy értékelődnek fel a hőszigetelés szerepét ellátó anyagok.

Milyen és mennyi hőszigetelést használjunk?

A kérdés megválaszolása - a szóba jöhető megoldások széles spektruma és a fenntarthatósági szempontok mellet - mind összetettebbé válik. Ebben a bejegyzésben a mérlegelési irányok és az általános összefüggések bemutatására vállalkozom, hogy utána fokozatosan áttérjünk a konkrét anyagok, megoldások kitárgyalására.

Általános alapelvek

Április 18-22. között a Hungexpo Budapest Vásárközpont (1101 Budapest X., Albertirsai út 10.) területén kerül megrendezésre az építőipar legnagyobb hazai eseménye, a Construma 31. nemzetközi építőipari szakkiállítás. Ez évben a DACH-TECH, a DECORSTONE, a FRONTÁL és az INTER-ISOLA betétkiállítások mellett ismét látogatható az ENEO épületgépészeti bemutató.
A rendezvénnyel egy időben új kiállításként került megszervezésre az OTTHONDesign otthonteremtési szakvásár, valamint az URB:ICON nemzetközi városfejlesztési konferencia és projektvásár.

A Construma idei központi témája az Energiatudatosság lesz, hiszen a kiállítás legkeresettebb tematikája évek óta – és a válság elmélyülésével egyre inkább – a megújuló energia, a zöld energia, az ahhoz kapcsolódó megoldások, eszközök.

Passzívház minőségű épületek nem csak lakóházak lehetnek. Szerencsére ezekből is van jó pár megépült példa, most ezekből szemezgetünk.

Hedelberg - tűzoltóság

Közben röviden nézzük meg, hogy nem lakáscélú épület esetében milyen egyedi problémákra kell odafigyelni:

Kaptam egy olvasói levelet, melyben a levélíró megosztotta velem, hogy „tudatos” életmódjának eddigi elemeihez milyen érdekes módon kapcsolódik a passzívház-koncepció. Megkértem, hogy fejtse ki bővebben a gondolatát, és járuljon hozzá a publikáláshoz, amit meg is tett. Külön köszönet mindezért!

Fogadjátok szeretettel a HOLNAPHÁZ első vendégposztját!

Egy átlagos városlakót jellemzően nem foglalkoztatja, hogy épített környezetét valakik előtte megépítették. Nemtörődöm természetességgel használja tágabb lakóterét, maximum halványan érzékel egy-egy szép homlokzatot, tudat alatt értékeli az utcakép harmóniáját, deprimálja a fény esetleges hiánya, ha pedig huzat van a nagyszobájában, akkor feljebb tekeri a fűtést… De hogy mindez a felhasználói igény hogyan áll össze építészeti koncepcióvá, annak titkait örömmel hagyja az építész-szakmára.

avagy Könnyű kontra nehézszerkezetek kérdése

Építkezések, tervezések során az egyik, szinte mindenki számára fontos kérdés a falazatok kialakítása. A több évszázados hazai gyakorlat egyértelműen az úgynevezett nehézszerkezetek (vályog, kő, tégla, beton) tette le a voksát, de az utóbbi időben azért egyre több épület készül már itthon is a tőlünk nyugatabbra és északabbra megszokott, u.n. könnyűszerkezetes (fa, faváz) építésmóddal. Ahogy a gyakorlat is mutatja, mind a két elvi megoldásnak megvan a létjogosultsága, nézzük meg, hogy milyen előnyök és hátrányok kapcsolódnak egyik, illetve másik megoldáshoz.

Az első és talán legismertebb különség a nagytömegű építési módú épületek hőtároló kapacitása. Az ilyen épületek lomhábban reagálnak a hőmérsékletváltozásokra. A külsö-belső hőmérsékletingadozások a szerkezeten keresztül időben késleltetve jutnak át, hiszen első körben az energia jó része a fal, a nagy tömeg felmelegítésére fordítódik. Mennél nagyobb a szerkezet fajhője / tömege, a folyamat értelemszerűen annál lassab. (Egy családi ház léptékű épület könnyedén megbírkózik a több napi, egy templom akár heti, míg egy hagyományos, földalatti pince akár az évi ciklusokkkal is.)

Gondolatmorzsák egy vita kapcsán

Az elmúlt hetekben az építészfórum oldalán több érdekes és tanulságos vita, ha úgy tetszik szakmai csörte is lezajlott, melyekben pro vagy kontra, nyíltan vagy burkoltan, de alapvetően a passzívházak és a követelményrendszer ’jósága’ volt a téma. Ez is mutatja, hogy nem nagyon van új a nap alatt, hiszen érdekes módon kisebb nagyobb rendszeresség a szakma egy részének kritikája, ilyen vagy olyan módon napirendre kerül.

Rögtön itt a cikk elején fontosnak érzem tisztázni, hogy nem vezérel hittérítői buzgalom, ellenben a tájékoztatási vágy igen. Nem célom mások mindenáron való meggyőzése, viszont mindenképpen szeretném elkerülni az ismeretek hiányával való hadakozást.

avagy Energiatudatos épületek nyári működése

Árnyékolás

Mint azt a korábbi bejegyzésekben már láthattuk a nagyméretű, déli tájolású ablakfelületek összességében pozitív energiamérleggel rendelkeznek. Ez azt jelenti, hogy a fűtési szezon összességében a napsugárzás hatására létrejövő hőnyereség magasabb, mint a nyílászárókon keresztüli hőveszteség (ablak, mint fűtőtest!)

Ez az állapot természetesen a fűtési szezon alatt kedvező sőt kívánatos, ám a kérdés, hogy mi a helyzet nyáron. A téli hőállapot miatt a mennél kisebb árnyékolásra törekszünk, ám a nyári időszakban nem igényeljük a napenergia lakótér melegítő ’hatását’. Ekkor ez ellen célszerű védekezni, ami az árnyékolás, az árnyékoló ’rendszer’ optimalizálását igényli. Ha lehetőség van rá, akkor már az épület telepítése során célszerű erre odafigyelni, hiszen mind a szomszédos beépítés, mind a földrajzi adottságok (hegyek, stb.), mind a környezet növényállománya (pl. a lombhullató fa ideális, hiszen nyáron árnyékol, télen viszont gyakorlatilag nem) hatással lehet erre. Ezen felül az épület tervezése során szempont kell, hogy legyen az árnyékolási ’koncepció’ felállítása, amelyben szerepet kaphat a túllógó eresz, az ablakkáva (a túl vastag hőszigetelés miatti mélyre ültetett ablak, a szoláris nyereség szempontjából kedvezőtlen lehet, ebben az esetben a megoldás a káva ferde lecsapása), és az egyéb külső, statikus vagy mobil árnyékoló megoldások is.