Már fémből is készül passzívház minőségű nyílászáró

Több SCHÜCO szerkezet is megkapta a németországi Passzívház Intézettől (PHI) a 'passzívházhoz alkalmas komponens' minősítést. Amiért ez az információ figyelmet érdemel az az, hogy mostantól kezdve alumínium szerkezetből is készíthető passzívházakhoz alkalmas nyílászárók.

A továbbiakban a gyártó cég ezzel foglalkozó sajtóanyagából szemezgetünk:

SCHÜCO AWS 112.IC

- az elsô passzívház minôsítésű alumínium ablakrendszer

A SCHÜCO AWS 112.IC alumínium ablakrendszer az innovatív fejlesztésnek köszönhetően háromrétegű, melegperemes üvegezéssel teljesíti a passzívházakra előírt Uw≤0,80 W/m2K hőszigetelési értéket, mindezt úgy éri el, hogy a keret Uf-értéke is 0,8 W/m2K alatti értéken marad.

Passzívház kivitelezés képes krónikája - az első 2 hónap

Augusztus eleje óta tart ennek az általunk tervezett lakóháznak a kivitelezése. Ahogy ígértük, folyamatosan beszámolunk az építkezés menetéről, és ahol lehet kitérünk a konkrét megoldások hátterére is. Most a kivitelezés első szakaszának képei közül szemezgetünk, időrendben haladva.

Durva földmunka, védőcső fektetés

Sorra jelennek meg a hazai piacon is az egyre újabb, energiahatékonyabb, az üregeket ilyen-olyan (hőszigetelő) anyaggal kitöltő falazóanyagok. Vissza-visszatérő hivatkozási pont, hogy ezek a falazóelemek már önmagukban is tudják (vagy akár némileg túl is teljesítik) az éppen aktuális energetikai előírásokat és - nem mellékesen – alkalmazásuk esetén megspórolható a kiegészítő hőszigetelések használata.
 

Az előző bejegyzésben utánajártunk ezen falszerkezetek 'lélegző' funkciójának, most ezen a gondolatmeneten továbbhaladva nézzük meg az egyéb szempontokat is.

2) A falazati elemek összeépítése

Induljunk ki abból, hogy annó, öregapáink korában volt a falazóelem, ami (agyag) kicsi volt (elbírható súly), tömör és sík felületekkel határolt téglatest formával rendelkezett. Ezen elemek együttdolgozását a falazóhabarcs biztosította. Ebben az esetben a falazóhabarcs mind vízszintesen mind függőlegesen elkészült. Volt egy korrekt mondhatni teljes vastagságában tömör szerkezet. Ez egy dolgot biztosan tudott: volt és van hőkapacitása azaz a vastagságtól függően van kedvező hőtároló képessége, van kedvező (nagyon jó) hőcsillapítási képessége, nagy súlya miatt jó a mélyfrekvencia tartományban mért hanggátlása stb., stb…de mondjuk negatívum (bár kinek az kinek nem?) a magas élőmunkaigény. Szóval van pozitívuma is és negatívuma is.

Sorra jelennek meg a hazai piacon is az egyre újabb, energiahatékonyabb, az üregeket ilyen-olyan (hőszigetelő) anyaggal kitöltő falazóanyagok. Vissza-visszatérő hivatkozási pont, hogy ezek a falazóelemek már önmagukban is tudják (vagy akár némileg túl is teljesítik) az éppen aktuális energetikai előírásokat és - nem mellékesen - alkalmazásuk esetén megspórolható a kiegészítő hőszigetelések használata.
 
Szinte nincs is olyan termékismertető-, illetve marketing anyag, amely hangsúlyosan ki ne emelné ezen szerkezetek 'lélegző' képességének a hatékonyságát a réteges szerkezetekkel szemben.
 
Két részes mini cikksorozatban próbálunk mögé nézni ezeknek az állításoknak, hogy megismerhessük kicsit mélyebben a kérdés épületfizikai összetevőit és megvizsgálhassuk a valós működés eseteit is.

A mai, tudatos hozzáállás megköveteli mindannyiunktól, hogy az épített környezetünk ökologiai lábnyoma és az energiafelhasználásunk is mennél kisebb legyen. Nekünk a jelen éghajlati övben télen energiát kell bevinnünk a tartózkodási környezetünkbe, nyáron pedig a túlmelegedéstől kell megóvni magunkat. Tesszük mindezt annak érdekében, hogy a komfortérzetünk megfelelő legyen, azaz szervezetünk a lehető legkisebb energiaráfordítással tudjon a saját környezetéhez alkalmazkodni.

Passzívház konferencia novemberben a Francia Intézetben

Izgalmas külföldi és új magyar passzívházak - Díjmentesen látogatható szakkiállítás és fórum
 

A 2012. november 9-11. között esedékes Nemzetközi Passzívház Nyílt napok hazai programjainak nyitányaként 2012. november 9-én rendezik meg a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát a Nemzetközi Passzívház Szövetség (iPHA) és a Passzívházépítők Országos Szövetsége (PAOSZ) kiemelt szakmai támogatásával. A konferenciának ezúttal is a budapesti Francia Intézet ad otthont, a novemberi Környezetvédelmi Hónap c. rendezvénysorozatba illesztve.

Fotó a 2009-es konferenciáról

A Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciát hagyományteremtő szándékkal 2009 februárjában rendezték meg először a Green Press szervezésében. Ezen a konferencián adták át az első magyar - Szadán megépült - passzívház minősítési tanúsítványát. Ahogy a 2009-es, úgy a 2011. évi konferenciát is nagy érdeklődés kísérte.

A kiviteli tervezési folyamat egy épülő passzívház példáján 

Szeptember 15. - Millenáris, 1024 Budapest, Kis Rókus u. 16–20.

A tavalyi sikereken felbuzdulva a National Geographic Magyarország idén is 'ökonapot' szervez.

Kerüljünk egyensúlyba! Fenntartható-e a Föld, a mi világunk? Hogyan élhetünk környezettudatosan, hogy minél tovább használhassuk bolygónkat? Várjuk az NG Ökonapon, ahol megtudhatja, hogy Ön és családja hogyan járulhat hozzá ahhoz, hogy csökkentsük a Föld terheit és egyensúlyba kerüljünk.

Kellene?
A passzívház tényleg egy műanyag fóliába csomagolt élettér?

Huhú. Rögtön három kérdés, ami valójában nagyon is összefügg, ezért megpróbálok egyben közösen válaszolni rájuk.

Lélegző fal? - Ez lenne talán a cél? :-)

A falak legfontosabb szerepe az épületek külső lehatárolásán kívül általában a teherhordás, és a biztonság. A friss-levegő bejuttatása – ergó ’lélegzés’ – az esetleg nagy-nagy többségében nem feladata, sőt önmagukban nem is lehetnek alkalmasak ennek ellátására. Kétségtelen tény, hogy a különböző szerkezeti megoldások részben eltérően viselkedne, de általánosságban a külső falak - a ma használatos építéstechnológiák mellett - közel légtömörnek tekinthetőek, annak minden előnyével és hátrányával együtt.
A mai jó minőségű ablakok estében már szintén mindegy, hogy milyen megoldásról beszélünk, műanyag vagy sem, a szükséges légcsere lebonyolítására alaphelyzetben, a nyílászárók csukott állapota mellett nincs esély.

Rövid válasz:

Nem, de a mostani viszonyok mellett tényleg némileg drágább.

Közkeletű vélekedés, hogy egy passzívház sokkal (akár kétszer) drágább, mint egy hagyományos társa. Ez sajnos sokak fejében rögzült téveszme, de most azért egy picit nézzünk a kérdés mögé:

Az első lehetőség, hogy statisztikai alapon vetjük össze a megvalósult hagyományos házakat passzív társaikkal. Sajnos itthon a kevés megvalósult épület és a hiányos adatok miatt erre nem nagyon van esély. Tőlünk nyugatabbra, például Németországban már készültek ilyen összehasonlítások. Ott arra jutottak, hogy a passzívházak kb 8-15%-al kerülnek többe. Kiindulásnak ez egy jó adat.

Folytatjuk a korábban megkezdett, nyári kérdezz- felelek sorozatunkat.
Jöjjön most egy ’klasszikus’! :-)

Kérdés:

Tényleg nem lehet ablakot nyitni egy passzívházban?

Rövid válasz:

Már miért is ne lehetne?

Minden évszakban lehet, az már egy más kérdés, hogy bizonyos időszakokban - például fűtési szezon alatt - nem érdemes.

Passzívházak egyik tartozéka a hőcserélős szellőztető berendezés, aminek ez egyik legfontosabb szerepe, hogy úgy biztosítja a folyamatos friss levegő ellátást, hogy közben a levegőben tárolt (hő)energia nagy részét 'visszaforgatja'. A lakók ennek előnyeit nem csak télen, a fűtési energia megőrzése miatt élvezik, de nyáron is, amikor a kánikulai melegben a lakás belső hűs levegőjét nem 'dobják' ki, hanem ennek segítségével hűtik le a bejövő friss levegőt.

Természetesen vannak olyan élethelyzetek, amikor energetikailag sem probléma, ha valaki ablakot nyit, sőt olyan szituáció is előáll, amikor egy passzívházban is kifejezetten ajánlott az ablakos szellőztetés. A kellemes tavaszi/őszi vagy kora-nyári napokon, amikor a kinti és a benti hőmérséklet közel azonos kívánja is az ember, hogy a külső környezet jobban beköltözzön a lakás belsejébe.

Most, a nyári időszak alatt elindítunk egy új, az eddigiekhez képest kicsit könnyedebb, de attól még a szakmai alaposságot sem nélkülöző sorozatot, a kérdezz- felelek témakörét. Alkalmanként előveszünk 1-1 számunkra érdekes, a köztudatban megjelent, passzívházakkal kapcsolatos kérdést, és erre próbálunk röviden, közérthetően választ adni. Sok esetben előkerülnek majd olyan témák, amiket már itt a blogon érintettünk, többé-kevésbé megtárgyaltunk, de bízom benne, hogy még ezekben az esetben is sikerül 1-1 új szempontot, összefüggést felvillantani. Ha felvetődnek bennetek más, a témába vágó kérdések, amikre keresitek a választ, nyugodtan tegyétek fel (akár itt alul kommentként, a Facebook csoportunkban, vagy mélben) és megpróbálunk rájuk külön is visszatérni.

Jöjjön az első kérdés:

Tényleg nem lehet minden telekre passzívházat építeni?

Rövid válasz:

De lehet.

Persze ne feledjük azt se, hogy lehetnek olyan adottságok, amelyek megléte esetleg megnehezíti vagy megdrágíthatja a dolgot.

A szoláris energia (napsütés) hasznosulásának passzívházak esetében kiemelt jelentősége van. Ezért könnyen belátható, hogy azokon a területeken, ahol az ideális tájolás biztosítható és a téli 'napnyereséget' sem korlátozza semmi, könnyebben - értsd: olcsóbban - lehet elérni a kitűzött szintet, mint például egy erdő mélyén.

Adolf-W. Sommer: Passzívházak

'Az emelkedő energiaárak idején a passzívházaké a jövő. Az optimalizált épületburoknak és a hatékony hővisszanyerésnek köszönhetően a jelenleg felhasznált energia közel 90%-a megtakarítható.'

A gyakorlatorientált kézikönyv szerzője - Adolf W. Sommer - egy németországi tervező iroda tulajdonosa, aki pályafutása során passzívházak tervezésére és kivitelezésére specializálódott.
Az író a fontosabb épületfizikai alapok mellett az alapvető tervezési elveket, valamint a kivitelezések során jelentkező szerkezeti és műszaki lehetőségeket is számba veszi. A könyv külön fejezetet szentel a meglévő épületek passzívház szintű felújítására.
Mindezek mellet 19 konkrét épület részletesen bemutatott példáján keresztül ad áttekintést az épületek szerkezeti kialakításáról, gépészeti megoldásairól és a felhasznált anyagokról. Lakóház projectek mellett épületfelújításra és középületekre is láthatunk példát.

Az első felvonás

Ausztria élen jár az energiatudatos hozzáállás meghonosításában. Még az ottani viszonylatból is kiemelkedik Innsbruck városa a maga 2 kiemelt beruházásával, melyek egyenként 350 illetve 400 lakásos méretük, passzívház szintű kialakításuk mellett is tartogatnak meglepetést. Az épületek megvalósítása, a beruházás és az üzemeltetés módja sem szokványos, hiszen a gazdaságossági és energiatudatossági szempontok mellett a társadalmi és szociális fenntarthatóság is kiemelt figyelmet kap. A mostani épületismertető cikksorozatunk ezeket a lakóházakat kívánja bemutatni, illusztrálva a beruházások ilyen szempontjait is.

Lodenareal project

Az épület együttes építtetője a Tirol tartomány és Innsbruck városa által alapított ingatlanberuházó és kezelő társaság, a Neue Heimat Tirol. Csak az elmúlt időszakban kb. évi 500  új bérlakást építettek, és mintegy 13 ezer működtetését látják el. A bérlakások átlagos bérleti díja mindössze 5,4 euró/m²/hó, így a szociálisan rászorulók számára is megfizethetőek, ezzel is segítve a társadalmi fenntarthatóságot.

Kiemelten fontos feladatnak tekinti az energiaigény csökkentését is, ezáltal segítve alacsonyan tartani az üzemeltetés költségeit. Mindezek eredményeképp a 2009-ben épült épületegyüttes (melynek magas műszaki és energetikai minőségét a minősített passzívház cím is igazolja) lakói főleg vendégmunkások és szociálisan rászoruló többgyermekes családok. Azt lehet mondani, hogy a fentiek tükrében sikerült megteremteni egy fajta gazdasági, ökológiai és társadalmi fenntarthatóságot is.

avagy Enyhíti-e az energiatudatos épület a nyári kánikulát

Egy kiadósabb nyári kánikula-rohamban a fél karunkat odaadnánk egy kis kellemes hűvösért, amit lehetőség szerint a saját hálószobánkban élvezhetünk minden egyes éjszaka, ahelyett, hogy a saját verejtékünkben forgunk álmatlanul, vagy kattogva zúgó ventilátor-berendezésünk alatt imádkozunk egy pár füldugóért… A legtöbb lakásban persze nem ennyire mostohák a körülmények nyáron sem, de ahogy télen sem szívesen fizetünk ki a szükségesnél sokkal többet fűtésszámlára, ugyanúgy a meleg hónapokban sem szívesen légkondícionálunk vagyonokért. Nem is beszélve a felhasznált energiamennyiség a Föld egyensúlyára gyakorolt hatásáról.

„Józan paraszti” ötletek

Egy jól megépített parasztházban annak idején megvoltak a szélsőséges évszakokra adható „józan paraszti” válaszok, így a hőséggel kapcsolatban is születtek már ötletek. Ilyen volt például a parasztházak déli verandája: a nyári magas napjárás ellen így a legegyszerűbb védekezni – vagy például eresz túllógással.

Árnyékolási 'megoldások' egymás mellett, 2010 Olaszország :-)

10 hónap alatt épült meg ez a kis passzívház középület, amely kb. 35 gyermek és 11 gondozó napi életterét biztosítja.

A 90-es évek meglévő, sokszögű épülete mellett kontrasztként áll ez az ideálisnak mondható déli tájolással megvalósult, tisztán egyszintes, kompakt épület. A két épület közé összeköttetés és védett bejárás biztosítása miatt egy új, előregyártott vasbeton szerkezetű előépítmény is készült.

Interjú Szentmihályi-Nagy István beruházó-kivitelezővel

Aki ma Magyarországon hallott már valamit passzívházakról, ahhoz valószínűleg a Dunakeszi sorházak híre is eljutott: ez ugyanis az első olyan megépült társasház hazánkban, ami a ph követelményeknek maradéktalanul megfelel. Bejárható, beköltözhető - és most interjúnkból megismerhető a beruházó-kivitelező is, aki valamiért "rákattant" az ötletre, és ebből az energiából meg is teremtette ezt a példaértékű létesítményt.

Régóta dolgozol az építőiparban - honnan jött az ötlet, hogy éppen passzívházakkal foglalkozz?

A környezetvédelmet mindig is szem előtt tartottam, de a mostani energiaszegénység rávezetett arra, hogy olyan épület típust próbáljak megvalósítani Magyarországon, ami fenntartható módon tud akár 100 évig is működni úgy, hogy a benne lakónak minimális energiafelhasználási költséget jelentsen, akár egy életen keresztül.

Ugyanakkor másik fontos szempont volt, hogy a felhasznált anyagok is tükrözzék a fenntarthatóságot – közel 300 köbméter hőszigetelő anyagot építettem be az épületbe, amelyek újrahasznosítható anyagból készültek.