|
2011. november 25-én a budapesti Francia Intézet adott helyet a Passzívházak és Energiahatékony Épületek szakmai konferenciának. A napirend gazdag és szoros volt, így bár az összes előadás ismertetésére nem is vállalkoznék, de a számomra legfontosabb momentumokat, gondolatokat, mindenképpen kiemelném. A konferenciát magyar részről dr. Zlinszky János a Jövő Nemzedékek Országgyűlési Biztosának Irodája – a konferencia fővédnöke – Stratégiai Főosztály vezetője nyitotta meg, aki határozottan kiállt a passzívházak és az energiatudatos gondolatok mellett, valamint azok ökológiai fontosságát hangsúlyozta. Külön kitért a szűkös energiaforrásokkal való tudatos gazdálkodás fontosságára, valamint állást foglalt a kérdés politikai támogatásának szükségessége mellett is. Ajánlott bejegyzés: Épületek energiafogyasztásának ökológiai kontextusa Az Országgyűlési Biztos Irodájának eltökéltségét támasztja alá az is, hogy a főosztályvezető úr az összes előadást és hozzászólást végighallgatva a konferencia zárásáig ott maradt.
2011.11.30. 00:23 |
h.e.g.a
|
Rendszeresen, újra és újra felbukkannak kritikák a passzívházakkal, a passzívház ’rendszerrel’ szemben. Az esetek többségében azért kiderül, hogy a kritikáknak a kiváltó oka a tájékozatlanság, a tudatlanság. Ajánlott bejegyzések: Tévhitek helyett tények 1. rész, 2. rész, 3. rész
A passzívházak kérdéskörét természetesen lehet kritizálni, akár az elemeket külön-külön, akár annak végtermékét. Ezzel nincs is semmi baj. Ha tudjuk, hogy mi a célunk magunk súlyozhatunk a dolgok között, önállóan dönthetünk arról, hogy ezt a műszaki, minőségi szintet el kívánjuk-e érni vagy sem, esetleg bizonyos elemeiben akár meg is kívánjuk haladni. Fontos látni, hogy a passzívház nem egy vallás. A tervezők nem felesküdött papok, sokkal inkább esetenként akár kritikus használói a megismert lehetőségeknek. A cél sem az, hogy tűzzel-vassal megtérítésünk másokat - hiba lenne azt hinni, hogy a passzívház standard az egyedül üdvözítő. A cél sokkal inkább az, hogy az előnyök és hátrányok bemutatását követően ki-ki maga dönthesse el, milyen épületben szeretne érni. Ehhez kell a tervezőnek segítséget adnia.
2011.11.28. 14:46 |
h.e.g.a
|
avagy Mi az a PHPP?Passzívház Tervezési Csomag (Passiv House Planning Package) A PHPP passzívházak méretezésére használatos, Excel alapú számításos program. Célkitűzését tekintve tervezési segédlet, de emellett az elkészült épület minősítésére is használható. Több mint 15 éve folyamatosan fejlesztik, és a megépült épületek vizsgálata, használata során keletkezett mérések alapján optimalizálják a számítási eljárások hatékonyságát. Nyugodtan mondhatjuk, hogy a program segítségével, nagyon jó közelítéssel előre modellezni lehet az adott épület viselkedését, a választott megoldások energetikai hatásait.
2011.11.23. 21:04 |
h.e.g.a
|
avagy Mennyit ér a minősítés?
A passzívházakkal szemben magas követelményeket támasztunk, és jogos elvárás, hogy ezek megvalósulását is szeretnénk megkövetelni. Ekkor, emiatt jön képbe a minősítés. A Passivhaus Institute, mint a rendszer kidolgozója, és mint független intézmény, épület tartozékok és termékek mellett épületek minősítését is elvégzi.
Szükség van-e ezekre?
Passzívház épületek tervezése és kivitelezése során jó minőségű komponensekre van szükség: különlegesen jó hőszigetelési képességgel rendelkező, illetve magas szoláris nyereséget adó ablakokra, nagy hővisszanyerési hatékonyságú szellőztető berendezésekre, hőhídmentes csomóponti megoldásokra, stb. A rendelkezésre álló, a gyártók által megadott katalógus értékek sajnos az esetek többségében nem vethetőek össze, így sem a tervezőnek sem az építtetőnek nem áll rendelkezésére kellő ismeretanyag, amely alapján az épületelemek hatékonyságát egyértelműen meg tudná ítélni.
Ekkor jön jól, ha az adott termék rendelkezik ’Passzívházhoz alkalmas termék’ tanúsítvánnyal, mert azokat azonos módon, egységes feltételrendszer mellett vizsgálták, így a jellemző adatok egymással összehasonlíthatóak.
2011.11.23. 16:02 |
h.e.g.a
|
avagy Szépek-e a passzívházak? Ezzel a kérdéssel korábban a tévhitek között már foglalkoztam, de azt gondolom – különös tekintettel arra, hogy ez valahol mégis egy építész blog, ahol a műszaki paramétereknek és az épület megjelenésének egyaránt teret kell kapnia - talán megér még egy misét. Sokakban tévképzet él, ha meghallják azt a szót, hogy passzívház. Azt hiszik, hogy ez a név, ez a meghatározás valamilyen épület típust, vagy esetleg kivitelezési megoldást jelent. Pedig nem. Ne gondoljunk arra, mint amikor pl. azokról a könnyűszerkezetes (kész)házakról hallunk, amit katalógusból lehet megrendelni. A passzívház nem valami fajta típusház. És nem is olyan, mint például a pár hónapja a magyar sajtót is körbejáró walesi dombház, a hobbit-ház: A fotók innen A média különösen szereti az extrém példákat bemutatni, így sajnos a mai magyar közéletben a szélsőséges megjelenésű megoldások nagyobb publicitást kapnak, s így könnyen kialakulnak az ilyen és ehhez fogható tévképzetek. Az extrém példákon bemutatott megoldások egyáltalán nem kötelezőek, sőt. Nem kell a föld alatt élni, sem szalmából építkezni. Persze akár ilyen elvek mentén is lehet passzívházat tervezni/készíteni, de ezek mind csupán egyedi, extrém megoldások a tengernyi, hagyományos között. Egy passzívház bármilyen lehet. Szép is, csúnya is, jó is, és ha nem elégíti ki az építtető, a tulajdonos, a lakók igényeit, akkor sajnos rossz is. Olyan, mint bármelyik másik épület, amelyek körülvesznek bennünket. Illetve olyan, de csak majdnem.
2011.11.20. 10:11 |
h.e.g.a
|
avagy Tévhitek helyett tények - 3. rész Magyarországon a passzívházak illetve az energiatudatos építkezés témája egy furcsa, tévhitekkel terhelt terület. Az előbbi két posztban (tévhitek 1, tévhitek 2) elejtett fonalat újból felvéve lássuk, milyen egyéb tévhitek keringenek még a köztudatban.
#6 TÉVHIT: ’A passzívház megfizethetetlenül drága, a komponensek csak külföldről szerezhetők be.’ TÉNY: Passzívházat építeni ma drágább, mint hagyományos épületet, ám a felárért jobb belső levegő-, és hőmérsékleti komfortot valamint alacsonyabb üzemeltetést is kapunk. Kétségtelen, hogy hasonló építtetői igények mellett egy passzívház drágább. A többletet a fokozott hőszigetelési igény, a jobb minőségű nyílászárók, a szellőztető rendszer bekerülése okozza. (Ugyanakkor a fűtési rendszer lényegesen egyszerűbb, és így olcsóbb lehet, mint egy hagyományos épületben, ami javít a mérlegen.) Ajánlott bejegyzés: passzívházak gazdaságossága 1. rész - Ezért annyi, amennyi!
Drágíthatja a beruházást az átgondoltabb terveztetés és a precízebb kivitelezés is. Németországi tapasztalatok alapján, ahol már több mint tízezer ilyen épület adata érhető el, ez a többlet statisztikai átlagban 8-15% körül mozog. Kétségtelenül jelentős költségemelkedésről van szó, de nézzük, hogy mit kapunk ezért cserébe? Átgondoltabb tervezés miatt racionálisabb kialakítás, precízebb kivitelezés miatt minőségibb végeredmény. A passzívház kritérium teljesítése miatt jó termikus hőérzetet, tisztább levegőt, és végül, de nem elhanyagolható módon olcsóbb (lényegesen olcsóbb!!!) üzemeltetési költségeket.
Még egy adalék a beruházási költséghez. Az első magyarországi passzívház - ami egy 126 m2-es alapterületű családi ház - adatai elérhetőek. Itt a tulajdonos fix (max. 30 millió forintos) költségkerettel vágott bele az építkezésbe, és a publikát adatokból tudható, hogy a 2009 februárjában birtokba vett épület 236 eFT/m2-es (Áfás) fajlagos bekerülési árával éppen ezen belül is maradt. (Forrás: e-epites.hu, fotó - a szadai passzívház és építője: blikk)
2011.11.18. 12:39 |
h.e.g.a
|
avagy Tévhitek helyett tények - 2. rész
Magyarországon a passzívházak illetve az energiatudatos építkezés témája egy furcsa, tévhitekkel terhelt terület. Az előbbi posztban elejtett fonalat újból felvéve lássuk, milyen egyéb tévhitek keringenek még a köztudatban. #3 TÉVHIT: ’A szellőztető rendszer a fertőzések melegágya, zaj és huzat van.’ TÉNY: Megfelelően kialakított rendszer esetében mikroorganizmusok megtelepedése nem fordulhat elő. A készülékek működésének zajai a lakótérben nem érzékelhetőek. Mikroorganizmusok megtelepedése rosszul kialakított, páralecsapódásra alkalmas rendszerekben, helyeken képzelhető el. Az itt tárgyalt, a passzívházakban alkalmazott, friss levegővel működő berendezések nem hasonlíthatóak a hagyományos klímaberendezésekhez. Ezekben a berendezésekben nem keveredik a friss levegő az elhasznált levegővel. A hőcserélő betéten áthaladva csupán a lakótérből távozó levegő hőtartalma (illetve annak nagy része) kerül át a friss levegő ágába. A szellőztető berendezések csöndesek, és általában központilag (gépészeti helyiség) kerülnek telepítésre. A légáramlás, illetve a helyiségek közötti áthallások kellemetlen zajhatásai hangtompító elemek beépítésével tökéletesen kiküszöbölhetőek. A szellőztető rendszerből a friss levegő a lakótérbe általában a mennyezet alatt és kis sebességgel érkezik. Megfelelő idomok alkalmazásával a légáram terülése alakítható, megfelelő kialakítás mellett légáramlás a tartózkodási zónában egyáltalán nem érezhető.
2011.11.18. 10:24 |
h.e.g.a
|
avagy PH követelmények - 3. rész Vigyázat, most is egy kicsit jobban elmélyedünk a műszaki, technikai részletekben! Az eddig végigvett követelmények (1. rész és 2. rész) alapvetően az épület határoló szerkezeteivel szemben állítanak fel elvárásokat. Van azonban még egy érték, ami ezen túlmegy, és ökológiai aspektusból vizsgálja az épületet. Itt, ebben a paraméterben az elhasznált energia tudatos felhasználását mérjük. E szerint az épület összes primerenergia szükséglete nem haladhatja meg a 120 kWh/(m²év) értéket. (Ezzel kapcsolatban lásd majd az ökológiai kérdéseket taglaló bejegyzéseket!) Ajánlott bejegyzések: Miért spóroljunk az energiával? Úristen, már több mint 7 milliárdan vagyunk a Földön! Ebben az esetben nem csupán a fogyasztás helyén felhasznált úgynevezett végenergiát vesszük figyelembe, hanem ez az érték a teljes felhasznált energia mennyiségéről ad felvilágosítást. Így ebben benne van mind a nyersanyag energiatartalma, mind a szállítás és a feldolgozás során felhasznált (elvesztett) energia is. Ez a mutató az épületek energetikai (ökológiai) megfelelését, az alkalmazott energiahordozó típusától függetlenül, egymással összemérhető módon jellemzi. Ha úgy tetszik megadja az épület üzemeltetése során keletkező 'energetikai lábnyom' nagyságát.
2011.11.10. 22:43 |
h.e.g.a
|
avagy Tévhitek helyett tények - 1. rész Magyarországon a passzívházak illetve az energiatudatos építkezés témája egy furcsa, tévhitekkel terhelt terület. Ezek sajnos a szakmai közvélemény bizonyos szegmenseiben legalább olyan mélyen gyökeret vertek, mint a hétköznapi érdeklődök körében, sőt ha lehet az építésztársadalmon belül még egy fajta megmagyarázhatatlan érdektelenség is kíséri a témát. Ezeknek a gyökere is valószínűleg a tévhitekben ered, így azt hiszem elsődleges ezen hiedelmekkel kell rögtön az elején leszámolnunk.
#1 TÉVHIT: ’A passzívházakon nincs nyitható ablak, illetve ha van, akkor sem szabad kinyitni.’
TÉNY: A passzívházakon van nyitható ablak, amit bármikor lehet (de nem kell) kinyitni.
Mivel a jó minőségű nyílászárók ára jelenleg még igen magas, fontos a nyílászárók kiosztásának gondos tervezése, racionalizálása. Egy fix üveg, a vele azonos méretű nyíló ablakkal szemben lényegesen egyszerűbb szerkezet, és így jóval olcsóbb is. Passzívházak esetében ennek a kérdésnek a végiggondolása többszörösen is indokolt, hiszen az ilyen épületbe való nyílászárók árai a kimagasló minőség miatt ma még különösen magasak. Ezért ekkor többszörösen igaz, hogy az ablakok az épületburok legdrágább (és mindeközben energetikailag a leggyengébb) elemei. (Ajánlott bejegyzés: Mik az ismérvei a jó ablakoknak?- A legdrágább és leggyengébb láncszem?)
2011.11.09. 08:06 |
h.e.g.a
|
avagy passzívház követelmények - 2. rész Ez előző postban kezdtük a passzívházak minősítési követelményeinek bemutatását. Eddig az épület fűtési energiaigényét, és fűtési hőszükségletét ismerhettük meg. Most szakadjunk el a fűtéstől, és nézzük, milyen egyéb elvárásokat kell egy ilyen épületnek teljesítenie? Követelmény #3 Az épület határoló szerkezeteinek légtömörsége is kiemelten fontos passzívházak esetében. Ennél a követelménynél arra törekszünk, hogy a szerkezeteken keresztül mennél alacsonyabb legyen a levegőáramlás. A külső levegő beáramlása általában épületfizikailag nem annyira kritikus, csupán a lehűlés, illetve a huzatjelenség miatt kerülendő. Ezzel szemben a belső levegő eltávozása a hőenergia veszteségen túl épületfizikai problémát is okozhat, hiszen a meleg, nedves levegő a szerkezetekbe jutva páralecsapódást, és így akár szerkezeti károsodást is okozhat. Ugyanakkor a szellőztető berendezés hatékonyságát is negatívan befolyásolhatja az épületburok ilyen, nem megfelelő kialakítása. A légtömörség követelményértékét a kivitelezés egy adott pontján méréssel is igazolni kell. Az ú.n. blower-door teszt során – 30 km-es szélsebesség esetén kialakuló - 50 Pascal mesterséges túl- illetve alulnyomást hoznak létre a belső és külső tér között, természetesen a nyílászárók zárt állapota mellett. A vizsgálat során az épület egyik külső nyílásába beépített légfúvó berendezéssel az egész házban létrehozzák a szükséges vákumot, illetve túlnyomást. Mérik, hogy 1 óra alatt az adott nyomáskülönbség hatására mekkora légcsere valósul meg - más szóval az épület teljes légtérfogata hányszor cserélődik ki - az épület tömítetlenségein keresztül. Ez hagyományos épületek esetében ilyen körülmények mellett általában 8-10szer történik meg, ellenben passzívházaknál elvárás, hogy ez az érték ne legyen nagyobb, mint 0,6. (n50) ≤ 0,6/h, de törekedni kell a mennél alacsonyabb érték elérésére.
2011.11.08. 18:02 |
h.e.g.a
|
avagy passzívház követelmények - 1. rész
Ahhoz, hogy az alábbiakat igazán könnyen megértsd, javaslom, hogy olvasd el előbb a Mi az a passzívház? és az Ördöngös dolog-e egy passzívház? bejegyzéseket. Vigyázat, most egy kicsit jobban elmélyedünk a műszaki, technikai részletekben is!
Műszaki oldalról nézve és leegyszerűsítve a korábban taglaltakat, a (minősített) passzívház egy olyan energiatakarékos épület, amely megfelel a Passivhaus Institut (PHI) által megfogalmazott követelményeknek.
De mik ezek a követelmények, és mit mutatnak meg? Egy épület sem kerülheti ki a fizika törvényeit. Az energia megmaradás törvénye alapján ahhoz, hogy egy adott helyen egyenletes legyen a hőmérséklet, a hőveszteségeknek és hőnyereségeknek azonos nagyságúnak kell lenniük. Ha a különböző, határoló szerkezeteken keresztül valamint a szellőző levegővel távozó hőveszteséget a napsugárzásból hasznosuló szoláris, illetve a belső használat során felszabaduló működési nyereségek nem fedezik, akkor fűtési energiát kell az épületbe bevezetni.
2011.11.08. 14:18 |
h.e.g.a
|
Az előbbi posztban (Mi az a passzívház?) leírt alapelvek (1. jó minőségű nyílászárók, 2. jó hőszigetelő képességű szerkezetek, 3. hőhídmentes kialakítás, 4. légtömörség, 5. hővisszanyerős szellőztetés) ismertek a mai, ’hagyományos’ építészet fegyvertárából is. Ezek önmagukban nem különleges dolgok.
Amiktől ezek egy passzívházban mégis minőségi többletet hoznak létre az az, hogy ezeket a már ismert megoldásokat tudatosan, műszakilag a ma megszokottaknál sokkal fegyelmezettebb módon, összefüggésében vizsgálva használjuk fel. A passzívházakat ez a fajta komplex gondolkodás emeli ki a mai, hagyományos épületek közül. A bejegyzés címében található kérdésben természetesen ott bujkál a válasz is. Egyértelműen nem ördöngösség. A passzívház nem egy, a hétköznapi valóságtól elrugaszkodott high-tech sziporka, sokkal inkább egy racionális megoldás, egy műszaki, gazdaságossági optimum. Ajánlott bejegyzés: Ezért annyi, amennyi!
Persze ezen ésszerű szempontok mellett (amikről még bőségesen lesz szó a későbbiekben) ne feledkezzünk meg egyéb hozadékokról sem, mint pl. az energiatakarékosság, vagy a hőmérsékleti és levegőminőségi komfort, amit ezek az épületek nyújtani tudnak. Egy dolog azonban mindenképpen biztos. Egy ilyen épület létrehozása a résztvevőktől - az építtetőtől kezdve a tervező(kö)n át a kivitelező(k)ig - több odafigyelést kíván.
2011.11.07. 22:45 |
h.e.g.a
|
Szakmai megközelítés
Bár nagyon triviális, de jogos a kérdés felvetése. Több értelmezés, megközelítés is él a fejekben, és fontos ezek között rögtön az elején rendet tenni.
A passzívház kialakítása analóg ahhoz az emberhez, aki hideg időben kabátot vesz fel, hogy bent tartsa a saját hőjét (esetleg még a napra is kiáll), s így nem fázik. A passzívház is hasonló elven működik. Elegendő belső hő van a házban. A kérdés csupán az, hogy ezt kellő hatékonysággal fel tudjuk-e használni.
(Ha nem akarsz elmélyedni a téma műszaki részletkérdéseiben, akkor nyugodtan ugorj a kérdés közérthetőbb megközelítésére, az Ördöngös dolog-e egy passzívház bejegyzésre.)
Sajnos a félreértések gyakoriak, ám ebben az igazság szerint maga a meghatározás is ludas, mert ez sem mentes némi pontatlanságtól. Az a szó, hogy ’passzívház’ arra utal ugyanis, hogy ilyen épületnek nincs aktív (valamilyen energiahordozó felhasználásával működő - hagyományos) fűtési rendszerre, és így az épület passzív módon, a környezetből felvett hőnyereséggel is kifűthető. Ez, mint látni fogjuk, csak közelítéssel igaz, a valóságban a passzívházak többségénél is szükség van a hideg téli időszakban, vagy annak egy részében fűtésre, fűtés rásegítésre.
Passzívház ≠ fűtés nélküli ház !
2011.11.06. 18:01 |
h.e.g.a
|
avagy Kinek készül, kihez szól a blog? Szólni kíván ez a blog mindenkihez, aki építkezik, illetve a (közeli) jövőben építkezni, épületet-, lakást felújítani szeretne. Támpontot kíván adni azzal, hogy bemutatja a lehetőségeket, a ma is elérhető megoldásokat, az épület energiatudatos hozzáállás elveit, lehetőségeit.
Hallani olyan hangokat, hogy ’a passzívházak a milliomosok játékszerei’. Vagy olyanokat, hogy ’a passzívház csak a műszaki kockafejek, a véresszájú környezetvédők / ökopártiak, a divat-zöldek, az energia-lobbiellenesek (megfelelő rész aláhúzandó) mániája’. Ez a blog többek között azért készül, hogy azok is reálisan elgondolkozhassanak egy ilyen épület tervezésén, építésén, akik nem tartoznak a fenti körökbe (meg persze azok is, akik igen)!
2011.11.06. 17:04 |
h.e.g.a
|
avagy Kis szakmai szájbarágó
Ennek a bejegyzésnek a célja a blogon használt főbb szakkifejezések értelmezése, magyarázata. A kifejezések száma - és így a post - igény szerint folyamatosan frissül.
2011.11.05. 18:27 |
h.e.g.a
|
Az épületek energiatudatos kialakításának elvei. A tervezési, kialakítási elvekről szóló bejegyzések gyűjteménye:
• Tervezési elvek áttekintése
• PH elemek Légtömörség - A légzárás fontossága Hőhídmentesség - Mi az, hogy hőhíd és miért fontos, hogy elkerüljük?
• Falak Milyen falat válasszunk? avagy Könnyű kontra nehézszerkezetek kérdése • Hőszigetelés Amit tudni kell a hőszigetelésekről avagy A hőszigetelés választás szempontjai Melyiket válasszam? avagy Hőszigetelő anyagok bemutatása / 1.rész, 2.rész Milyen vastag legyen a hőszigetelés?
• Ablakok Milyen az ideális ablakbeépítés? Hogyan válasszunk ablakot? A RAL beépítés A szolár üvegezés Mik az ismérvei a jó ablakoknak? Az ablak és a hőkomfort
• Energiatudatos épületek nyári működése (Árnyékolás, Passzívház nyáron, Passzív hűtés) Kell-e hűtés egy passzívházba? • A hőtárolás Hogyan működik a hőtárolás? Homlokzati falak hőtárolása
• Gépészeti komponensek - Áttekintés Gépi szellőztetés - előny vagy hátrány? Központi, gépi szellőzés főbb kialakítási elvei Szellőztetés hőhasznosítással - hővisszanyerés és fagyvédelem Hogyan működik a hőszivattyú? Cikksorozatunk a passzívházak épületgépészeti sajátosságairól Összes épületgépészettel foglalkozó bejegyzésünk
• Megújuló energia hasznosítás építészeti eszközökkel Napenergia hasznosítás Energiagyűjtő falak A jövő szerkezete? A 'csoda' üveg
• Gazdaságossági kérdések Mennyiből hozható ki egy passzívház? Megtérül-e a vastagabb hőszigetelés? Megéri-e ma Magyarországon passzívházat építeni? Milyen vastag legyen a hőszigetelés? Mitől függ a fűtésszámlánk? Gazdaságossággal foglalkozó cikksorozatunk 1. része: Ezért annyi, amennyi!, 2.része: Az időfaktor
Ha tetszik az oldal csatlakozz a Facebook csoportunkhoz! Még több energia, még több tudatosság, még több építészet!
2011.11.03. 15:10 |
h.e.g.a
|
A föld népessége az ENSZ adatai szerint 2011 október 31.-én átlépte a 7 milliárd főt. Ha az aktuális értékre vagy kíváncsi az index túlnépesedés számlálóját itt találod. Belegondoltál abba, hogy a föld készletei mire elegendőek?
A fosszilis és nukleáris energiahordozóink elérhető mennyisége véges miközben a föld lakóinak a száma soha nem látott ütemben gyarapodik.
2011.10.31. 18:45 |
h.e.g.a
|
avagy Bevezető a blog elé Az energiatudatos építkezés, energiatudatos építészet témája már régóta itthon is a levegőben lóg. Kellő hangsúlyt egészen a legutóbbi időkig – az első passzívházak illetve a passzívház téma magyarországi berobbanásáig – nem kapott. Az utóbbi években azért érezhető egyfajta elmozdulás. Az emberek gondolkodásában egyre erőteljesebben jelennek meg a környezettudatosság elemi, valamint az energia-problémára a körülöttünk lévő világ változásai is rendszeresen felhívják figyelmünket (energiaárak rendszeres emelkedése, az ország energiahordozó kitettsége, gázcsap elzárás, klimatikus változások, stb.) Ezzel együtt mind a szakmai (építészek, tervezők, kivitelezők), mind pedig a laikus (építtetői, érdeklődői) fejekben érezhetően nagy a kavarodás, sok tévhit terjed.
2011.10.29. 18:30 |
h.e.g.a
|
|
|
|